
Fotó: Erdély Bálint Előd
Vasárnap este kezdődött és vasárnapig tart Marosvásárhelyen az ökumenikus imahét, amely keretében az irgalmas szamaritánus történetéről hirdetik az igét a lelkészek.
2024. január 22., 12:102024. január 22., 12:10
Idén az egyetemes imahét programját az afrikai ország, Burkina Fasó ökumenikus munkacsoportja készítette elő, és a világ számos részén az általuk kiválasztott igék alapján prédikálnak a lelkészek. Az idei imahét mottója:
Marosvásárhelyen, a hagyományoknak megfelelően több gyülekezet bekapcsolódik az egyetemes imahét megszervezésébe, helyet adva a találkozásoknak.
Vasárnap, az imahét nyitóalkalma a főtéri Keresztelő Szent János-plébániatemplomban volt, ahol Nagy László unitárius lelkész hirdette az igét.
Hétfőn a híveket a kövesdombi unitárius templomba hívják, ahol Lakatos Péter református lelkész fog prédikálni.
Kedden az imaheti közösség a Gecse utcai református Kistemplomba megy, a szószékon pedig Papp Noémi evangélikus lelkész prédikál.
Csütörtökön az ökumenikus alkalom a Szent Kozma és Damján római katolikus templomban lesz, igét hirdet Mezei Sándor református lelkész.
Pénteken a Szent Imre katolikus templomban Les Zoltán református lelkészt lehet meghallgatni.
Szombaton ismét a Kistemplom ad otthont az alkalomnak, prédikál Hajlák Attila római katolikus plébános.
A vásárhelyi ökumenikus imahét január 28-án, vasárnap zárul a marosvásárhelyi Vártemplomban, ahol igét hirdet Bara Zoltán római katolikus plébános.
Az istentiszteletek 18 órakor kezdődnek, a perselyes adakozással a unitárius egyház bölcsődéjének megépítését támogathatja a közösség.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!