
Jakab Tünde kezdeményezésére külföldön tanulnak okos telefonos applikációkat programozni a diákok
Fotó: Haáz Vince
Sokan azt gondolják, hogy az Erasmusba bekerült diák csak veszi a csomagját, és külföldre utazik kirándulni, pedig a program nem egyszerűen kirándulás, komoly kutatásokban, projektekben kell évekig részt venniük a diákoknak: miközben az életre is készülnek.
2018. november 25., 20:382018. november 25., 20:38
2018. november 26., 10:032018. november 26., 10:03
Románia középiskoláiban még nem elterjedt, hogy komoly nemzetközi projektekben vesznek részt, leginkább csak most kezdik felfedezni az ezekben rejlő lehetőségeket. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban például történelmet írnak jelenleg, amikor
Az Erasmus + az Európai Unió oktatást, képzést, ifjúságügyet és sportot támogató projektje, amely 1,47 milliárd eurós költségvetésével és egy pályázati rendszerrel segíti a fiatalok képzését, tapasztalatszerzését.
„Ha visszapillantunk az elmúlt évekre, elmondhatjuk, hogy iskolánkban nem voltak nemzetközi projektek egy pár évvel ezelőtti Comenius programon kívül. Mi azonban azt gondoljuk, hogy ezzel
– fogalmaz a most induló programok jelentőségéről Mátéfi István, a Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója. Hozzáteszi, az iskola oktatói és tanulói rögtön három projektet nyertek az Erasmus + programban, az egyiknek a Bolyai a kezdeményezője is volt.
Jakab Irma Tünde vezető tanár kezdeményezése az ANDRiOS elnevezésű projekt, amelynek segítségével a diákok telefonos alkalmazások programozását tanulhatják meg a két legelterjedtebb, az Android és a iOS alapú okos telefonokra. A marosvásárhelyi gimnázium csaknem százezer eurót nyert kezdeményezőként erre a projektre, amit a diákok külföldi cseretapasztalatok költségeire fordítanak többek közt, ugyanis
Az egész iskolát megmozgatják a nemzetközi projektek
Fotó: Haáz Vince
Egy másik projekt során egy elektronika tananyag megalkotása és az elektronika kör beindítása a feladat, a László József tanár vezette projekt végeredményeként egy 24 fejezetből álló elektronika tankönyvet fog kifejleszteni a magyarországi XTalin mérnöki tervező cég, tehát igazán kézzelfogható eredménye lesz a projektnek. A harmadik egy humán jellegű projekt, amely révén az egészséges életmódot kutatják és népszerűsítik a diákok. A Kálmán Attila tanár vezette projekt során
„Románia középiskoláiban most van elterjedőben az Erasmus +, amelybe nem egyszerű, de nem is túl nehéz bekerülni attól a pillanattól kezdve, hogy nemzetközi partnereket sikerül találni. A Bolyaiban tehetséges diákok vannak, de a Bolyai mint márkanév is sokat jelent európai viszonylatban. Ilyen szempontból nem volt nehéz ezeket a projekteket beindítani” – summáz Mátéfi. Az iskola igazgatója úgy véli:
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarán több százan hajtottak fejet kedd délután a szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az iskola tanulói S ők élni fognak, élni mindörökkön című összeállításukat adták elő, beszédek nem hangzottak el.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték Călin Georgescu egyik támogatóját, aki a gyanú szerint hétfőn megtámadott két TV operatőrt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székháza előtt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Lucian-Ioan-Titus Morar kedden bejelentette, hogy aláírásokat gyűjt Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztésének kezdeményezéséhez. Állítása szerint a PSD-ben mások is támogatják az elképzelést.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond kedden kijelentette, hogy a Luca Niculescu köré szerveződő kormánynak nagyobb esélye van a parlament támogatásának megszerzésére, mint korábban Siegfried Mureșan kabinetjének.
Kelemen Hunor szerint a parlamenti pártoknak el kell jutniuk a kormány beiktatásához szükséges kompromisszumra, különben az ország működése veszélybe kerülhet.
Romániára is hatással lesz az villamosenergia drágulása, és rekordmagas árak alakulhatnak ki, ha elhúzódik a közel-keleti válság és zárva marad a Hormuzi-szoros – jelentette ki kedden Cristian Bușoi.
Jelentősen gyengült kedden a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 2,21 banival (0,41 százalékkal) 5,3527 lejre emelkedett a hétfői 5,3306 lejről, újabb történelmi csúcsot érve el.
Hargita megye nagy késésben van a megfelelően szelektált hulladék gyűjtésének megszervezését illetően, az újrahasznosítás arányát jelentősen növelni kell az új rendszerben – hangzott el a témában a megyei tanácsnál szervezett eseményen.
Luca Niculescu hangsúlyozta, az elmúlt négy évben, amíg ő irányította az ország OECD-hez való csatlakozási folyamatát, „a politikai pártoknak sikerült a köztük fennálló természetes különbségek ellenére közösen támogatniuk egy Románia számára fontos célt”.
szóljon hozzá!