
Szorongással, illetve fokozottabb biztonságkereső viselkedésekkel jár együtt a magasabb szintű bizonytalanságintolerancia
Fotó: 123RF
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem pszichológusai egy átfogó kutatás alapján arra mutattak rá, hogy a háborúval kapcsolatos szorongásaink – noha hasznuk is lehet – pszichológiai értelemben sérülékennyé tesznek.
2025. január 12., 17:022025. január 12., 17:02
A BBTE Alkalmazott Pszichológia Intézetének kutatói 2022 márciusában, szűk két héttel az orosz–ukrán háború kitörését követően több mint 1500 felnőttkorú erdélyi magyar és magyarországi személytől gyűjtöttek adatokat hólabda módszer (a kutatók a már megkérdezett tagok révén igyekeznek megközelíteni a kutatás további lehetséges résztvevőjét – szerk. megj.) segítségével.
A pszichológusok arra keresték a választ, hogy olyan pszichológiai sebezhetőségi tényezők, mint a bizonytalanságintolerancia vagy a negatív érzelmi reakciókra való hajlam (neuroticizmus) milyen szerepet játszanak a háborúval kapcsolatos biztonságkereső magatartás kialakulásában és fenntartásában. A kérdés a közvetlen szomszédságunkban zajló orosz–ukrán háború vagy akár az izraeli–palesztin fegyveres konfliktus kontextusában is különösen aktuális – áll a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott kivonatban.
Fotó: 123RF
Mivel nem állt a kutatók rendelkezésére olyan hitelesített mérőeszköz, amely kimondottan a háborúval kapcsolatos megelőző biztonságkereső magatartásra vonatkozott volna, összegyűjtötték a leggyakoribb biztonságkereső megnyilvánulásokat, és kidolgozták a W-PRESS-t (War-related Preparatory Safety-seeking Inventory), amely az alábbi reakciók mentén méri a biztonsági óvintézkedéseket: nagyobb összegű készpénz felvétele, tájékozódás a közeli óvóhelyekről, túlélőcsomag összekészítése, egyeztetés a közeli családtagokkal az esetleges menekülésről. Ezt követően behatárolták azokat a fontosabb tényezőket, amelyek hatással lehetnek a biztonságkereső magatartás kialakulására: bizonytalanságintolerancia, neuroticizmus (a negatív érzelmi reakciókra való hajlam mértéke), háborútól való félelem, szorongás.
Fotó: 123RF
A bizonytalanságintolerancia a negatív események előfordulásának az elfogadására képtelen egyéneket jellemzi. Nem rendellenességről, hanem inkább hajlamról van szó, amely bizonyos mértékig mindannyiunkban megvan– fejtik ki a kutatásban.
A veszély túlbecsülése esetén a biztonságkereső viselkedések nem adaptívak, mert hosszabb távon növelik a szorongás mértékét.
A felmérés idején a megkérdezettek közel háromnegyede érezte valós veszélynek, hogy országa belesodródik az orosz–ukrán háborúba, 85 százalékuk hetente, egyötödük pedig napi rendszerességgel tapasztalt félelmet emiatt.
A kutatók azt találták, hogy a magasabb szintű bizonytalanságintolerancia erősebb háborútól való félelemmel, szorongással, illetve fokozottabb biztonságkereső viselkedésekkel jár együtt. Az eredmények a bizonytalanságintolerancia közvetítő szerepét is kiemelik: a neuroticizmus közvetett módon, a bizonytalanságintolerancián keresztül gyakorol hatást a biztonságkereső magatartásra, a háborútól való félelemre és a szorongásra.
A háború kontextusában a bizonytalanságintoleranciával és neuroticizmussal járó fokozott érzelmi válaszkészség tehát
– gondoljunk például az evolúciós előnyökre –, ellenben kimerítheti a szervezet erőforrásait, pszichológiai értelemben sérülékennyé tehet. Mindkét sebezhetőségi tényező fokozott figyelmet érdemel a pszichoedukatív, illetve pszichoterápiás beavatkozások tervezése során – olvasható a kutatásban.
Egy fiatal, 26 éves nő életét vesztette, egy kétéves gyermek pedig súlyos állapotba került, miután egy személyvonat elgázolt egy személyautót csütörtökön Prahova megyében.
Narancssárga meteorológiai riasztást adott ki péntekre a Hargita megyei katasztrófavédelem: a hegyekben 100–130 km/órás sebességű szélre lehet számítani.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás egy nő ellen, aki megharapott és arcon ütött egy csendőrt, miközben rendőrségre szállították – közölte csütörtökön a bukaresti csendőrség.
A Neptun Deep földgázberuházás révén Románia meghatározó szereplővé válhat a térségben, de meg kell találni a módját annak is, hogy az országnak minél nagyobb hozzáadott értéke származzon a Fekete-tengerből kitermelt gázból – jelentette ki Antal Lóránt.
Romániát újra kell iparosítani, enélkül nem lehet egészséges gazdaságról, munkahelyteremtésről és az elvándorlás mérsékléséről beszélni – jelentette ki szerda este a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke, Bende Sándor.
Bár évek óta nem közlekednek vonatok a Parajd és Szováta térségét érintő vasútvonalon, a vasúti átjárók jelzéseit nem fogják a közeljövőben eltávolítani az országútról. Egyelőre marad a sofőrök bosszúsága és a kötelező megállás az András-keresztnél.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
2 hozzászólás