
A legnagyobb értékű vadkár Nagykadácson történt az első negyedévben Hargita megyében: 42 jószágot ölt meg egy medve egy helyi gazdaságban. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Az időjárás miatt idén kissé késve kezdődött a legeltetési szezon Hargita megyében, és ez a tényező is hozzájárult ahhoz, hogy egyelőre nincs sok feljegyzett vadkár a megyében. A háztáji gazdaságokban azonban jó néhány vadgarázdálkodás történt, juhokat, teheneket, de lovat és kutyát is zsákmányoltak a medvék és farkasok.
2023. április 23., 09:002023. április 23., 09:00
Év eleje óta legkevesebb nyolcvan háziállatot öltek meg a ragadozók, illetve nagyvadak Hargita megyében, továbbá majdnem két tucat méhkaptárt is tönkretettek. Az idei vadkármérlegről Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője tájékoztatta a Székelyhont, továbbá arról is beszámolt, hogy miként áll a vadkárok kifizetése.
A veszteség a juhállományban a legnagyobb, összesen 70 birkát pusztítottak el a ragadozók és nagyvadak, továbbá hét tehenet, egy lovat, egy kutyát, illetve 23 méhkaptárt is tönkretettek – derült ki a Domokos László József által elmondottakból.
A megölt állatok számát, illetve a keletkezett kár értékét tekintve a legkimagaslóbb káreset is a juhállományt érintette: arról a március végi esetről van szó, amely során egy medve 42 jószágot pusztított el a Siménfalva községhez tartozó Nagykadács egyik gazdaságában.

Kifejlett medve tört be a hétvégén egy nagykadácsi gazdaságba, ahol negyvenkét bárányt, juhot és kecskét pusztított el, jelentős károkat okozva a gazdának. Akkor figyelmeztető lövésekkel sikerült elriasztani a nagyvadat, de később megjelent a közelben.
Az év eleje óta hivatalosan jegyzett vadkárok száma összességében nagyjából hasonló, mint más években. A megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője által elmondottak alapján azért sem gyorsult még az ilyen esetek előfordulásának a gyakorisága, mert az időjárás miatt megkésve kezdődött el a legeltetési szezon, tehát nem voltak még a legelőkön a medve és a farkas számára viszonylag könnyű prédát jelentő háziállatok.
– tájékoztatott a kártérítések helyzetéről Domokos László József.
Hargita megyében a múlt hónapban elkezdődött a szigorúan védett vadállatok, azaz a medvék, farkasok, hiúzok és vadmacskák számának az éves becslése. A terepmunkát jórészt a vadásztársaságok végzik – egyebek mellett nyomolvasás, illetve a vadetetőknél elvégzett terepszemlék alapján készül a becslés –, de a környezetvédelmi ügynökség munkatársai, a környezetőrség, valamint az erdészeti és vadászati felügyelőség képviselői is részt vesznek a munkában.
A felmérés még nem ért véget, így egyelőre még nem ismertek az idei becslés számai. Az összesítés még nem készült el, most várják az adatokat a vadásztársaságoktól, május végére derül ki, hogy mekkora a megyében élő szigorúan védett vadfajok populációja – közölte Domokos László József.
Sorin Grindeanu képviselőházi elnök az alsóház szerdai ülésén azt mondta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének, Emanuel Ungureanunak, hogy többé nem engedi felszólalni a plénumban, ha nincs megfelelően felöltözve.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
szóljon hozzá!