Nem csitulnak a kedélyek az alfalvi közbirtokosságnál

Évek óta zajlik és végtelennek tűnik a cirkusz a gyergyóalfalvi közbirtokosságnál. Gyakorlatilag elmondható, hogy amióta a közbirtokosság megalakult, azóta folyamatos az ellentét a megválasztott vezetőség és a tagság egy része között. A belső harc csúcspontja 2010 áprilisában volt, amikor pár hét alatt számos közgyűlésre is sor került. Egyeseket Mihálydeák Imre elnök és a vezetőség hívott össze, másokat pedig a Pál Imre mögé felsorakozott ellenzék. Ezekben egy volt közös, éspedig, hogy vitákba, személyeskedésekbe, vádaskodásokba torkolltak, érdemi döntések nem születhettek.

Az ügy január 31-én került újra a figyelem központjába, amikor Pál Imre és mintegy tizenöt közbirtokossági tag beszélgetést kezdeményezett a vezetőséggel, abból a célból, hogy a vitás kérdéseket tisztázni lehessen. A szándék azonban a jelek szerint nem igazán vezetett eredményre. Az ellentétek nem csökkennek. Pál Imre és társai a megbeszélés után a sajtó előtt sorolták fel panaszaikat, a közbirtokosság elnöke pedig kedden közölte az üggyel kapcsolatos álláspontját.

Rossz az alapszabály, változtatásra van szükség

Rossz a közbirtokosság alapszabályzata, emiatt rosszul működik a több mint 2500 tagot számláló közösség vagyonának kezelése – állítja Pál Imre, az elégedetlenek csoportjának vezetője. A hivatalosan bejegyzett statútum ugyanis úgy rendelkezik, hogy a társulás fő döntési szerve, vagyis a közgyűlés csak akkor lehet szabályszerű és döntőképes, ha a társulásban birtokolt jogok többségének tulajdonosai jelen vannak a gyűlésen. Ez azonban a gyakorlatban kivitelezhetetlen ilyen nagyszámú tagság esetében. Így a megválasztott vezetőséget nem lehet leváltani – ezzel pedig Mihálydeák Imre elnök és a közbirtokosság vezetősége visszaél, a tagság kárára – jelentették ki az ellenzéki csoport tagjai.

Mivel 2010-ben egyik közgyűlés sem volt szabályszerű, így a költségvetést sem fogadták el – ebből következik, hogy az elnökség a tagság beleegyezése nélkül gazdálkodik az erdőtulajdonosi társulás vagyonával – mondta Pál Imre.

Az ellenzéki csoport tagjai azzal is vádolják a vezetőséget, hogy elmulasztották a közbirtokossági jogok adásvételénél a nyilvános meghirdetést, a jelenlegi elnökség alatt kitermelt famennyiség árából 20 milliárd régi lejjel kevesebbet osztottak ki osztalékként a tagoknak.

A vádak sorában nagy hangsúlyt kapott az is, hogy hiába vannak Alfalunak hatalmas erdői, a lakosság nagyon nehezen jut tűzifához, annak ellenére, hogy az alapszabályzat értelmében a kitermelések után előbb a tagságot kell kiszolgálni, és csak a fennmaradó mennyiséget értékesíteni.

Egyébként Pál Imre szerint a közbirtokosság törvénytelenül működik, hiszen egy általuk felkért jogász szerint az alapszabály szövege 12 pontban nem felel meg az ország törvényeinek. Vagy nekünk, vagy a vezetőségnek, de valakinek meg kell szegni az alapszabályt – jelentette ki Pál Imre.

Rossz az alapszabály, de mindig lesznek elégedetlenek

A vádak alaptalanok – jelentette ki Mihálydeák Imre (fotó). A közbirtokosság elnöke szerint, amióta a társulás megalakult, mindig voltak elégedetlenek, bármilyen döntést is hozott a vezetőség. Hozzátette, tény, hogy a társulás megalakulásakor érvényes törvények értelmében sablonosan megszövegezett alapszabályzat számos pontban változtatásra szorul. Erre volt is egy kísérlet, de az e célból összehívott gyűlés – akárcsak a többi – veszekedésekbe torkollott, döntést nem lehetett hozni. Az a pont például, hogy a jogok több mint felének részvételével lehet érvényes a közgyűlés, gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Alapszabályzatot módosítani azonban csak a közgyűlés jóváhagyásával lehetne…

Az elnök szerint a Pál Imréék által megfogalmazott vádak nem jogosak. A jogok adásvételénél az eladási szándék mindig meg volt hirdetve, és hogy valaki ne szerezhessen túl nagy részt a közbirtokossági jogokból, eldöntötték azt is, hogy ha egy részre több vásárló jelentkezik, akkor a jelentkezők egyformán részesednek az eladásra kínált jogból. Mihálydeák szerint az sem igaz, hogy 20 milliárd lej hiányozna a fakitermelés utáni osztalékból. A közbirtokosságnak nemcsak bevételei, hanem költségei is vannak, a különbözetet ezek fedezésére fordították.

A tűzifa kérdése tényleg probléma, Mihálydeák szerint van egy olyan igény, hogy állítsák vissza azt az évszázados módszert, miszerint legyen egy olyan erdőrész, ahonnan a közbirtokossági tagok bizonyos mennyiségű fát saját használatra kitermelhetnének. Ez tényleg megoldás lehetne, de a törvények nem teszik lehetővé. Elvileg az is megoldáshoz vezetne, ha az alapszabály szerint előbb a falu népét szolgálnák ki fával, és csak a többit értékesítenék, de gyakorlatilag jelenleg a tagok alig 10 százaléka kéri a jussát fában, 90 százalék a készpénzt részesíti előnyben az osztaléknál.

Mihálydeák Imre szerint tény, hogy az alapszabályzatot módosítani kellene, de hozzátette, biztos abban, hogy az sem hozna békét Alfaluba, mindig lennének elégedetlenek.
Az ellenzék február 12-re egy „tájékoztató jellegű közgyűlést” tervez. Közben pénzbeli támogatásokat is gyűjtenek. Ezeket a vezetőség ellen indított perek folytatására, illetve a közbirtokosság vezetősége által ellenük kezdeményezett perek ügyvédi költségeire kérik.