
2010 szeptemberében a helységnévtáblákon a román feliratot ismeretlenek rovásírásos felirattal takarták le, akkor nagy hisztériát keltett az akció. Archív
Fotó: Kristó Róbert
Nem lesz a Csíkszereda bejárataihoz kihelyezendő hivatalos helységnévtáblák része a város székely rovásírással írt neve, csupán a település határát jelző építmények utalnak a székely identitásra – hangsúlyozta csütörtökön Korodi Attila polgármester egy román szervezet tiltakozására reagálva.
2023. február 02., 23:172023. február 02., 23:17
2023. február 02., 23:302023. február 02., 23:30
Hargita megye székhelyének elöljárója azután pontosított, hogy a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű szervezet azzal vádolta meg, „etnikai alapon” szándékszik megjelölni a város területét – számolt be csütörtökön az MTI az Agerpres román hírügynökségre hivatkozva.
A csíkszeredai önkormányzati testület január végi ülésén határozott arról, hogy tervpályázatot ír ki a városbejáratok egységesítésére, és elfogadta az erre vonatkozó szabályzatot.

Noha a költségvetést csak jövő héten fogadják el, Csíkszereda polgármestere néhány sarokszámot megemlített ezzel kapcsolatosan az önkormányzat képviselő-testületének pénteki soros ülésén. Jelentős kiadásokra készül a város.
Eszerint
Korodi Attila csütörtökön hangsúlyozta: nem szándékoznak rovásírásos feliratot is tenni a helységnévtáblákra, csupán az ezeket tartó építmények utalnak majd a helyi közösség székely identitására, hagyományaira. A rovásírásos felirat a vizuális megoldás kis részét képezi – mondta az Agerpresnek.
Hangsúlyozta: a romániai törvények szigorúan szabályozzák a helységnévtáblák kinézetét, kihelyezési módját. De az ezeket tartó építményekre engedékenyebb előírások vonatkoznak, a városok, megyék kidolgozhatnak a település, régió identitását tükröző építészeti megoldásokat. Ezek a helyi közösség aktuális életére, hagyományaira vonatkoznak – húzta alá a polgármester, aki szerint más romániai település- és megyehatárokon is vannak hasonlók.
– idézte az Agerpres az RMDSZ-es elöljárót, aki szerint kapuról, obeliszkről vagy más építményről is szó lehet.
A székelyföldi magyar elöljárók számos korábbi döntését is kifogásoló Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma szerdai sajtóközleményében azt írta, volt már hasonló kezdeményezés, de a prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon a helyi önkormányzati határozatot, így nem lehetett gyakorlatba ültetni.
– idézte a fórum közleményét a hírügynökség. Eszerint a fórum „határozottan elítéli” a kezdeményezést és olyan hosszú távú, komoly projekteket kér, melyek „egyesítik a régió lakóit, nem pedig szétválasztják”.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!