
Fotó: Borbély Fanni
A bukaresti miniszterelnöki találkozóról, a békemisszióról, a háborúról és a világ helyzetéről beszélt 2024-es tusványosi előadásában Orbán Viktor. Mint beszéde elején fogalmazott: idén nem kaptott diplomáciai demarsot Bukarestből, kapott viszont Brüsszelből.
2024. július 27., 12:032024. július 27., 12:03
2024. július 27., 14:352024. július 27., 14:35
„Románia ma már Magyarország harmadik legfontosabb gazdasági partnere.
– értékelte a diplomáciai találkozót Orbán szombati, tusványosi előadásában.
Fotó: Borbély Fanni
Mint részletezte: bár Bukarestből nem, „de hogy ne unatkozzunk, Brüsszelből azért kaptunk demarsot”.
„Elítélték a magyar békemissziós erőfeszítéseket, próbáltam magyarázni, hogy van olyan, hogy keresztény kötelesség, nem jártam sikerrel, ami mégiscsak abban állna, hogyha a világban rossz dolgot látsz, és valami eszközt kapsz a kezedbe, akkor a keresztény kötelesség különösebb morfondírozás és mérlegelés nélkül cselekedned. A magyar békemisszió erről a kötelességről szól.
– fejtette ki a miniszterelnök.
Fotó: Borbély Fanni
Orbán Szerint Brüsszel is úgy teremt békét, hogy folyamatosan támogatja a háborút. Mint részletezte, vannak már eredményei a békemissziónak, hiszen azóta
– fejtette ki a magyar miniszterelnök.
Fotó: Székelyhon
Orbán Viktor megfogalmazása szerint a háború a mi piros pirulánk a Mátrix című filmből, amiben a főhős előtt egy döntés áll: két bogyóból választhat, ha a kék bogyót nyeli le, akkor maradhat a látszatok világában, ha a piros bogyót, akkor leereszkedhet a valóságba.
Mint részletezte: „a háború a mi piros bogyónk, ezt kaptuk, ezt kell lenyelnünk, és most új tapasztalatokkal felvértezve kell beszélnünk a valóságról”.
Szerinte a háború a maga könyörtelenségével elvisz bennünket egy új megfigyelőállásra, egy magaslesre, és onnan egy teljesen más, eddig nem ismert perspektívát ad.
„Egy új közegben és egy letisztult erőtérben találjuk magunkat.
– fejtette ki.
Fotó: Székelyhon
A háborús helyzetet elemezve elmondta, hogy Ukrajna hivatást talált magának, a létezésének egy új értelmét fedezte fel, mivel eddig saját magát ütköző zónának látta.
„Ütköző zónának lenni az egy hervasztó lelkiállapot. Van benne egy tehetetlenség érzés. Úgy érzed, hogy a sorsod nem a saját kezedben van. Ez a köztes állapot következménye.
– boncolgatta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy az ország létezésének értelme és fontossága a saját maga szemében és az egész világ szemében megnőtt.
Fotó: Székelyhon
Oroszország helyzetére kitérve azt fejtegette, hogy az oroszok a 2014-es Krím elfoglalása utáni szankciókból levonták a tanulságokat, ezeket pedig cselekvésre is váltották.
Végrehajtották a szükséges informatikai és banki fejlesztéseket, így az orosz pénzügyi rendszer nem omlik össze. Szerinte
„Ahogy leírják nekünk Oroszországot, hogy ez egy merev, neosztalista autokrácia, ez hamis, valójában egy olyan országról beszélünk, amely technikai, gazdasági, – és majd meglátjuk – talán társadalmi rugalmasságot is mutat. A valóság ötödik fontos új ismerete az európai politika összeomlott” – fogalmazott előadásában Orbán Viktor. Meglátása szerint ugyanakkor Európa feladta a saját érdekeinek védelmét.
Fotó: Borbély Fanni
„Európa ma nem tesz mást, mint az USA demokrata párti külpolitikáját követi feltétel nélkül, akár önsorsrontás árán is.
– részletezte.
Orbán helyzetelemzése szerint az európai politika azért is omlott össze az orosz-ukrán háború kezdete óta, mert az európai hatalmi rendszer lényege a Párizs-Berlin tengely volt, amit nem lehetett megkerülni. Mint fogalmazott, a háború óta kiépült egy másik központ és egy másik hatalmi tengely, Berlin-Párizs tengely nem létezik többé, vagy ha van is, lényegtelen és megkerülhetővé vált.
Fotó: Borbély Fanni
Orbán szerint ugyanakkor a háború felfedte azt a tényt, hogy a világ jelenlegi legnagyobb problémája a nyugat gyengesége, illetve szétesése.
– fejtegette a magyar miniszterelnök, hozzátéve, hogy megjelent a Nyugattal szemben egy kihívás Kína, illetve Ázsia felemelkedésének formájában, amit kezelni kellene, de nem vagyunk rá képesek.
Közzétette kéthetes, október 5–18. közötti időszakra vonatkozó időjárás-előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) hétfőn közel száz helyszínen tart házkutatást hat megyében egy korrupciós ügyben, amelyben több határrendőr és vámhivatalnok érintett.
Negyedik kormányfőjelöltjét nevezheti meg hétfőn este Nicușor Dan államfő, miután az eddigi próbálkozásai kudarcba fulladtak. Mit hoz a mai nap? Szavazzon!
Közel kétszáz bírságot szabtak ki a rendőrök vasárnap 13 és 17 óra között a 15-ös országúton tartott nagyszabású közlekedési ellenőrzés során Hargita megyében.
A Richter-skála szerint 3,8-as erősségű földrengés történt hétfő reggel 8 óra 36 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Háromszor is jelölt miniszterelnököt Nicușor Dan államfő a kormányválság kirobbanása óta, de mindhiába: kormányt egyik sem tudott alakítani. Ma jöhet a negyedik jelölt, de előtte tekintsünk vissza, hogyan jutottunk ide.
Október 5. és 12. között jelentik be az idei Nobel-díjak kitüntetettjeit. A sort hétfőn az orvosi-élettani Nobel-díj nyitja Stockholmban, majd a hét folyamán a fizika, a kémia és az irodalom területén is kihirdetik a díjazottakat.
A tudomány és a művészet területén alkotó székelyföldi és erdélyi fiatalok jelentkezését várja a Székely Előfutár Alapítvány. Az idei pályázaton nyertesenként legfeljebb 1500 dolláros támogatást ítélnek oda.
Újabb konzultációkat hívott össze hétfőre Nicușor Dan román államfő a parlamenti pártokkal és frakciókkal a következő miniszterelnök-jelölt kijelölése érdekében.
Szentkirály lovasa, Csiki Laura nyerte Jimmy nevű lovával a 19. Nemzeti Vágta döntőjét vasárnap a Szilvásváradi Lipicai Lovasközpontban – közölték a szervezők.
2 hozzászólás