
Fotó: Borbély Fanni
2006. november 28-án rendezték meg először A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig nevű előadást. Azóta már 303 előadást zajlott le, novemberben pedig hivatalosan is nagykorúvá érett a csíkszeredai kezdeményezés.
2024. december 11., 14:182024. december 11., 14:18
2024. december 11., 14:492024. december 11., 14:49
Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere és Veress Dávid volt RMDSZ-es önkormányzati képviselő sajtótájékoztatón tekintett vissza arra az előadás-sorozatra, ami immár 18 éve folyamatosan tágítja az érdeklődők perspektíváját.
Korodi Attila szerint a sorozat a csíkszeredai közélet sarokpontja lett, ahol olyan társadalmi vitáknak, elemzéseknek lehetünk fültanúi, amelyen keresztül a székely–magyar emberek értelmezni tudják a mai világunk kihívásait.
– fogalmazott a polgármester. Szerinte az információáradatban elengedhetetlen, hogy alátámasztott tényekből informálódjunk, ehhez pedig az előadássorozat nyújthat segítséget.
Fotó: Borbély Fanni
Veress Dávid kiemelte, Csíkszereda számára nagy eredmény a 18 éves múlttal rendelkező előadássorozat. Visszatekintésében kitért arra, hogy A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás ötlete hogyan is született meg.
Mint mondta, el akartak indítani egy újfajta szellemi honfoglalást, azért, hogy ne csak a város infrastruktúráját gondozzák, hanem hogy a polgárok lelkileg és szellemileg is építkezni tudjanak.
„Mivel megfosztottak minket attól, hogy birtokba vegyük a múltunkat, úgy gondoltam, hogy most itt az alkalom, itt az idő, ezért indítottuk el a sorozatot, kezdetben még próbaként. Az elmúlt 18 év pedig azt mutatja, hogy
A 18 év alatt mindenféle témában hívtak előadót, egészen a kezdetektől mutatták be kultúránkat, nyelvünket, történelmünket. „Visszamentünk a gyökerekig. A gyökér jól szimbolizálja a népünk fejlődését, ugyanis ahogy a fánál, a népeknél is gyökerekből jön a tápanyag” – fogalmazott Veress Dávid. Szerinte az a tény, hogy máshonnan jöttünk, azt jelenti, hogy másfajta értékeket hoztunk magunkkal a vallásunk, önismeretünk, szokásaink és kultúránk terén egyaránt.
Az előadás-sorozat következő része december 13-án 18 órakor kezdődik. Ezen Bakó Mária Hajnalka Itt vagy uram, Jézus! című szentségimádó könyvét mutatják be a csíkszeredai városházán.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!