Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:04

Jogszabályra várva: még nem lőhették ki az embert ölő medvét a Kalonda-tetőn

12:38

Tánczos Barna drágállja a gázolajat

12:22

Ittasan balesetet okozott, majd hamisan jelentette autója eltűnését

11:08

Újabb kulcsjátékos távozott az ASA-tól, másodosztályú társaikkal gyakorolnak

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát

Előrejelzés júliusra: jöjjön, aminek jönnie kell, de jobb, ha tudjuk előre

Kiáll a fa az autóból: negyven kocsi mutatja a tegnapi vihar jeleit – fotók

Elfogadta a kormány Hargita megye címerét

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát

George Simion a marosvásárhelyi városnapokon?

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Elismert magyar személyiség díszpolgárrá avatásába kötött bele a románok civil fóruma

Ön szorong a közelben zajló háborúk miatt?

Szorongással, valamint fokozottabb biztonságkereső viselkedésekkel jár együtt a magasabb szintű bizonytalanságintolerancia

Szorongással, illetve fokozottabb biztonságkereső viselkedésekkel jár együtt a magasabb szintű bizonytalanságintolerancia

Fotó: 123RF

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem pszichológusai egy átfogó kutatás alapján arra mutattak rá, hogy a háborúval kapcsolatos szorongásaink – noha hasznuk is lehet – pszichológiai értelemben sérülékennyé tesznek.

László Ildikó

2025. január 12., 17:022025. január 12., 17:02

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A BBTE Alkalmazott Pszichológia Intézetének kutatói 2022 márciusában, szűk két héttel az orosz–ukrán háború kitörését követően több mint 1500 felnőttkorú erdélyi magyar és magyarországi személytől gyűjtöttek adatokat hólabda módszer (a kutatók a már megkérdezett tagok révén igyekeznek megközelíteni a kutatás további lehetséges résztvevőjét – szerk. megj.) segítségével.

A pszichológusok arra keresték a választ, hogy olyan pszichológiai sebezhetőségi tényezők, mint a bizonytalanságintolerancia vagy a negatív érzelmi reakciókra való hajlam (neuroticizmus) milyen szerepet játszanak a háborúval kapcsolatos biztonságkereső magatartás kialakulásában és fenntartásában. A kérdés a közvetlen szomszédságunkban zajló orosz–ukrán háború vagy akár az izraeli–palesztin fegyveres konfliktus kontextusában is különösen aktuális – áll a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott kivonatban.

Fotó: 123RF

Biztonságkereső magatartások

Mivel nem állt a kutatók rendelkezésére olyan hitelesített mérőeszköz, amely kimondottan a háborúval kapcsolatos megelőző biztonságkereső magatartásra vonatkozott volna, összegyűjtötték a leggyakoribb biztonságkereső megnyilvánulásokat, és kidolgozták a W-PRESS-t (War-related Preparatory Safety-seeking Inventory), amely az alábbi reakciók mentén méri a biztonsági óvintézkedéseket: nagyobb összegű készpénz felvétele, tájékozódás a közeli óvóhelyekről, túlélőcsomag összekészítése, egyeztetés a közeli családtagokkal az esetleges menekülésről. Ezt követően behatárolták azokat a fontosabb tényezőket, amelyek hatással lehetnek a biztonságkereső magatartás kialakulására: bizonytalanságintolerancia, neuroticizmus (a negatív érzelmi reakciókra való hajlam mértéke), háborútól való félelem, szorongás.

Fotó: 123RF

Mi a bizonytalanságintolerancia?

A bizonytalanságintolerancia a negatív események előfordulásának az elfogadására képtelen egyéneket jellemzi. Nem rendellenességről, hanem inkább hajlamról van szó, amely bizonyos mértékig mindannyiunkban megvan– fejtik ki a kutatásban.

A bizonytalanságintolerancia fokozottabb veszélyészlelésre és a fenyegetettség túlértékelésére hajlamosít.

A veszély túlbecsülése esetén a biztonságkereső viselkedések nem adaptívak, mert hosszabb távon növelik a szorongás mértékét.

Fokozódik az érzelmi válaszkészség

A felmérés idején a megkérdezettek közel háromnegyede érezte valós veszélynek, hogy országa belesodródik az orosz–ukrán háborúba, 85 százalékuk hetente, egyötödük pedig napi rendszerességgel tapasztalt félelmet emiatt.

A kutatók azt találták, hogy a magasabb szintű bizonytalanságintolerancia erősebb háborútól való félelemmel, szorongással, illetve fokozottabb biztonságkereső viselkedésekkel jár együtt. Az eredmények a bizonytalanságintolerancia közvetítő szerepét is kiemelik: a neuroticizmus közvetett módon, a bizonytalanságintolerancián keresztül gyakorol hatást a biztonságkereső magatartásra, a háborútól való félelemre és a szorongásra.

A háború kontextusában a bizonytalanságintoleranciával és neuroticizmussal járó fokozott érzelmi válaszkészség tehát

fontos a tényleges veszélyhelyzethez való alkalmazkodásban

– gondoljunk például az evolúciós előnyökre –, ellenben kimerítheti a szervezet erőforrásait, pszichológiai értelemben sérülékennyé tehet. Mindkét sebezhetőségi tényező fokozott figyelmet érdemel a pszichoedukatív, illetve pszichoterápiás beavatkozások tervezése során – olvasható a kutatásban.

Csíkszék Udvarhelyszék Marosszék Gyergyószék Háromszék