Mulasztás nem élni a jövedelemadó két százalékának felajánlásával

Jelenleg a felajánlás lehetősége nagyon meg van könnyítve, hisz azok, akik személyi jövedelmet valósítanak meg, a 200-as vagy 230-as formanyomtatvány kitöltésével rendelkezhetnek az adójuk két százalékával, anélkül, hogy kellene igazolják a jövedelmüket és a megfelelő adót – magyarázta Kedves Imre közgazdász, a Hargita Megyei Közpénzügyi Hivatal vezérigazgatója. Kifejtette: „Romániában az adótörvény bevezetése tette lehetővé, hogy a természetes (fizikai) személyek rendelkezhetnek személyi jövedelmi adójuk egy százalékával, egy bizonyos cél érdekében. A 2003/571-es törvény értelmében a személyi jövedelemadóját megerősítő adófizető (fizikai személy), az adójának egy százalékát átirányíthatta egy nem költségvetésből direkt finanszírozott társadalmi szervezetnek, annak költségei finanszírozására. Az adótörvénykönyv sokszoros módosítása után, 2005-től két százalékra változott a felajánlás lehetősége. A törvény alkalmazása már az első fázisban okozott bonyodalmakat, mert a pénzügyminisztérium úgy akarta, hogy csak az elismert közhasznú társaságok kaphassák meg ezt a lehetőséget (központi irányítás), az adófizetőnek pedig igazolnia kellett a jövedelmét és annak az adóját. Ezek a bonyodalmaknak hozzájárultak ahhoz, hogy az első években az adófizetők nehezen éltek ezen lehetőséggel” – magyarázta a vezérigazgató.

Azóta a szervezetek köre kibővült – tájékoztatott Kedves Imre vezérigazgató. Hozzáfűzte: most már az egyházak is bekerültek azon szervezetek közé, amelyeknek fel lehet ajánlani ezt a támogatást.
Egyéni vállalkozók, családi vállalkozások stb. a 200-as formanyomtatványt használhatják. A 230-as formanyomtatványt az alkalmazottak, vagyis azok a fizikai személyek, akik bér vagy bér jellegű jövedelemből valósítanak meg személyi jövedelmet.

A megyei pénzügy vezetője sajnálattal megjegyezte: a törvény bizonyos személyi jövedelmet nem vont be ebbe a kategóriába, vagyis hiába van tizenhat százalék adóelvonás, mégis az adójáról nem rendelkezhet minden esetben az adófizető. Ide sorolható a betéti kamat után fizetett, a tőzsdei ügyletek után elvárt adó, de a sort nyitva kell hagyni, mert még van más személyi adó is, amivel nem rendelkezhet.

Kedves Imre az adófizető szemszögéből nézve úgy látja: a két százalékos felajánlás inkább adománynak számít, mint szponzorálásnak, ugyanis az adományt nem szoktuk szorosan egy bizonyos feltételhez kötni, mint a szponzorálást, amit vissza lehet kérni, ha a feltétel nem valósult meg.

Az igazgató rámutatott, hogy a kedvezményezett szempontjából is van némi megkötés, ugyanis ez a felajánlás adóból történik, tehát a társadalomnak joga van a felhasználás ellenőrzésére, vagyis ugyanazok a normák érvényesülnek, mint a költségvetési keretek felhasználásánál, tehát lehet, s kell is ellenőrizni, a megfelelő szervek és hatáskörök betartásával.

Hargita megye élen jár a két százalékos jövedelemadó felajánlásával. A statisztikák szerint országos szinten a negyedik a megyék listáján. Azonban ha a megye lakosságát (326 020 személy), vagy azok számát vesszük figyelembe, akik személyi jövedelmet valósítanak meg, akkor már árnyaltabb a helyzet – magyarázta a szakember.

Rámutatott: mivel 2010-re még nincsenek pontos adatok, a 2008-as és 2009-es esztendők kimutatásai alapján megállapítható: van még lehetőség a kör bővítésére, hisz 2008-ban  31,3%-ban, míg 2009-ben már 37,1%-ban éltek az adófizetők (minden harmadik állampolgár) ezzel a lehetőséggel, de így is sikerült átirányítani 2008-ban 1 346 816 lejt, 2009-ben pedig 1 434 904 lejt.

Sokkal nagyobb is lehetett volna a felajánlott összeg, ha mindenki él a felajánlás lehetőségével – vonja le a következtetést Kedves. Kijelentette: „ismerve a költségvetési folyamatot s a hatáskörüket a költségvetés szférájában, azt állíthatom, hogy talán mulasztás nem élni ezzel az állampolgári joggal”.