
Fotó: Borbély Fanni
A bukaresti miniszterelnöki találkozóról, a békemisszióról, a háborúról és a világ helyzetéről beszélt 2024-es tusványosi előadásában Orbán Viktor. Mint beszéde elején fogalmazott: idén nem kaptott diplomáciai demarsot Bukarestből, kapott viszont Brüsszelből.
2024. július 27., 12:032024. július 27., 12:03
2024. július 27., 14:352024. július 27., 14:35
„Románia ma már Magyarország harmadik legfontosabb gazdasági partnere.
– értékelte a diplomáciai találkozót Orbán szombati, tusványosi előadásában.
Fotó: Borbély Fanni
Mint részletezte: bár Bukarestből nem, „de hogy ne unatkozzunk, Brüsszelből azért kaptunk demarsot”.
„Elítélték a magyar békemissziós erőfeszítéseket, próbáltam magyarázni, hogy van olyan, hogy keresztény kötelesség, nem jártam sikerrel, ami mégiscsak abban állna, hogyha a világban rossz dolgot látsz, és valami eszközt kapsz a kezedbe, akkor a keresztény kötelesség különösebb morfondírozás és mérlegelés nélkül cselekedned. A magyar békemisszió erről a kötelességről szól.
– fejtette ki a miniszterelnök.
Fotó: Borbély Fanni
Orbán Szerint Brüsszel is úgy teremt békét, hogy folyamatosan támogatja a háborút. Mint részletezte, vannak már eredményei a békemissziónak, hiszen azóta
– fejtette ki a magyar miniszterelnök.
Fotó: Székelyhon
Orbán Viktor megfogalmazása szerint a háború a mi piros pirulánk a Mátrix című filmből, amiben a főhős előtt egy döntés áll: két bogyóból választhat, ha a kék bogyót nyeli le, akkor maradhat a látszatok világában, ha a piros bogyót, akkor leereszkedhet a valóságba.
Mint részletezte: „a háború a mi piros bogyónk, ezt kaptuk, ezt kell lenyelnünk, és most új tapasztalatokkal felvértezve kell beszélnünk a valóságról”.
Szerinte a háború a maga könyörtelenségével elvisz bennünket egy új megfigyelőállásra, egy magaslesre, és onnan egy teljesen más, eddig nem ismert perspektívát ad.
„Egy új közegben és egy letisztult erőtérben találjuk magunkat.
– fejtette ki.
Fotó: Székelyhon
A háborús helyzetet elemezve elmondta, hogy Ukrajna hivatást talált magának, a létezésének egy új értelmét fedezte fel, mivel eddig saját magát ütköző zónának látta.
„Ütköző zónának lenni az egy hervasztó lelkiállapot. Van benne egy tehetetlenség érzés. Úgy érzed, hogy a sorsod nem a saját kezedben van. Ez a köztes állapot következménye.
– boncolgatta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy az ország létezésének értelme és fontossága a saját maga szemében és az egész világ szemében megnőtt.
Fotó: Székelyhon
Oroszország helyzetére kitérve azt fejtegette, hogy az oroszok a 2014-es Krím elfoglalása utáni szankciókból levonták a tanulságokat, ezeket pedig cselekvésre is váltották.
Végrehajtották a szükséges informatikai és banki fejlesztéseket, így az orosz pénzügyi rendszer nem omlik össze. Szerinte
„Ahogy leírják nekünk Oroszországot, hogy ez egy merev, neosztalista autokrácia, ez hamis, valójában egy olyan országról beszélünk, amely technikai, gazdasági, – és majd meglátjuk – talán társadalmi rugalmasságot is mutat. A valóság ötödik fontos új ismerete az európai politika összeomlott” – fogalmazott előadásában Orbán Viktor. Meglátása szerint ugyanakkor Európa feladta a saját érdekeinek védelmét.
Fotó: Borbély Fanni
„Európa ma nem tesz mást, mint az USA demokrata párti külpolitikáját követi feltétel nélkül, akár önsorsrontás árán is.
– részletezte.
Orbán helyzetelemzése szerint az európai politika azért is omlott össze az orosz-ukrán háború kezdete óta, mert az európai hatalmi rendszer lényege a Párizs-Berlin tengely volt, amit nem lehetett megkerülni. Mint fogalmazott, a háború óta kiépült egy másik központ és egy másik hatalmi tengely, Berlin-Párizs tengely nem létezik többé, vagy ha van is, lényegtelen és megkerülhetővé vált.
Fotó: Borbély Fanni
Orbán szerint ugyanakkor a háború felfedte azt a tényt, hogy a világ jelenlegi legnagyobb problémája a nyugat gyengesége, illetve szétesése.
– fejtegette a magyar miniszterelnök, hozzátéve, hogy megjelent a Nyugattal szemben egy kihívás Kína, illetve Ázsia felemelkedésének formájában, amit kezelni kellene, de nem vagyunk rá képesek.
Villámlásra, esőzésre (15–20 cm/négyzetméter), erősödő szélre (50–60 km/óra) és jégesőre figyelmeztetett a Hargita megyei katasztrófavédelem szombaton este.
A vakációs utalványok értéke egy évre legalább 2500 lej kellene hogy legyen, ennyi ugyanis a turisztikai csomag átlagára, amelyet a romániaiak a turisztikai irodákon keresztül megvásárolnak – jelentette ki Cristian Bărhălescu.
Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét – közölte a törvényszék sajtóosztálya szombaton az MTI-vel.
Jövő szombaton tartja országos tisztújító választmányát a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Budapesten, Semjén Zsolt távozását követően.
A Román Rendőrség fegyverek, robbanóanyagok és veszélyes anyagok osztályának rendőrei több mint tíz tonna pirotechnikai terméket foglaltak le a szeptember 21. és november 19. között végrehajtott akciók nyomán.
Meghalt egy traktorvezető egy balesetben, amelyben egy személyautó is érintett volt.
A Richter-skála szerinti 3,6-os erősségű földrengés volt szombatra virradóan Vrancea megyében.
Felerősödik a cél, havazhat a hegyekben és a látótávolság is csökkenhet az utakon szombaton és vasárnap – figyelmeztet a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Románia 2007 és 2026 szeptembere között 117,66 milliárd eurót kapott az Európai Unió költségvetéséből, miközben 38,81 milliárd eurót fizetett be, közel 79 milliárd euróval több uniós forráshoz jutott, mint amennyivel hozzájárult a közös büdzséhez.
Hétfőre halasztotta a bukaresti ítélőtábla a döntést a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezéséről, amelyet a Călin Georgescu házi őrizetét elrendelő határozat ellen nyújtott be a vádhatóság.
2 hozzászólás