
Szakember szerint a hivatalosan működő farmokon nem jellemző a sertéspestis, mert ott valamennyi szabálynak eleget tesznek. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Heti rendszerességgel jelentenek új sertéspestisgócokat Maros megyében, amelyeket egyre nehezebb felszámolni, illetve megakadályozni, hogy újabbak keletkezzenek. Szakember szerint mindezek hátterében a törvénytelen sertéstenyésztés és -árusítás áll.
2021. február 16., 16:052021. február 16., 16:05
Legutóbb Mezősályiból jelentett három sertéspestisgócpontot a Maros megyei állategészségügyi igazgatóság, illetve kettőt-kettőt Mezőpagocsáról és Désfalváról, valamint egyet Szászcsávásról. Hetente legalább két-három gócról szereznek tudomást, legutóbb huszonnégy esetet vettek nyilvántartásba.
„Amíg nem szabályozzák pontosan, hogy mit jelent a háztáji gazdaság, hogy abban legtöbb öt sertés tartatható, addig ez így lesz, és soha nem fogjuk tudni teljesen megszüntetni a sertéspestis terjedését” – mondta el a Székelyhonnak Kincses Sándor, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonság Igazgatóság vezetője.
A hivatalosan működő, bejegyzett farmokon nem történik ilyen eset, mert ott valamennyi szabálynak eleget tesznek: az ott tenyésztett állatokat papírral adják el, az állattartáshoz szükséges körülmények is megfelelők – magyarázta a szakember, rámutatva, hogy a feketekereskedelem okozza a legtöbb bajt,
Az állategészségügyi igazgatóság vezetője szerint ugyanakkor a feketézés két emberen áll: egyrészt a kereskedőn, aki papírok és fülszám nélkül kínálja eladásra az állatot, másrészt a vevőn, aki nem tulajdonít ezeknek kellő jelentőséget, és hivatalos papírok nélkül vásárol. „Egyik eladja, a másik megveszi” – summázta az igazgató.
Kincses Sándor szerint azokban a gazdaságokban, ahol megjelenik a sertéspestis, szinte nem tartanak be semmilyen szabályt azok közül, amelyek az állattartás velejárói: sem a tisztaságra, sem az állatok megfelelő táplálására nem fordítanak kellő figyelmet.
– tanácsolta Kincses, hozzátéve, hogy ott, ahol az állatorvos megadja a jóváhagyást, nem jellemző, hogy baj történne.
Maros megyében hivatalosan 78 ezer sertést tartanak számon, de a feltételezik, hogy ennél jóval több van, számuk meghaladja a 100 ezret.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
3 hozzászólás