
Jakab Tünde kezdeményezésére külföldön tanulnak okos telefonos applikációkat programozni a diákok
Fotó: Haáz Vince
Sokan azt gondolják, hogy az Erasmusba bekerült diák csak veszi a csomagját, és külföldre utazik kirándulni, pedig a program nem egyszerűen kirándulás, komoly kutatásokban, projektekben kell évekig részt venniük a diákoknak: miközben az életre is készülnek.
2018. november 25., 20:382018. november 25., 20:38
2018. november 26., 10:032018. november 26., 10:03
Románia középiskoláiban még nem elterjedt, hogy komoly nemzetközi projektekben vesznek részt, leginkább csak most kezdik felfedezni az ezekben rejlő lehetőségeket. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban például történelmet írnak jelenleg, amikor
Az Erasmus + az Európai Unió oktatást, képzést, ifjúságügyet és sportot támogató projektje, amely 1,47 milliárd eurós költségvetésével és egy pályázati rendszerrel segíti a fiatalok képzését, tapasztalatszerzését.
„Ha visszapillantunk az elmúlt évekre, elmondhatjuk, hogy iskolánkban nem voltak nemzetközi projektek egy pár évvel ezelőtti Comenius programon kívül. Mi azonban azt gondoljuk, hogy ezzel
– fogalmaz a most induló programok jelentőségéről Mátéfi István, a Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója. Hozzáteszi, az iskola oktatói és tanulói rögtön három projektet nyertek az Erasmus + programban, az egyiknek a Bolyai a kezdeményezője is volt.
Jakab Irma Tünde vezető tanár kezdeményezése az ANDRiOS elnevezésű projekt, amelynek segítségével a diákok telefonos alkalmazások programozását tanulhatják meg a két legelterjedtebb, az Android és a iOS alapú okos telefonokra. A marosvásárhelyi gimnázium csaknem százezer eurót nyert kezdeményezőként erre a projektre, amit a diákok külföldi cseretapasztalatok költségeire fordítanak többek közt, ugyanis
Az egész iskolát megmozgatják a nemzetközi projektek
Fotó: Haáz Vince
Egy másik projekt során egy elektronika tananyag megalkotása és az elektronika kör beindítása a feladat, a László József tanár vezette projekt végeredményeként egy 24 fejezetből álló elektronika tankönyvet fog kifejleszteni a magyarországi XTalin mérnöki tervező cég, tehát igazán kézzelfogható eredménye lesz a projektnek. A harmadik egy humán jellegű projekt, amely révén az egészséges életmódot kutatják és népszerűsítik a diákok. A Kálmán Attila tanár vezette projekt során
„Románia középiskoláiban most van elterjedőben az Erasmus +, amelybe nem egyszerű, de nem is túl nehéz bekerülni attól a pillanattól kezdve, hogy nemzetközi partnereket sikerül találni. A Bolyaiban tehetséges diákok vannak, de a Bolyai mint márkanév is sokat jelent európai viszonylatban. Ilyen szempontból nem volt nehéz ezeket a projekteket beindítani” – summáz Mátéfi. Az iskola igazgatója úgy véli:
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
szóljon hozzá!