
Állandósuló hirdetések. A megfelelő munkaerő egyre ritkább
Fotó: Veres Nándor
Kevés a munkanélküli, közöttük még kevesebb a szakember, a cégek pedig hiába ajánlják fel a munkahelyeket, a munkaerő-elosztó hivataloknak nincs kit küldeniük. Ezért a szovátai fürdővállalat például egy fejvadász céget bízott meg, hogy ázsiai vendégmunkásokat keressen számára.
2022. június 18., 09:032022. június 18., 09:03
2022. június 18., 23:242022. június 18., 23:24
Azok a munkanélküliek, akik négy osztállyal rendelkeznek, vagy még annyival sem, a legtöbb munkahelyen nem felelnek meg az elvárásoknak. A cégek, amelyek munkaerőt keresnek, elvárják, hogy az illető alkalmazott értsen is valamihez. Nem ritkán azt is kérik, hogy beszéljen egy-két idegen nyelvet, rendelkezzen gépkocsivezetői jogosítvánnyal és főleg megbízhatóan dolgozzon.
Maros megyében kevés a nyilvántartott munkanélküli, az ajánlatokat kétszer-háromszor is elküldik a hivatalba, de így is sikertelenül várják a cégek a munkaerőt. Érthető, hogy ha itthon nem találnak, kénytelenek külföldi alkalmazottakat toborozni – válaszolta érdeklődésünkre Gheorghe Ștef, a Maros Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója, hozzátéve, hogy a szakemberek zöme, fiatalok és idősebbek is, külföldön vállalnak munkát. Kiss Erika Maros megyei panziótulajdonos érdeklődésünkre elmondta,
„Elkeserítő a helyzet, aminek nem a pénz az elsődleges oka” – magyarázta az idegenforgalmi vállalkozó, hozzátéve, hogy
„A legnagyobb gond a munkamorállal van” – hangsúlyozta a panziótulajdonos, aki azt is elmondta, hogy robotgépeket vásárolt, például robotporszívót, ablakmosót, felmosót, mert egyedül nem bírta volna meg ezt a munkát is.
Hargita megyében idén összesen 20 cég hirdetett 122 munkahelyet a munkaerő-elosztó hivatalnál. A legnagyobb kereslet a szakképzetlen építőipari munkás iránt volt, 30 személyt kerestek építkezéshez, 27 konyhai dolgozói, 8 gépjárművezetői munkahelyet hirdettek meg, kerestek még 8 segédmunkást alkatrész-összeszerelő műhelybe, illetve segédszakácsot, szakácsot, autószerelőt. „A honlapunkon közzétesszük a meghirdetett munkahelyeket, a nyilvántartásunkban szereplő személyeknek is elküldjük ezeket a lehetőségeket, de kevés a munkanélküli és kevés, aki megfelel az elvárásoknak” – mondta a Székelyhonnak Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség osztályvezetője, hozzátéve, hogy
Amennyiben a munkahelyhirdetésre nem jelentkeznek, a hivatal kiadja az igazolást a cégnek, amely a bevándorlási hivataltól kér engedélyt, hogy külföldi szakmunkásokat alkalmazhasson. Arról, hogy hány külföldi állampolgárt alkalmaztak, nincs tudomása a hivatalnak, arról nem kap jelentést a munkáltatóktól.
Szovátán a rendbetett üdülőtelepen, a korszerűen felújított szállodákban folyamatosan szükség van a jó munkaerőre, a vendégekben nincs hiány, a turizmus fellendült megint a járvány után. „Évek óta keressük a jó szakembereket, de nem csak itt, Szovátán, hanem az egész régióban” – mondta lapunknak Fülöp Nagy János, a Szováta Fürdővállalat igazgatója, hozzátéve, hogy kénytelenek voltak egy fejvadász céget megbízni azzal, hogy ázsiai munkaerőt szerződtessen számukra.
„Nekünk dolgozni kell, túléltük a járványt is, most sok vendégünk van, csak a személyzet kevés. Nem lehet, hogy három szépen felújított szállodánkban két szállodára való alkalmazott dolgozzon” – ecsetelte a fürdővállalat igazgatója, hozzátéve, hogy minőségi szolgáltatást nyújtani csakis minőségi szakemberekkel lehet.
Ott, ahol már foglalkoztatnak nepáli és Sri Lanka-i alkalmazottakat, a szállodák és cégek elégedettek a munkájukkal, megbízhatónak, szorgalmasnak tartják az ázsiai vendégmunkásokat.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
3 hozzászólás