
Szakember szerint a hivatalosan működő farmokon nem jellemző a sertéspestis, mert ott valamennyi szabálynak eleget tesznek. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Heti rendszerességgel jelentenek új sertéspestisgócokat Maros megyében, amelyeket egyre nehezebb felszámolni, illetve megakadályozni, hogy újabbak keletkezzenek. Szakember szerint mindezek hátterében a törvénytelen sertéstenyésztés és -árusítás áll.
2021. február 16., 16:052021. február 16., 16:05
Legutóbb Mezősályiból jelentett három sertéspestisgócpontot a Maros megyei állategészségügyi igazgatóság, illetve kettőt-kettőt Mezőpagocsáról és Désfalváról, valamint egyet Szászcsávásról. Hetente legalább két-három gócról szereznek tudomást, legutóbb huszonnégy esetet vettek nyilvántartásba.
„Amíg nem szabályozzák pontosan, hogy mit jelent a háztáji gazdaság, hogy abban legtöbb öt sertés tartatható, addig ez így lesz, és soha nem fogjuk tudni teljesen megszüntetni a sertéspestis terjedését” – mondta el a Székelyhonnak Kincses Sándor, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonság Igazgatóság vezetője.
A hivatalosan működő, bejegyzett farmokon nem történik ilyen eset, mert ott valamennyi szabálynak eleget tesznek: az ott tenyésztett állatokat papírral adják el, az állattartáshoz szükséges körülmények is megfelelők – magyarázta a szakember, rámutatva, hogy a feketekereskedelem okozza a legtöbb bajt,
Az állategészségügyi igazgatóság vezetője szerint ugyanakkor a feketézés két emberen áll: egyrészt a kereskedőn, aki papírok és fülszám nélkül kínálja eladásra az állatot, másrészt a vevőn, aki nem tulajdonít ezeknek kellő jelentőséget, és hivatalos papírok nélkül vásárol. „Egyik eladja, a másik megveszi” – summázta az igazgató.
Kincses Sándor szerint azokban a gazdaságokban, ahol megjelenik a sertéspestis, szinte nem tartanak be semmilyen szabályt azok közül, amelyek az állattartás velejárói: sem a tisztaságra, sem az állatok megfelelő táplálására nem fordítanak kellő figyelmet.
– tanácsolta Kincses, hozzátéve, hogy ott, ahol az állatorvos megadja a jóváhagyást, nem jellemző, hogy baj történne.
Maros megyében hivatalosan 78 ezer sertést tartanak számon, de a feltételezik, hogy ennél jóval több van, számuk meghaladja a 100 ezret.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
3 hozzászólás