Fotó: Borbély Fanni
A bukaresti miniszterelnöki találkozóról, a békemisszióról, a háborúról és a világ helyzetéről beszélt 2024-es tusványosi előadásában Orbán Viktor. Mint beszéde elején fogalmazott: idén nem kaptott diplomáciai demarsot Bukarestből, kapott viszont Brüsszelből.
2024. július 27., 12:032024. július 27., 12:03
2024. július 27., 14:352024. július 27., 14:35
„Románia ma már Magyarország harmadik legfontosabb gazdasági partnere.
– értékelte a diplomáciai találkozót Orbán szombati, tusványosi előadásában.
Fotó: Borbély Fanni
Mint részletezte: bár Bukarestből nem, „de hogy ne unatkozzunk, Brüsszelből azért kaptunk demarsot”.
„Elítélték a magyar békemissziós erőfeszítéseket, próbáltam magyarázni, hogy van olyan, hogy keresztény kötelesség, nem jártam sikerrel, ami mégiscsak abban állna, hogyha a világban rossz dolgot látsz, és valami eszközt kapsz a kezedbe, akkor a keresztény kötelesség különösebb morfondírozás és mérlegelés nélkül cselekedned. A magyar békemisszió erről a kötelességről szól.
– fejtette ki a miniszterelnök.
Fotó: Borbély Fanni
Orbán Szerint Brüsszel is úgy teremt békét, hogy folyamatosan támogatja a háborút. Mint részletezte, vannak már eredményei a békemissziónak, hiszen azóta
– fejtette ki a magyar miniszterelnök.
Fotó: Székelyhon
Orbán Viktor megfogalmazása szerint a háború a mi piros pirulánk a Mátrix című filmből, amiben a főhős előtt egy döntés áll: két bogyóból választhat, ha a kék bogyót nyeli le, akkor maradhat a látszatok világában, ha a piros bogyót, akkor leereszkedhet a valóságba.
Mint részletezte: „a háború a mi piros bogyónk, ezt kaptuk, ezt kell lenyelnünk, és most új tapasztalatokkal felvértezve kell beszélnünk a valóságról”.
Szerinte a háború a maga könyörtelenségével elvisz bennünket egy új megfigyelőállásra, egy magaslesre, és onnan egy teljesen más, eddig nem ismert perspektívát ad.
„Egy új közegben és egy letisztult erőtérben találjuk magunkat.
– fejtette ki.
Fotó: Székelyhon
A háborús helyzetet elemezve elmondta, hogy Ukrajna hivatást talált magának, a létezésének egy új értelmét fedezte fel, mivel eddig saját magát ütköző zónának látta.
„Ütköző zónának lenni az egy hervasztó lelkiállapot. Van benne egy tehetetlenség érzés. Úgy érzed, hogy a sorsod nem a saját kezedben van. Ez a köztes állapot következménye.
– boncolgatta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy az ország létezésének értelme és fontossága a saját maga szemében és az egész világ szemében megnőtt.
Fotó: Székelyhon
Oroszország helyzetére kitérve azt fejtegette, hogy az oroszok a 2014-es Krím elfoglalása utáni szankciókból levonták a tanulságokat, ezeket pedig cselekvésre is váltották.
Végrehajtották a szükséges informatikai és banki fejlesztéseket, így az orosz pénzügyi rendszer nem omlik össze. Szerinte
„Ahogy leírják nekünk Oroszországot, hogy ez egy merev, neosztalista autokrácia, ez hamis, valójában egy olyan országról beszélünk, amely technikai, gazdasági, – és majd meglátjuk – talán társadalmi rugalmasságot is mutat. A valóság ötödik fontos új ismerete az európai politika összeomlott” – fogalmazott előadásában Orbán Viktor. Meglátása szerint ugyanakkor Európa feladta a saját érdekeinek védelmét.
Fotó: Borbély Fanni
„Európa ma nem tesz mást, mint az USA demokrata párti külpolitikáját követi feltétel nélkül, akár önsorsrontás árán is.
– részletezte.
Orbán helyzetelemzése szerint az európai politika azért is omlott össze az orosz-ukrán háború kezdete óta, mert az európai hatalmi rendszer lényege a Párizs-Berlin tengely volt, amit nem lehetett megkerülni. Mint fogalmazott, a háború óta kiépült egy másik központ és egy másik hatalmi tengely, Berlin-Párizs tengely nem létezik többé, vagy ha van is, lényegtelen és megkerülhetővé vált.
Fotó: Borbély Fanni
Orbán szerint ugyanakkor a háború felfedte azt a tényt, hogy a világ jelenlegi legnagyobb problémája a nyugat gyengesége, illetve szétesése.
– fejtegette a magyar miniszterelnök, hozzátéve, hogy megjelent a Nyugattal szemben egy kihívás Kína, illetve Ázsia felemelkedésének formájában, amit kezelni kellene, de nem vagyunk rá képesek.
Nem jelent veszélyt Romániára az az incidens, amely az elmúlt éjjel történt Csernobilban, amikor egy drón eltalálta az ukrajnai volt atomerőmű 4-es reaktorának maradványait védő betonburkolatot – közölte pénteken az Országos Környezetvédelmi Ügynökség.
Túlmutat a megfáradt közhelyeken az a kiállítás, melyet Valentin-nap alkalmából hoztak létre a székelyudvarhelyi Márton Áron téren: 100 magyar költő szerelmes versét függesztették ki, rózsaszín habok és szívecske-áradat nélkül.
Továbbra is kitart amellett, hogy a városi tanács ki kell vizsgálja a HVCSK körül kialakult helyzetet – szögezte le Sorbán Attila Örs, az EMSZ színeiben megválasztott gyergyószentmiklósi képviselő.
Sűrű lesz az elkövetkező néhány év is az európai uniós támogatású beruházások terén Csíkszeredában, összesen több mint 400 millió lej értékben pályáztak különböző projektekre. Ezek egyike a Vigadó felújítása.
Csíkszeredában tavaly november óta fokozatosan helyezik ki a digitális hulladékszigeteket, több mint ötven ilyen gyűjtőpont lesz a városban, idén január óta pedig elkezdték kiosztani a nyitókártyákat is.
Tűz ütött ki egy műhelyben Csíkszentmártonban pénteken délután, több tűzoltókocsival szállt ki a Hargita megyei tűzoltóság a helyszínre.
„Lehet-e úgy szeretni, hogy a másik belefogy, hogy viszket tőle a bőre, szúr a gyomra, hogy nem kap levegőt? A kérdés Dobray Sarolta Üvegfalában vetődik fel, választ akár vasárnap is kaphatunk rá a szerző és társa kézdivásárhelyi előadása során.
Lakossági fórumra hívja a polgármesteri hivatal a szentegyháziakat: az önkormányzat beszámol az előző évről és a jövőbeni terveket is ismerteti – olvasható az intézmény Facebook-oldalán.
Nyárádi Zsolt régész, a Haáz Rezső Múzeum munkatársa tart előadást Elpusztult középkori templomok Udvarhelyszéken címmel Székelyudvarhelyen.
Szombaton 12 megyében havazások és hóviharok várhatók, az ország legnagyobb részében pedig a péntek esti óráktól havas esőre, a szél erősödésére és lehűlésre lehet számítani – figyelmeztetett pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
2 hozzászólás