
Fotó: Borbély Fanni
A bukaresti miniszterelnöki találkozóról, a békemisszióról, a háborúról és a világ helyzetéről beszélt 2024-es tusványosi előadásában Orbán Viktor. Mint beszéde elején fogalmazott: idén nem kaptott diplomáciai demarsot Bukarestből, kapott viszont Brüsszelből.
2024. július 27., 12:032024. július 27., 12:03
2024. július 27., 14:352024. július 27., 14:35
„Románia ma már Magyarország harmadik legfontosabb gazdasági partnere.
– értékelte a diplomáciai találkozót Orbán szombati, tusványosi előadásában.
Fotó: Borbély Fanni
Mint részletezte: bár Bukarestből nem, „de hogy ne unatkozzunk, Brüsszelből azért kaptunk demarsot”.
„Elítélték a magyar békemissziós erőfeszítéseket, próbáltam magyarázni, hogy van olyan, hogy keresztény kötelesség, nem jártam sikerrel, ami mégiscsak abban állna, hogyha a világban rossz dolgot látsz, és valami eszközt kapsz a kezedbe, akkor a keresztény kötelesség különösebb morfondírozás és mérlegelés nélkül cselekedned. A magyar békemisszió erről a kötelességről szól.
– fejtette ki a miniszterelnök.
Fotó: Borbély Fanni
Orbán Szerint Brüsszel is úgy teremt békét, hogy folyamatosan támogatja a háborút. Mint részletezte, vannak már eredményei a békemissziónak, hiszen azóta
– fejtette ki a magyar miniszterelnök.
Fotó: Székelyhon
Orbán Viktor megfogalmazása szerint a háború a mi piros pirulánk a Mátrix című filmből, amiben a főhős előtt egy döntés áll: két bogyóból választhat, ha a kék bogyót nyeli le, akkor maradhat a látszatok világában, ha a piros bogyót, akkor leereszkedhet a valóságba.
Mint részletezte: „a háború a mi piros bogyónk, ezt kaptuk, ezt kell lenyelnünk, és most új tapasztalatokkal felvértezve kell beszélnünk a valóságról”.
Szerinte a háború a maga könyörtelenségével elvisz bennünket egy új megfigyelőállásra, egy magaslesre, és onnan egy teljesen más, eddig nem ismert perspektívát ad.
„Egy új közegben és egy letisztult erőtérben találjuk magunkat.
– fejtette ki.
Fotó: Székelyhon
A háborús helyzetet elemezve elmondta, hogy Ukrajna hivatást talált magának, a létezésének egy új értelmét fedezte fel, mivel eddig saját magát ütköző zónának látta.
„Ütköző zónának lenni az egy hervasztó lelkiállapot. Van benne egy tehetetlenség érzés. Úgy érzed, hogy a sorsod nem a saját kezedben van. Ez a köztes állapot következménye.
– boncolgatta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy az ország létezésének értelme és fontossága a saját maga szemében és az egész világ szemében megnőtt.
Fotó: Székelyhon
Oroszország helyzetére kitérve azt fejtegette, hogy az oroszok a 2014-es Krím elfoglalása utáni szankciókból levonták a tanulságokat, ezeket pedig cselekvésre is váltották.
Végrehajtották a szükséges informatikai és banki fejlesztéseket, így az orosz pénzügyi rendszer nem omlik össze. Szerinte
„Ahogy leírják nekünk Oroszországot, hogy ez egy merev, neosztalista autokrácia, ez hamis, valójában egy olyan országról beszélünk, amely technikai, gazdasági, – és majd meglátjuk – talán társadalmi rugalmasságot is mutat. A valóság ötödik fontos új ismerete az európai politika összeomlott” – fogalmazott előadásában Orbán Viktor. Meglátása szerint ugyanakkor Európa feladta a saját érdekeinek védelmét.
Fotó: Borbély Fanni
„Európa ma nem tesz mást, mint az USA demokrata párti külpolitikáját követi feltétel nélkül, akár önsorsrontás árán is.
– részletezte.
Orbán helyzetelemzése szerint az európai politika azért is omlott össze az orosz-ukrán háború kezdete óta, mert az európai hatalmi rendszer lényege a Párizs-Berlin tengely volt, amit nem lehetett megkerülni. Mint fogalmazott, a háború óta kiépült egy másik központ és egy másik hatalmi tengely, Berlin-Párizs tengely nem létezik többé, vagy ha van is, lényegtelen és megkerülhetővé vált.
Fotó: Borbély Fanni
Orbán szerint ugyanakkor a háború felfedte azt a tényt, hogy a világ jelenlegi legnagyobb problémája a nyugat gyengesége, illetve szétesése.
– fejtegette a magyar miniszterelnök, hozzátéve, hogy megjelent a Nyugattal szemben egy kihívás Kína, illetve Ázsia felemelkedésének formájában, amit kezelni kellene, de nem vagyunk rá képesek.
Néma kiállás a ditrói kórházért – ezzel a mottóval hívták az embereket vasárnap délutánra a helyi plébániához. A kórházépület tulajdonosa, a katolikus egyház igényeit a használó intézmény nem tudja teljesíteni, ezért a kórházat bezárták.
Egy poszter közzétételével, hivatalos oldalán jelentette be a Netflix, hogy 2026 augusztusában folytatódik a Nobel-díjas Gabriel García Márquez leghíresebb regénye, a Száz év magány alapján készült sorozatadaptáció.
Nicușor Dan államelnök vasárnap koszorút helyezett el az 1989-es forradalom hőseinek fővárosi emlékművénél. Ilie Bolojan kormányfő pedig üzenetet tett közzé.
Két enyhe földrengés következett be vasárnap reggel Buzău megyében Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet.
Varázslatos mesék a gyerekeknek, megható szerelmi történetek és izgalmas krimik a felnőtteknek – az ünnepi időszakban számos tematikus olvasmány közül válogathatunk. Összeállításunkban a székelyföldi könyvtárak karácsonyi ajánlójából mazsolázunk.
Vasárnap kezdődik a csillagászati tél, a napforduló délután 5 óra 3 perckor lesz. A téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben „hajlik el” a Nap sugaraitól.
Ezt a filmet három éve már láttam – futott át többször is az agyamon az Avatar most mozikba került Tűz és hamu (Fire and Ash) alcímet kapó, harmadik felvonásának nézése közben. Kritika.
A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
2 hozzászólás