
Szakember szerint a hivatalosan működő farmokon nem jellemző a sertéspestis, mert ott valamennyi szabálynak eleget tesznek. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Heti rendszerességgel jelentenek új sertéspestisgócokat Maros megyében, amelyeket egyre nehezebb felszámolni, illetve megakadályozni, hogy újabbak keletkezzenek. Szakember szerint mindezek hátterében a törvénytelen sertéstenyésztés és -árusítás áll.
2021. február 16., 16:052021. február 16., 16:05
Legutóbb Mezősályiból jelentett három sertéspestisgócpontot a Maros megyei állategészségügyi igazgatóság, illetve kettőt-kettőt Mezőpagocsáról és Désfalváról, valamint egyet Szászcsávásról. Hetente legalább két-három gócról szereznek tudomást, legutóbb huszonnégy esetet vettek nyilvántartásba.
„Amíg nem szabályozzák pontosan, hogy mit jelent a háztáji gazdaság, hogy abban legtöbb öt sertés tartatható, addig ez így lesz, és soha nem fogjuk tudni teljesen megszüntetni a sertéspestis terjedését” – mondta el a Székelyhonnak Kincses Sándor, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonság Igazgatóság vezetője.
A hivatalosan működő, bejegyzett farmokon nem történik ilyen eset, mert ott valamennyi szabálynak eleget tesznek: az ott tenyésztett állatokat papírral adják el, az állattartáshoz szükséges körülmények is megfelelők – magyarázta a szakember, rámutatva, hogy a feketekereskedelem okozza a legtöbb bajt,
Az állategészségügyi igazgatóság vezetője szerint ugyanakkor a feketézés két emberen áll: egyrészt a kereskedőn, aki papírok és fülszám nélkül kínálja eladásra az állatot, másrészt a vevőn, aki nem tulajdonít ezeknek kellő jelentőséget, és hivatalos papírok nélkül vásárol. „Egyik eladja, a másik megveszi” – summázta az igazgató.
Kincses Sándor szerint azokban a gazdaságokban, ahol megjelenik a sertéspestis, szinte nem tartanak be semmilyen szabályt azok közül, amelyek az állattartás velejárói: sem a tisztaságra, sem az állatok megfelelő táplálására nem fordítanak kellő figyelmet.
– tanácsolta Kincses, hozzátéve, hogy ott, ahol az állatorvos megadja a jóváhagyást, nem jellemző, hogy baj történne.
Maros megyében hivatalosan 78 ezer sertést tartanak számon, de a feltételezik, hogy ennél jóval több van, számuk meghaladja a 100 ezret.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
Ügyfeleit SMS-ben figyelmezteti az egyik legnagyobb romániai telefontársaság, hogy figyeljenek oda, kitől kapnak üzenetet és fokozott óvatosággal kezeljék ezeket.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Az Európai Unió háztartásainak szállított villamos energia és földgáz átlagára az idei év első felében csökkent, de Romániában mindkét esetben nagy mértékű áremelkedést jegyeztek, a legnagyobbat az uniós tagállamok közül.
A kormány pénteki ülésén újabb három hónappal meghosszabbítja a gázolaj drágulását korlátozó intézkedések hatályát – jelentette be Luca Niculescu miniszterelnök.
Jelentős különbségek mutatkoznak a székelyföldi kórházak között a hálapénzkérésről szóló betegvisszajelzések alapján. Az elmúlt hat hónap adatai szerint egyes intézményekben minden tizedik válaszadó jelezte, hogy pénzt kértek tőle az ellátás során.
3 hozzászólás