
Szakember szerint a hivatalosan működő farmokon nem jellemző a sertéspestis, mert ott valamennyi szabálynak eleget tesznek. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Heti rendszerességgel jelentenek új sertéspestisgócokat Maros megyében, amelyeket egyre nehezebb felszámolni, illetve megakadályozni, hogy újabbak keletkezzenek. Szakember szerint mindezek hátterében a törvénytelen sertéstenyésztés és -árusítás áll.
2021. február 16., 16:052021. február 16., 16:05
Legutóbb Mezősályiból jelentett három sertéspestisgócpontot a Maros megyei állategészségügyi igazgatóság, illetve kettőt-kettőt Mezőpagocsáról és Désfalváról, valamint egyet Szászcsávásról. Hetente legalább két-három gócról szereznek tudomást, legutóbb huszonnégy esetet vettek nyilvántartásba.
„Amíg nem szabályozzák pontosan, hogy mit jelent a háztáji gazdaság, hogy abban legtöbb öt sertés tartatható, addig ez így lesz, és soha nem fogjuk tudni teljesen megszüntetni a sertéspestis terjedését” – mondta el a Székelyhonnak Kincses Sándor, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonság Igazgatóság vezetője.
A hivatalosan működő, bejegyzett farmokon nem történik ilyen eset, mert ott valamennyi szabálynak eleget tesznek: az ott tenyésztett állatokat papírral adják el, az állattartáshoz szükséges körülmények is megfelelők – magyarázta a szakember, rámutatva, hogy a feketekereskedelem okozza a legtöbb bajt,
Az állategészségügyi igazgatóság vezetője szerint ugyanakkor a feketézés két emberen áll: egyrészt a kereskedőn, aki papírok és fülszám nélkül kínálja eladásra az állatot, másrészt a vevőn, aki nem tulajdonít ezeknek kellő jelentőséget, és hivatalos papírok nélkül vásárol. „Egyik eladja, a másik megveszi” – summázta az igazgató.
Kincses Sándor szerint azokban a gazdaságokban, ahol megjelenik a sertéspestis, szinte nem tartanak be semmilyen szabályt azok közül, amelyek az állattartás velejárói: sem a tisztaságra, sem az állatok megfelelő táplálására nem fordítanak kellő figyelmet.
– tanácsolta Kincses, hozzátéve, hogy ott, ahol az állatorvos megadja a jóváhagyást, nem jellemző, hogy baj történne.
Maros megyében hivatalosan 78 ezer sertést tartanak számon, de a feltételezik, hogy ennél jóval több van, számuk meghaladja a 100 ezret.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültségeket rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki, máramarosi és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
Mesterségesintelligencia-kutatóintézet nyílt Kolozsváron, a műszaki egyetem (UTCN) égisze alatt – írja az MTI a román Economedia.ro gazdasági oldalra hivatkozva.
„Félek 2028-tól” – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan, aki szerint Romániának a következő években jelentős energiákat kell fordítania a biztonságra, miközben a társadalom túl sok időt vesztegetett el jelentéktelen ügyekre.
Két szabálytalankodó sofőrt azonosítottak Hargita megyében: egyikük rendszám nélküli, forgalomból kivont járműszerelvényt vezetett Gyergyóditróban, a másikat pedig Székelyudvarhelyen érték tetten ittas vezetés közben.
Egy fiatal, 26 éves nő életét vesztette, egy kétéves gyermek pedig súlyos állapotba került, miután egy személyvonat elgázolt egy személyautót csütörtökön Prahova megyében.
Narancssárga meteorológiai riasztást adott ki péntekre a Hargita megyei katasztrófavédelem: a hegyekben 100–130 km/órás sebességű szélre lehet számítani.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás egy nő ellen, aki megharapott és arcon ütött egy csendőrt, miközben rendőrségre szállították – közölte csütörtökön a bukaresti csendőrség.
A Neptun Deep földgázberuházás révén Románia meghatározó szereplővé válhat a térségben, de meg kell találni a módját annak is, hogy az országnak minél nagyobb hozzáadott értéke származzon a Fekete-tengerből kitermelt gázból – jelentette ki Antal Lóránt.
Romániát újra kell iparosítani, enélkül nem lehet egészséges gazdaságról, munkahelyteremtésről és az elvándorlás mérsékléséről beszélni – jelentette ki szerda este a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke, Bende Sándor.
Bár évek óta nem közlekednek vonatok a Parajd és Szováta térségét érintő vasútvonalon, a vasúti átjárók jelzéseit nem fogják a közeljövőben eltávolítani az országútról. Egyelőre marad a sofőrök bosszúsága és a kötelező megállás az András-keresztnél.
3 hozzászólás