
Szorongással, illetve fokozottabb biztonságkereső viselkedésekkel jár együtt a magasabb szintű bizonytalanságintolerancia
Fotó: 123RF
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem pszichológusai egy átfogó kutatás alapján arra mutattak rá, hogy a háborúval kapcsolatos szorongásaink – noha hasznuk is lehet – pszichológiai értelemben sérülékennyé tesznek.
2025. január 12., 17:022025. január 12., 17:02
A BBTE Alkalmazott Pszichológia Intézetének kutatói 2022 márciusában, szűk két héttel az orosz–ukrán háború kitörését követően több mint 1500 felnőttkorú erdélyi magyar és magyarországi személytől gyűjtöttek adatokat hólabda módszer (a kutatók a már megkérdezett tagok révén igyekeznek megközelíteni a kutatás további lehetséges résztvevőjét – szerk. megj.) segítségével.
A pszichológusok arra keresték a választ, hogy olyan pszichológiai sebezhetőségi tényezők, mint a bizonytalanságintolerancia vagy a negatív érzelmi reakciókra való hajlam (neuroticizmus) milyen szerepet játszanak a háborúval kapcsolatos biztonságkereső magatartás kialakulásában és fenntartásában. A kérdés a közvetlen szomszédságunkban zajló orosz–ukrán háború vagy akár az izraeli–palesztin fegyveres konfliktus kontextusában is különösen aktuális – áll a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott kivonatban.
Fotó: 123RF
Mivel nem állt a kutatók rendelkezésére olyan hitelesített mérőeszköz, amely kimondottan a háborúval kapcsolatos megelőző biztonságkereső magatartásra vonatkozott volna, összegyűjtötték a leggyakoribb biztonságkereső megnyilvánulásokat, és kidolgozták a W-PRESS-t (War-related Preparatory Safety-seeking Inventory), amely az alábbi reakciók mentén méri a biztonsági óvintézkedéseket: nagyobb összegű készpénz felvétele, tájékozódás a közeli óvóhelyekről, túlélőcsomag összekészítése, egyeztetés a közeli családtagokkal az esetleges menekülésről. Ezt követően behatárolták azokat a fontosabb tényezőket, amelyek hatással lehetnek a biztonságkereső magatartás kialakulására: bizonytalanságintolerancia, neuroticizmus (a negatív érzelmi reakciókra való hajlam mértéke), háborútól való félelem, szorongás.
Fotó: 123RF
A bizonytalanságintolerancia a negatív események előfordulásának az elfogadására képtelen egyéneket jellemzi. Nem rendellenességről, hanem inkább hajlamról van szó, amely bizonyos mértékig mindannyiunkban megvan– fejtik ki a kutatásban.
A veszély túlbecsülése esetén a biztonságkereső viselkedések nem adaptívak, mert hosszabb távon növelik a szorongás mértékét.
A felmérés idején a megkérdezettek közel háromnegyede érezte valós veszélynek, hogy országa belesodródik az orosz–ukrán háborúba, 85 százalékuk hetente, egyötödük pedig napi rendszerességgel tapasztalt félelmet emiatt.
A kutatók azt találták, hogy a magasabb szintű bizonytalanságintolerancia erősebb háborútól való félelemmel, szorongással, illetve fokozottabb biztonságkereső viselkedésekkel jár együtt. Az eredmények a bizonytalanságintolerancia közvetítő szerepét is kiemelik: a neuroticizmus közvetett módon, a bizonytalanságintolerancián keresztül gyakorol hatást a biztonságkereső magatartásra, a háborútól való félelemre és a szorongásra.
A háború kontextusában a bizonytalanságintoleranciával és neuroticizmussal járó fokozott érzelmi válaszkészség tehát
– gondoljunk például az evolúciós előnyökre –, ellenben kimerítheti a szervezet erőforrásait, pszichológiai értelemben sérülékennyé tehet. Mindkét sebezhetőségi tényező fokozott figyelmet érdemel a pszichoedukatív, illetve pszichoterápiás beavatkozások tervezése során – olvasható a kutatásban.
A Gyergyóditróhoz tartozó Orotván és a Marosfőhöz tartozó Vaslábon figyelmeztették Ro-Alert üzenetben a lakókat medve jelenléte miatt vasárnap este.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök vasárnap találkozott leendő kormányának miniszterjelöltjeivel, akikkel a kormányprogramról és az abban foglalt intézkedések gyakorlati megvalósításáról egyeztetett.
Másodpercenként 1250-ről 1300 köbméterre emelkedett a Duna vízhozama vasárnap a romániai belépési pontnál, Báziásnál, és továbbra is jelentősen elmarad a másodpercenként 3900 köbméteres októberi sokéves átlagtól.
Csaknem 15,5 millióan utaztak vonattal Romániában 2026 második negyedévében, 5,8 százalékkal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki Tarr Zoltán erdélyi látogatásán, a Madarasi Hargitán. Három célkitűzést fogalmazott meg ezzel kapcsolatban a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
A barátságtalan idő – sűrű köd, alig 6–7 Celsius-fok – sem tartotta vissza a motorosokat, sokan érkeztek október 18-án a Hármaskereszthez, hogy a szezonzáró áldáson együtt adjanak hálát az elmúlt hónapokért.
Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.
Túl vagyok ezen a kényes szakaszon, most fokozatosan végzem majd munkámat Isten és imáitok segítségével – mondta XIV. Leó az Úrangyala-imádság után a Szent Péter téren vasárnap, ahol több ezren üdvözölték a műtéte után a Vatikánba visszatérő pápát.
A védelmi minisztérium adatai szerint 2026-ban eddig hat drónt lőttek le Románia légterében; ugyanakkor további 44 drónt vagy drónmaradványt gyűjtöttek be és hatástalanítottak az ország területén.
Erős szélre és esőre figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére. Moldvában és helyenként Dobrudzsában sárga jelzésű riasztás lesz érvényben a viharos széllökések miatt.
2 hozzászólás