
Hargita Megye Tanácsának egyik szavazásán. Bíztak a megyei tanácselnök előterjesztéseiben
Fotó: Veres Nándor
Forráselvonásokra tesz javaslatot Hargita Megye Tanácsának legújabb költségvetési határozattervezete, amely a megyei önkormányzat alintézményeit, a tagdíjakat és a programokat fogja érinteni. Miért került ilyen helyzetbe a Borboly Csaba által vezetett mamutintézmény?
2022. július 29., 13:002022. július 29., 13:00
2022. július 29., 14:302022. július 29., 14:30
„Nem a márványteremben lesz a konzultáció, hanem a 19-esben, mert nem gyűltetek össze elegen” – fogadott a csíkszeredai fehér ház folyósóján az egyik ott dolgozó kedves hölgy, felelevenítve az újságíróban azt a szégyenérzetet, amilyent legutóbb egy vasárnapi szentmisén érzett, amikor a plébános így szidta a jelenlévőket: „szégyelljék magukat, hogy ilyen kevesen vannak itt”.
– ezzel a fura mondattal vezette fel a közvitát, illetve költségvetés-konzultációt Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke – aki a közösségi oldalon naponta mutatott magabiztos és mosolygós – önmagához képest mintha kissé fásultnak, gondterheltnek tűnt volna. A negyven percen keresztül felvázolt helyzet magyarázatot adott pillanatnyi hangulatára.
„Romániában általában félidőben módosítani szokták az országos költségvetést.
– indította a szakmai bemutatóját. Kifejtette: esetükben tulajdonképpen azért kell büdzsét módosítani minél hamarabb – és így egyensúlyba hozni azt –, mert nyertek ugyan 140 millió lejt az Anghel Saligny országos fejlesztési programban (mint ahogy az összes más megyei önkormányzat országszerte), ám „mi folyamatban lévő munkálatokra gondoltunk, amikor összeállítottuk a pályázatunkat.
A teljes képhez tartozik, hogy Hargita Megye Tanácsa valójában mintegy 800 millió lej értékű finanszírozásra pályázott a Saligny-programban, ám mindössze az említett 140 milliót kapja meg. Amint azt a Székelyhonon november elején megírtuk, Hargita Megye Tanácsa közel 800 millió lej összértékű útkorszerűsítési munkálat dokumentációját töltötte fel az Anghel Saligny program elektronikus pályázati rendszerébe, a legnagyobb értéket, 150 millió lejt a Székelyudvarhelyt Székelykeresztúrral összekötő út felújítása jelentette.

Hargita Megye Tanácsa közel 800 millió lej összértékű útkorszerűsítési munkálat dokumentációját töltötte fel az Anghel Saligny program elektronikus pályázati rendszerébe. Ezek között számos már elkezdett beruházás is található.
Némileg sántít tehát Borboly érvelése, mivel a költségvetést mindig úgy rakják össze (a községektől a kormányig), hogy annak egyensúlyban kell lennie. Közpénzügyi megfogalmazásban:
Minden munkálatnak van egy kivitelezési ütemterve (románul grafic de execuție), amely mutatja, hogy az évekre átnyúló munkálat adott évekre hogyan oszlik el, tehát mennyi pénzre van szükség az adott esztendőben. Ezt a büdzsé összeállítása előtt az igazgatóságoktól el szokták kérni a polgármesterek, illetve tanácselnökök, hogy láthassák, mit mutatnak ezek a grafikonok, illetve tudhassák, milyen összegeket kell betenni a büdzsébe.
Ennek tekintetében azonban furcsa, hogy ha ő így tervezett, akkor az országos program prioritási listájának első helyére miért a 137-es számú (Székelyudvarhely és Székelykeresztúr közötti) út felújítási pályázatát tette, amely teljesen ki is merítette – mi több, meg is haladta – a 140 milliós keretet.
Egy rosszul felépített költségvetés-tervezet elfogadását azonban nem ildomos csak az elnök szemére vetni, hiszen arról nemcsak ő, hanem a teljes képviselőtestület szavaz; mint ahogy ez február 18-án meg is történt. Kérdés azonban, hogy a tanács miért fogadta el ilyen formában a büdzsét? A neve elhallgatását kérő egyik testületi tag szerint azért, mert „a tanácsosok eddig bíztak az ő előterjesztéseiben. Ugyanis
A kitérőre azért volt szükség, hogy érthetőbb legyen a pillanatnyi állapot. A helyzet ugyanis nem rózsás:
Térjünk is vissza a 19-es számú terembe.
„Kollégáimtól azt kértem, számolják ki, egyeztetve a mérnökfelügyelővel, a tervezőkkel, mennyi az a minimálisan szükséges pénzösszeg ahhoz, hogy ne sérüljenek azok a folyamatban lévő beruházásaink, amelyeket saját pénzből kell megvalósítanunk. A cél az, hogy vészeljük át ezt az évet, és ha menet közben az RMDSZ-nek sikerül kormánypénzt ide vonzani, vagy az újabb hitelvonalunkat majd jóváhagyják, akkor rátaposunk a gázra.
A következő lépés: a cégek ügyvédi irodát fogadnak, akik „büntetőkamatra visznek minket és leblokkálják a teljes működésünket”. Azt is tudni kell: ha a mostani munkálatokat nem zárjuk le valamilyen szinten az úzvölgyi úton (például nem teríti le a cég az alapaszfaltréteget), akkor a több tízmillió lejes munkálat veszélybe fog kerülni, mert például a téli időjárás vagy a rönkszállítás jelentős kárt tehet az útban”.
Az eseményen szóba került a megyei tanács 50 millió lejes hitelvonala is. Borboly szerint 2019-ben 36 hónapos türelmi idővel kötötték a hitelszerződést, „abból 33 millió lejt hívtunk le.
Jogász kollégáink felhívták a figyelmemet, hogy ha egy munkálati szerződést egyoldalúan felbontunk, akkor a közpénzügyi szerződések nem engedik, hogy ugyanarra a munkálatra három évig újabb szerződést kössünk. Ezért sem érdemes a megkötött szerződéseket egyoldalúan felmondani”.
A szerdai tulajdonképpeni közvita tárgya: olyan határozattervezetet fognak majd szavazásra bocsátani, amely több csökkentést tartalmaz erre az évre, „mert nem szeretnénk, hogy a szociális ellátórendszerünk pénz nélkül maradjon.
De ez sem százszázalékos, mert amennyiben az építőcégekkel nem sikerül egyezségre jutni, akkor lehet, hogy további intézkedésekre lesz szükség. Nekünk erre az évre még van 100 millió lejünk, ebből kell gazdálkodnunk az év hátralevő részében; a költségvetést úgy kell módosítanunk, hogy ezt az összeget jól használjuk fel” – fogalmazott. Az új büdzsétervezet szavazási időpontját még nem írták ki.
A büdzsé konzultációján kérdéseket is fel lehetett tenni. Két konkrét kérdés érkezett is. A jelen lévő katolikus plébános rákérdezett, hogy mi lesz a benyújtott egyházi pályázatokkal. Borboly nagyon politikus választ adott („az egyensúlyi helyzetet meg kell teremteni”), ami azt érzékeltette, hogy bizony
Egy másik kérdés a Sanitas szakszervezet képviselőjétől érkezett. Tudni szeretné, hogy a megyei tanács számlájára egy hónapja Bukarestből átutalt 998 ezer lejnyi pótlékot mikor fogják tovább utalni. Borboly jelezte, a következő tanácsülésen ez is megtörténik.
A büdzsékiigazítási tervezet vaskos listát tartalmaz, egyenként minden alintézményt tételesen megemlít, jelezve, hogy mekkora az éves költségvetése, illetve mennyi az az összeg, amelyről le tudna mondani az év hátralevő részében. Ezt egyébként a Hargita Megye Tanácsának honlapján lehet elérni.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.
Az alkotmánybíróság szerdán február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
A szabadságon lévő Gheorghe Stan alkotmánybíró is jelen van az alkotmánybíróság szerdai ülésén, amelyen a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványt tárgyalja a testület.
A miniszterelnöki hivatal 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
1 hozzászólás