Nem tökéletes, de magyarul van

A nyolcadikosok és tizenkettedikesek az új tanügyi törvény rendelkezései szerint magyar nyelven tanulhatják Románia földrajzát és történelmét. Egy-két udvarhelyszéki, illetve gyergyói iskola kivételével, amelyek kedden, illetve szerdán kapják meg az új tankönyveket, már megérkeztek a Hargita megyei iskolákba a magyar nyelvre lefordított földrajz- és történelemtankönyvek – közölte hétfőn Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő.

A csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolában már használatban vannak az új könyvek, az egyik nyolcadikos osztályba éppen földrajzóra után nyitottunk be fotós kollégámmal, hogy megkérdezzük, mit szólnak a gyerekek az új tankönyvhöz. A fotózás okozta zsibongás lecsendesülésével többen mondták azt, hogy jó az új földrajzkönyv, mert magyarul van. „Könnyebb így tanulni, mert magyarul van, nem kell mindig mindent lefordítani” – mondták mások.

Földrajztanáruk, az iskola igazgatóhelyettese, László Károly az új könyvről azt emelte ki, hogy gyakorlatilag szó szerint van lefordítva a román változat, és formailag sincs különbség a régi, illetve az új tankönyv között. Nem adtak sok szabadságot a fordítóknak, nem írtak egy földrajzkönyvet, hanem lefordítottak egyet – mondta a földrajztanár. Úgy vélte, ami magyarul van, az helyes a tankönyvben, nincsenek fogalomtévesztések, nyelvhelyességi gondok. Furcsa viszont, hogy a magyar szöveg mellett a térképeken csak románul vannak feltüntetve a földrajzi nevek, ellenben a jelmagyarázat magyarul szerepel. A törvény előírásai szerint a gyerekek románul is meg kell tanulják a földrajzi neveket, így a magyar megnevezések után, zárójelben ezek is szerepelnek a tankönyvben.

A csíkszentkirályi Vitos Mózes Általános Iskola igazgatója, Szabó-Mező László földrajztanár a nyolcadikosok földrajzkönyvének felét fordította. Portálunknak elmondta, az oktatási minisztérium utasításai szerint szigorúan kellett követniük a román szöveget. Sikerült belopni egy-két módosítást, részben eltértünk az eredeti szövegtől, magyarítottuk helyenként azt, a földrajzi neveket viszont két nyelven, a térképeket pedig csak románul lehetett megjeleníteni – osztotta meg, hozzátéve, hogy a szerző engedélye szerint aktualizálhattak ugyanakkor néhány elavult szövegrészt. A Makkfalvi Zsuzsával közösen végzett fordítás Szabó-Mező László szerint aránylag jól sikerült, de leszögezte, ezt a tankönyvet úgy kell kézbe venni és érteni, hogy ez fordítás. Azt mondta, reméli, hogy a jövőben lesz lehetőség magyar nyelvű tankönyv megírására is, és akkor születnek majd jó tankönyvek.

A szakemberek részéről sok kritika érte a tizenkettedikesek magyarra fordított földrajzkönyvét, magyartalan, igénytelen megfogalmazásokat, a román és magyar helynevek következetlen, hibás használatát rótták fel neki. Például, a magyar tankönyv románul közli a magyarországi helyneveket. Szabó-Mező László a tizenkettedikes tankönyv kapcsán azt mondta, azt nem szakember fordította, és véleménye szerint a fogalmak helyessége miatt ezt csak szakemberekre szabadna bízni.

A csíkszeredai Nagy Imre és Petőfi Sándor Általános Iskolák nyolcadikosait történelemre tanító Bota Szilamér szerint a nyolcadikosok magyarra fordított történelemtankönyve sokkal jobb, mint ami volt. Egy másik kiadó könyvét fordították le, nem azt, amit korábban használtunk, és ami a magyar gyerekek számára alkalmazhatatlan, túlzsúfolt és követhetetlen volt – mondta a történelemtanár. Úgy vélte, a szintén fordítás történelemkönyv előrelépés, sokkal alkalmasabb, mint amivel előző évben kellett dolgozniuk.

Orbán Zsolt, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium történelemtanára a tizenkettedikesek történelemkönyvének fordításban vett részt. Elmondta, a kapott utasítások szerint a szöveg változatlan kellett maradjon, de olyan esetben, ahol felhasználóbarátibbá lehetett tenni a szöveget, ott tettek minimális változtatásokat. Esetenként pontosításokkal is éltek. Erre példaként elmondta, hogy bár a román történelemkönyv II. Józsefet osztrák császárként említi, ő német-római császár volt, ezért a fordításban így említették meg őt. Orbán Zsolt elmondta, a tankönyvben a román helységneveket zárójelben jelölték meg, a személyneveket pedig úgy kezelték, hogy többnyire a román nevet hagyták meg, vannak azonban kivételek is, például Hunyadi János nevét magyarul közölték, mert bár a származását illetően vannak kérdések, a magyar királyság kiemelkedő alakja volt. Orbán Zsolt szerint is egyébként az lenne az igazi, ha új tankönyvet lehetne írni.

Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő szerint a mostani könyvek nem tökéletesek, de nagy előrelépés, hogy sikerült őket lefordítani, és magyarul lehet oktatni a földrajzot és történelmet is. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a hangsúlyt az új tankönyvek megírására kell helyezni, és miután megjelenik az új kerettanterv, erre is sor kerülhet.