Népvándorláskori leletre bukkantak Szárhegyen

Eredményes kutatómunkát végzeztek a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum és a kolozsvári Régészeti Intézet szakemberei Gyergyószárhegyen, a Bástya Társas területén, a Lázár-kastély szomszédságában lévő telken: a közel három hete zajló ásatások során 3–4. századi épület maradványaira, népvándorláskori kerámiára és egy veretre bukkantak. A szakemberek szerint a feltárás nagyon fontos a Gyergyói-medence múltjának feltárása szempontjából, mivel ezen a vidéken kevés leletet és lelőhelyet ismernek.

„Eddig ez az egyedüli feltárás, aminek során a vidéken 3–4. századi régészeti lelet került elő. Ebből a korszakból – más vidékekkel ellentétben – a Gyergyói-medencében történt népmozgásról szinte semmit nem tudunk” – mutat rá a feltárás fontosságára Vlad Lăzărescu arheológus, a kolozsvári Régészeti Intézet munkatársa.

A most zajló kutatás egy 1967-ben végzett ásatás feltárásai nyomán indult. Amint azt Demjén Andrea, a Tarisznyás Márton Múzeum régésze ismertette, az említett évben Kovács Dénes és Tarisznyás Márton régészek két kutatóárkot ástak a Lázár-kastély melletti területen. Az egyik árokban feltártak egy IV. századi gót házat, illetve kilenc edényt. Leírásaik alapján utaltak arra, hogy a másik, csak elkezdett árokban vélhetően egy hasonló épület maradványai vannak. A jelenleg dolgozó munkacsoport ennek feltárása végett végezte éppen itt az ásatásokat.

A feltárt épület valószínűleg lakóház volt

„Egy 3–4. századi, leégett épület északi sarkát, a cölöplyukat találtuk meg. Az épület többi részére most próbálunk rábontani. Az agyagtapasztás között – mely egyébként teljesen átégett – kerámia is van, valamint egy veretet is találtunk. Ez azért is nagyon lényeges, mert 3–4. századi településeken nem lehet ilyen leleteket találni. A vándor népek kiürítették házaikat, magukkal vittek mindent. Úgy, hogy mi teljesen szerencsés helyzetben vagyunk, hogy megtaláltuk a veretet, valamint hogy még edények is maradtak a ház omladékában” – számolt be Demjén Andrea.

A régész elmondása szerint az ásatások jelenlegi fázisában még nem lehet eldönteni, hogy a feltárt épület lakóház, vagy más, tárolásra alkalmas helyként szolgát.

Arra, hogy az épület valamikor leégett, több jel is utal: „A 4. századi épületek négy sarkánál cölöplyukak voltak, és vessző fonat töltötte ki az oldalakat, amiket agyaggal tapasztottak kívülről és belülről. Mi találtunk saroktapasztásokat, valamint a vesszőnek a lenyomatát. Normál esetben csak sima agyag lenne, de ez vörös színű. Innen tudjuk, hogy leégett” – magyarázza a szakember.

A feltárt tárgyakat megtisztítják, ami ragasztható, összeragasztják, rajzokat készítenek róluk. A kutató árkokat pedig, a dokumentálás után visszatemetik. A szárhegyi kutatómunka befejezése után a régészek Pricskén folytatják tevékenységüket.

A kutatások Hargita Megye Tanácsának támogatásával, a felmérések a Communitas Alapítvány támogatásával valósulhattak meg. A munkálatvezető szakemberek köszönettel illetik az ásatások helyszínének tulajdonosát, a Bástya Társast, illetve annak elnökét Horváth Miklóst.