
Fotó: Borbély Fanni
A bukaresti miniszterelnöki találkozóról, a békemisszióról, a háborúról és a világ helyzetéről beszélt 2024-es tusványosi előadásában Orbán Viktor. Mint beszéde elején fogalmazott: idén nem kaptott diplomáciai demarsot Bukarestből, kapott viszont Brüsszelből.
2024. július 27., 12:032024. július 27., 12:03
2024. július 27., 14:352024. július 27., 14:35
„Románia ma már Magyarország harmadik legfontosabb gazdasági partnere.
– értékelte a diplomáciai találkozót Orbán szombati, tusványosi előadásában.
Fotó: Borbély Fanni
Mint részletezte: bár Bukarestből nem, „de hogy ne unatkozzunk, Brüsszelből azért kaptunk demarsot”.
„Elítélték a magyar békemissziós erőfeszítéseket, próbáltam magyarázni, hogy van olyan, hogy keresztény kötelesség, nem jártam sikerrel, ami mégiscsak abban állna, hogyha a világban rossz dolgot látsz, és valami eszközt kapsz a kezedbe, akkor a keresztény kötelesség különösebb morfondírozás és mérlegelés nélkül cselekedned. A magyar békemisszió erről a kötelességről szól.
– fejtette ki a miniszterelnök.
Fotó: Borbély Fanni
Orbán Szerint Brüsszel is úgy teremt békét, hogy folyamatosan támogatja a háborút. Mint részletezte, vannak már eredményei a békemissziónak, hiszen azóta
– fejtette ki a magyar miniszterelnök.
Fotó: Székelyhon
Orbán Viktor megfogalmazása szerint a háború a mi piros pirulánk a Mátrix című filmből, amiben a főhős előtt egy döntés áll: két bogyóból választhat, ha a kék bogyót nyeli le, akkor maradhat a látszatok világában, ha a piros bogyót, akkor leereszkedhet a valóságba.
Mint részletezte: „a háború a mi piros bogyónk, ezt kaptuk, ezt kell lenyelnünk, és most új tapasztalatokkal felvértezve kell beszélnünk a valóságról”.
Szerinte a háború a maga könyörtelenségével elvisz bennünket egy új megfigyelőállásra, egy magaslesre, és onnan egy teljesen más, eddig nem ismert perspektívát ad.
„Egy új közegben és egy letisztult erőtérben találjuk magunkat.
– fejtette ki.
Fotó: Székelyhon
A háborús helyzetet elemezve elmondta, hogy Ukrajna hivatást talált magának, a létezésének egy új értelmét fedezte fel, mivel eddig saját magát ütköző zónának látta.
„Ütköző zónának lenni az egy hervasztó lelkiállapot. Van benne egy tehetetlenség érzés. Úgy érzed, hogy a sorsod nem a saját kezedben van. Ez a köztes állapot következménye.
– boncolgatta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy az ország létezésének értelme és fontossága a saját maga szemében és az egész világ szemében megnőtt.
Fotó: Székelyhon
Oroszország helyzetére kitérve azt fejtegette, hogy az oroszok a 2014-es Krím elfoglalása utáni szankciókból levonták a tanulságokat, ezeket pedig cselekvésre is váltották.
Végrehajtották a szükséges informatikai és banki fejlesztéseket, így az orosz pénzügyi rendszer nem omlik össze. Szerinte
„Ahogy leírják nekünk Oroszországot, hogy ez egy merev, neosztalista autokrácia, ez hamis, valójában egy olyan országról beszélünk, amely technikai, gazdasági, – és majd meglátjuk – talán társadalmi rugalmasságot is mutat. A valóság ötödik fontos új ismerete az európai politika összeomlott” – fogalmazott előadásában Orbán Viktor. Meglátása szerint ugyanakkor Európa feladta a saját érdekeinek védelmét.
Fotó: Borbély Fanni
„Európa ma nem tesz mást, mint az USA demokrata párti külpolitikáját követi feltétel nélkül, akár önsorsrontás árán is.
– részletezte.
Orbán helyzetelemzése szerint az európai politika azért is omlott össze az orosz-ukrán háború kezdete óta, mert az európai hatalmi rendszer lényege a Párizs-Berlin tengely volt, amit nem lehetett megkerülni. Mint fogalmazott, a háború óta kiépült egy másik központ és egy másik hatalmi tengely, Berlin-Párizs tengely nem létezik többé, vagy ha van is, lényegtelen és megkerülhetővé vált.
Fotó: Borbély Fanni
Orbán szerint ugyanakkor a háború felfedte azt a tényt, hogy a világ jelenlegi legnagyobb problémája a nyugat gyengesége, illetve szétesése.
– fejtegette a magyar miniszterelnök, hozzátéve, hogy megjelent a Nyugattal szemben egy kihívás Kína, illetve Ázsia felemelkedésének formájában, amit kezelni kellene, de nem vagyunk rá képesek.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
Jótékonysági futással és kosárlabdameccsel gyűjt adományokat az eltérő fejlődésű gyermekekért a Gyulafehérvári Caritas december 20–23. között Marosvásárhelyen és környékén. Futással vagy akár kerékpározással is csatlakozhat bárki az akcióhoz.
Cantus figuratus címmel tart előadóestet Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész Székely Norbert zongoraművész közreműködésével advent utolsó vasárnapján, december 21-én 18 órától a marosvásárhelyi Gecse utcai református templomban.
Aláírta pénteken Daniel David oktatási miniszter az új középiskolai tanterveket jóváhagyó rendeletet – közölte a szaktárca.
2 hozzászólás