
Jakab Tünde kezdeményezésére külföldön tanulnak okos telefonos applikációkat programozni a diákok
Fotó: Haáz Vince
Sokan azt gondolják, hogy az Erasmusba bekerült diák csak veszi a csomagját, és külföldre utazik kirándulni, pedig a program nem egyszerűen kirándulás, komoly kutatásokban, projektekben kell évekig részt venniük a diákoknak: miközben az életre is készülnek.
2018. november 25., 20:382018. november 25., 20:38
2018. november 26., 10:032018. november 26., 10:03
Románia középiskoláiban még nem elterjedt, hogy komoly nemzetközi projektekben vesznek részt, leginkább csak most kezdik felfedezni az ezekben rejlő lehetőségeket. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban például történelmet írnak jelenleg, amikor
Az Erasmus + az Európai Unió oktatást, képzést, ifjúságügyet és sportot támogató projektje, amely 1,47 milliárd eurós költségvetésével és egy pályázati rendszerrel segíti a fiatalok képzését, tapasztalatszerzését.
„Ha visszapillantunk az elmúlt évekre, elmondhatjuk, hogy iskolánkban nem voltak nemzetközi projektek egy pár évvel ezelőtti Comenius programon kívül. Mi azonban azt gondoljuk, hogy ezzel
– fogalmaz a most induló programok jelentőségéről Mátéfi István, a Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója. Hozzáteszi, az iskola oktatói és tanulói rögtön három projektet nyertek az Erasmus + programban, az egyiknek a Bolyai a kezdeményezője is volt.
Jakab Irma Tünde vezető tanár kezdeményezése az ANDRiOS elnevezésű projekt, amelynek segítségével a diákok telefonos alkalmazások programozását tanulhatják meg a két legelterjedtebb, az Android és a iOS alapú okos telefonokra. A marosvásárhelyi gimnázium csaknem százezer eurót nyert kezdeményezőként erre a projektre, amit a diákok külföldi cseretapasztalatok költségeire fordítanak többek közt, ugyanis
Az egész iskolát megmozgatják a nemzetközi projektek
Fotó: Haáz Vince
Egy másik projekt során egy elektronika tananyag megalkotása és az elektronika kör beindítása a feladat, a László József tanár vezette projekt végeredményeként egy 24 fejezetből álló elektronika tankönyvet fog kifejleszteni a magyarországi XTalin mérnöki tervező cég, tehát igazán kézzelfogható eredménye lesz a projektnek. A harmadik egy humán jellegű projekt, amely révén az egészséges életmódot kutatják és népszerűsítik a diákok. A Kálmán Attila tanár vezette projekt során
„Románia középiskoláiban most van elterjedőben az Erasmus +, amelybe nem egyszerű, de nem is túl nehéz bekerülni attól a pillanattól kezdve, hogy nemzetközi partnereket sikerül találni. A Bolyaiban tehetséges diákok vannak, de a Bolyai mint márkanév is sokat jelent európai viszonylatban. Ilyen szempontból nem volt nehéz ezeket a projekteket beindítani” – summáz Mátéfi. Az iskola igazgatója úgy véli:
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!