
Fotó: Borbély Fanni
2006. november 28-án rendezték meg először A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig nevű előadást. Azóta már 303 előadást zajlott le, novemberben pedig hivatalosan is nagykorúvá érett a csíkszeredai kezdeményezés.
2024. december 11., 14:182024. december 11., 14:18
2024. december 11., 14:492024. december 11., 14:49
Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere és Veress Dávid volt RMDSZ-es önkormányzati képviselő sajtótájékoztatón tekintett vissza arra az előadás-sorozatra, ami immár 18 éve folyamatosan tágítja az érdeklődők perspektíváját.
Korodi Attila szerint a sorozat a csíkszeredai közélet sarokpontja lett, ahol olyan társadalmi vitáknak, elemzéseknek lehetünk fültanúi, amelyen keresztül a székely–magyar emberek értelmezni tudják a mai világunk kihívásait.
– fogalmazott a polgármester. Szerinte az információáradatban elengedhetetlen, hogy alátámasztott tényekből informálódjunk, ehhez pedig az előadássorozat nyújthat segítséget.
Fotó: Borbély Fanni
Veress Dávid kiemelte, Csíkszereda számára nagy eredmény a 18 éves múlttal rendelkező előadássorozat. Visszatekintésében kitért arra, hogy A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás ötlete hogyan is született meg.
Mint mondta, el akartak indítani egy újfajta szellemi honfoglalást, azért, hogy ne csak a város infrastruktúráját gondozzák, hanem hogy a polgárok lelkileg és szellemileg is építkezni tudjanak.
„Mivel megfosztottak minket attól, hogy birtokba vegyük a múltunkat, úgy gondoltam, hogy most itt az alkalom, itt az idő, ezért indítottuk el a sorozatot, kezdetben még próbaként. Az elmúlt 18 év pedig azt mutatja, hogy
A 18 év alatt mindenféle témában hívtak előadót, egészen a kezdetektől mutatták be kultúránkat, nyelvünket, történelmünket. „Visszamentünk a gyökerekig. A gyökér jól szimbolizálja a népünk fejlődését, ugyanis ahogy a fánál, a népeknél is gyökerekből jön a tápanyag” – fogalmazott Veress Dávid. Szerinte az a tény, hogy máshonnan jöttünk, azt jelenti, hogy másfajta értékeket hoztunk magunkkal a vallásunk, önismeretünk, szokásaink és kultúránk terén egyaránt.
Az előadás-sorozat következő része december 13-án 18 órakor kezdődik. Ezen Bakó Mária Hajnalka Itt vagy uram, Jézus! című szentségimádó könyvét mutatják be a csíkszeredai városházán.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!