
Fotó: Borbély Fanni
A bukaresti miniszterelnöki találkozóról, a békemisszióról, a háborúról és a világ helyzetéről beszélt 2024-es tusványosi előadásában Orbán Viktor. Mint beszéde elején fogalmazott: idén nem kaptott diplomáciai demarsot Bukarestből, kapott viszont Brüsszelből.
2024. július 27., 12:032024. július 27., 12:03
2024. július 27., 14:352024. július 27., 14:35
„Románia ma már Magyarország harmadik legfontosabb gazdasági partnere.
– értékelte a diplomáciai találkozót Orbán szombati, tusványosi előadásában.
Fotó: Borbély Fanni
Mint részletezte: bár Bukarestből nem, „de hogy ne unatkozzunk, Brüsszelből azért kaptunk demarsot”.
„Elítélték a magyar békemissziós erőfeszítéseket, próbáltam magyarázni, hogy van olyan, hogy keresztény kötelesség, nem jártam sikerrel, ami mégiscsak abban állna, hogyha a világban rossz dolgot látsz, és valami eszközt kapsz a kezedbe, akkor a keresztény kötelesség különösebb morfondírozás és mérlegelés nélkül cselekedned. A magyar békemisszió erről a kötelességről szól.
– fejtette ki a miniszterelnök.
Fotó: Borbély Fanni
Orbán Szerint Brüsszel is úgy teremt békét, hogy folyamatosan támogatja a háborút. Mint részletezte, vannak már eredményei a békemissziónak, hiszen azóta
– fejtette ki a magyar miniszterelnök.
Fotó: Székelyhon
Orbán Viktor megfogalmazása szerint a háború a mi piros pirulánk a Mátrix című filmből, amiben a főhős előtt egy döntés áll: két bogyóból választhat, ha a kék bogyót nyeli le, akkor maradhat a látszatok világában, ha a piros bogyót, akkor leereszkedhet a valóságba.
Mint részletezte: „a háború a mi piros bogyónk, ezt kaptuk, ezt kell lenyelnünk, és most új tapasztalatokkal felvértezve kell beszélnünk a valóságról”.
Szerinte a háború a maga könyörtelenségével elvisz bennünket egy új megfigyelőállásra, egy magaslesre, és onnan egy teljesen más, eddig nem ismert perspektívát ad.
„Egy új közegben és egy letisztult erőtérben találjuk magunkat.
– fejtette ki.
Fotó: Székelyhon
A háborús helyzetet elemezve elmondta, hogy Ukrajna hivatást talált magának, a létezésének egy új értelmét fedezte fel, mivel eddig saját magát ütköző zónának látta.
„Ütköző zónának lenni az egy hervasztó lelkiállapot. Van benne egy tehetetlenség érzés. Úgy érzed, hogy a sorsod nem a saját kezedben van. Ez a köztes állapot következménye.
– boncolgatta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy az ország létezésének értelme és fontossága a saját maga szemében és az egész világ szemében megnőtt.
Fotó: Székelyhon
Oroszország helyzetére kitérve azt fejtegette, hogy az oroszok a 2014-es Krím elfoglalása utáni szankciókból levonták a tanulságokat, ezeket pedig cselekvésre is váltották.
Végrehajtották a szükséges informatikai és banki fejlesztéseket, így az orosz pénzügyi rendszer nem omlik össze. Szerinte
„Ahogy leírják nekünk Oroszországot, hogy ez egy merev, neosztalista autokrácia, ez hamis, valójában egy olyan országról beszélünk, amely technikai, gazdasági, – és majd meglátjuk – talán társadalmi rugalmasságot is mutat. A valóság ötödik fontos új ismerete az európai politika összeomlott” – fogalmazott előadásában Orbán Viktor. Meglátása szerint ugyanakkor Európa feladta a saját érdekeinek védelmét.
Fotó: Borbély Fanni
„Európa ma nem tesz mást, mint az USA demokrata párti külpolitikáját követi feltétel nélkül, akár önsorsrontás árán is.
– részletezte.
Orbán helyzetelemzése szerint az európai politika azért is omlott össze az orosz-ukrán háború kezdete óta, mert az európai hatalmi rendszer lényege a Párizs-Berlin tengely volt, amit nem lehetett megkerülni. Mint fogalmazott, a háború óta kiépült egy másik központ és egy másik hatalmi tengely, Berlin-Párizs tengely nem létezik többé, vagy ha van is, lényegtelen és megkerülhetővé vált.
Fotó: Borbély Fanni
Orbán szerint ugyanakkor a háború felfedte azt a tényt, hogy a világ jelenlegi legnagyobb problémája a nyugat gyengesége, illetve szétesése.
– fejtegette a magyar miniszterelnök, hozzátéve, hogy megjelent a Nyugattal szemben egy kihívás Kína, illetve Ázsia felemelkedésének formájában, amit kezelni kellene, de nem vagyunk rá képesek.
A diákok teljes körű bevonásával döntenének az iskolák az egyenruháról – közölte pénteken az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről szóló törvénytervezetet kezdeményező Szociáldemokrata Párt (PSD) felsőházi frakcióvezetője, Daniel Zamfir.
Az Egyesült Államok számíthat Romániára – írta Nicușor Dan államfő pénteken az X-en.
Kányádi Sándor nevét vette fel a fennállásának 75. évét ünneplő Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. A pénteki névadó ünnepségen versekkel, személyes emlékekkel és ünnepi beszédekkel idézték meg a költő szellemi örökségét.
Milyen fogyatékkal élni? – tették fel a kérdést marosvásárhelyi buszsofőrök és ki is próbálták, hogy hogyan közlekednek, ülnek buszra a kerekesszékben ülők, nemlátók. Tanácsot is kaptak és adtak is.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem huszonöt évvel ezelőtt, október 3-án nyitotta meg kapuit. Egyházi és közéleti személyek, illetve a helyi és Kárpát-medencei egyetemek képviselői is eljöttek a pénteki közös ünnepre.
A hideg idő beköszöntével az influenza elleni oltás felvételére ösztönzi a lakosságot az egészségügyi minisztérium. A tárca különösen a betegség szövődményei szempontjából veszélyeztetett csoportok immunizálását tartja fontosnak.
Újabb – ezúttal kisebb – lélektani határt, az 5,3-as küszöböt ugrotta át a lej az euróval szemben pénteken délben.
A Hargita megyei önkormányzat nem fog semmilyen anyagi kár megtérítésére vonatkozó követelést támasztani Borboly Csabával szemben a korábban véget ért büntetőper nyomán. Két útépítő cégtől, valamint két magánszemélytől viszont kártérítést várnak.
Egy drón zuhant le a Tulcea megyei Plauru térségében – közölte péntek reggel a védelmi minisztérium.
lie Bolojan ügyvivő miniszterelnök péntek reggel megérkezett a korrupcióellenes ügyészség (DNA) iași-i területi irodájához, ahol kihallgatják a Fănel Bogos Vaslui megyei üzletember korrupciós ügyében.
2 hozzászólás