
Szorongással, illetve fokozottabb biztonságkereső viselkedésekkel jár együtt a magasabb szintű bizonytalanságintolerancia
Fotó: 123RF
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem pszichológusai egy átfogó kutatás alapján arra mutattak rá, hogy a háborúval kapcsolatos szorongásaink – noha hasznuk is lehet – pszichológiai értelemben sérülékennyé tesznek.
2025. január 12., 17:022025. január 12., 17:02
A BBTE Alkalmazott Pszichológia Intézetének kutatói 2022 márciusában, szűk két héttel az orosz–ukrán háború kitörését követően több mint 1500 felnőttkorú erdélyi magyar és magyarországi személytől gyűjtöttek adatokat hólabda módszer (a kutatók a már megkérdezett tagok révén igyekeznek megközelíteni a kutatás további lehetséges résztvevőjét – szerk. megj.) segítségével.
A pszichológusok arra keresték a választ, hogy olyan pszichológiai sebezhetőségi tényezők, mint a bizonytalanságintolerancia vagy a negatív érzelmi reakciókra való hajlam (neuroticizmus) milyen szerepet játszanak a háborúval kapcsolatos biztonságkereső magatartás kialakulásában és fenntartásában. A kérdés a közvetlen szomszédságunkban zajló orosz–ukrán háború vagy akár az izraeli–palesztin fegyveres konfliktus kontextusában is különösen aktuális – áll a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott kivonatban.
Fotó: 123RF
Mivel nem állt a kutatók rendelkezésére olyan hitelesített mérőeszköz, amely kimondottan a háborúval kapcsolatos megelőző biztonságkereső magatartásra vonatkozott volna, összegyűjtötték a leggyakoribb biztonságkereső megnyilvánulásokat, és kidolgozták a W-PRESS-t (War-related Preparatory Safety-seeking Inventory), amely az alábbi reakciók mentén méri a biztonsági óvintézkedéseket: nagyobb összegű készpénz felvétele, tájékozódás a közeli óvóhelyekről, túlélőcsomag összekészítése, egyeztetés a közeli családtagokkal az esetleges menekülésről. Ezt követően behatárolták azokat a fontosabb tényezőket, amelyek hatással lehetnek a biztonságkereső magatartás kialakulására: bizonytalanságintolerancia, neuroticizmus (a negatív érzelmi reakciókra való hajlam mértéke), háborútól való félelem, szorongás.
Fotó: 123RF
A bizonytalanságintolerancia a negatív események előfordulásának az elfogadására képtelen egyéneket jellemzi. Nem rendellenességről, hanem inkább hajlamról van szó, amely bizonyos mértékig mindannyiunkban megvan– fejtik ki a kutatásban.
A veszély túlbecsülése esetén a biztonságkereső viselkedések nem adaptívak, mert hosszabb távon növelik a szorongás mértékét.
A felmérés idején a megkérdezettek közel háromnegyede érezte valós veszélynek, hogy országa belesodródik az orosz–ukrán háborúba, 85 százalékuk hetente, egyötödük pedig napi rendszerességgel tapasztalt félelmet emiatt.
A kutatók azt találták, hogy a magasabb szintű bizonytalanságintolerancia erősebb háborútól való félelemmel, szorongással, illetve fokozottabb biztonságkereső viselkedésekkel jár együtt. Az eredmények a bizonytalanságintolerancia közvetítő szerepét is kiemelik: a neuroticizmus közvetett módon, a bizonytalanságintolerancián keresztül gyakorol hatást a biztonságkereső magatartásra, a háborútól való félelemre és a szorongásra.
A háború kontextusában a bizonytalanságintoleranciával és neuroticizmussal járó fokozott érzelmi válaszkészség tehát
– gondoljunk például az evolúciós előnyökre –, ellenben kimerítheti a szervezet erőforrásait, pszichológiai értelemben sérülékennyé tehet. Mindkét sebezhetőségi tényező fokozott figyelmet érdemel a pszichoedukatív, illetve pszichoterápiás beavatkozások tervezése során – olvasható a kutatásban.
Személyautó sodródott le az úttestről és borult fel Segesvár Dános felőli kijáratánál csütörtök este. A balesetben egy ember sérült meg.
A legfelsőbb bíróság csütörtökön október 15-ére halasztotta a jogerős döntést abban a perben, amelyet maga indított a kormány és a pénzügyminisztérium ellen.
Ha a motorosok, akiknek többsége autót is vezet, kétkerekűre ülnek, azzal csökkentik a zsúfoltságot a közutakon és a várakozási időket a jelzőlámpáknál – szól a magyarázat az új szabály mellett.
Az RMDSZ hajlandó bizalmat szavazni egy kormánynak a parlamentben akkor is, ha nem fog részt venni a kormányzásban – jelentette ki csütörtökön Antal Árpád, az RMDSZ Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel tárgyaló küldöttségének tagja.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fogadta „a legnagyobb nyitottsággal” a szociáldemokraták (PSD) javaslatát egy PSD-PNL-RMDSZ alkotta kormány létrehozásáról.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt csütörtökön 10:48-kor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a gazdaságpolitikai irányváltás mellett ahhoz köti Luca Niculescu kormányának támogatását, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ is vegyen részt a parlamenti többségben – jelentette ki csütörtökön Sorin Grindeanu.
A romániai magánnyugdíjalapok vagyona június végén elérte a 246,2 milliárd lejt, 39 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbi szintet – közölte csütörtökön a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) elnöke, Alexandru Petrescu.
Kevesebb mint 24 óra alatt két súlyos csapás ért egy Sajómagyaróson élő családot: az anya és két kislánya szerdán közúti balesetet szenvedett, csütörtök reggel pedig kigyulladt a bérelt házuk.
Olyan mosdóhelyiséget mutat be az Europol rendőri szakszervezet, amelyet a megosztott képeken látható állapotban kell használnia a Teleorman Megyei Rendőr-főkapitányság két szervezeti egységének is.
2 hozzászólás