
A magyar parlament 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át
Fotó: Veres Nándor
1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített. Az eseményről Székelyföld-szerte megemlékezünk.
2021. október 22., 18:232021. október 22., 18:23
A koronavírus terjedése miatt érvényben levő korlátozások miatt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emléknapját – a megszokotthoz képest – idén is visszafogottan, ám meghitten ünnepeljük Székelyföld-szerte.
Csíkszeredában irodalmi esttel, virtuóz vonósötössel, kerekasztal-beszélgetéssel és a kegyelet koszorúinak elhelyezésével emlékeznek a 65 évvel ezelőtti eseményekre. A csíkszeredai városháza közleménye szerint az ünnep előestéjén, pénteken 18 órától a megemlékezés a Csíki Moziban Marosán Csaba, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze 1956, te csillag! című irodalmi műsorával kezdődik, amely az ’56-os magyar forradalomhoz és szabadságharchoz kötődő erdélyi csoportosulások ténykedését és a vezetőikkel, tagjaikkal szemben végrehajtott megtorlásokat mutatja be. „Ezt követően – ugyancsak ott – az est fénypontjaként a lengyel világzene egyik vezető formációja, a VOLOSI varázsolja el a közönséget” – áll a közleményben.
Szombaton, október 23-án délelőtt a történelmi tények kerülnek előtérbe. A csíkszeredai városháza dísztermében 11 órától az ’56 – 65 év távlatából című kerekasztal-beszélgetés keretében az ’56-os elítéltek – Dávid Gyula irodalomtörténész, Nagy Benedek közíró, helytörténész és Kelemen Csongor, az ’56-os Vitézi Rend törzskapitánya – a forradalom erdélyi vonatkozásait, személyes forradalmi emlékeiket idézik fel. A beszélgetést Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója vezeti.
Fotó: Veres Nándor
– jelezte a városháza, egyúttal felhívva a figyelmet arra, hogy az események az érvényben levő járványügyi szabályok betartásával zajlanak. Amennyiben az intézmények, szervezetek, illetve a városlakók az említett helyszíneken koszorút, virágot kívánnak elhelyezni, megtehetik bármikor a nap folyamán.
A jelenlegi járványügyi helyzetre való tekintettel az október 23-i emlékünnepséget szűkebb formában tudják megtartani, viszont kétnapos lesz – tudtuk meg Zörgő Noémitől, a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal sajtószóvivőjétől.

A jelenlegi járványügyi helyzetre való tekintettel az október 23-ai emlékünnepséget Székelyudvarhelyen szűkebb formában tudják megtartani, viszont kétnapos lesz.
Rendhagyó lesz ezúttal Gyergyószentmiklóson az 1956-os hősökre való emlékezés. Az ünnepi rendezvényt a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ színháztermében tartják, szombaton 19 órától. A városvezetés részéről tartott beszédet követően az Ipartestület Férfikara énekli el a himnuszokat, majd szavalat lesz, és az Intono vonósnégyes tart koncertet – részletezte Fórika Sebestyén, a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ igazgatója.
Az Intono vonósnégyes 2017-ben alakult a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián, azóta több díjat is nyertek.
„Aki ily módon szeretne emlékezni, a hősök emlékművénél helyezhet el koszorút vagy gyújthat gyertyát egyénileg október 23-án” – közölte az igazgató. Az ünnepi megemlékezésre és koncertre való belépéshez előzetes helyfoglalásra van szükség a 0787-755 294-es telefonszámon, de a jegyeket csak szombaton lehet kiváltani, hiszen nem lehet tudni, hogy lesznek-e esetleges korlátozások, vagy változások a programban a növekvő fertőzésszámok miatt. A jegyek ára felnőtteknek 20 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak 15 lej.
Az 1956-os magyar szabadságharc 65. évfordulója alkalmából vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel ünnepi istentiszteletet tartanak Marosvásárhelyen a kövesdombi unitárius templomban. Az istentiszteletet előadás és könyvbemutatóval egybekötött beszélgetés követi. Előadást tart Forró-Bathó Ákos, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem III. éves történész szakos hallgatója, majd bemutatják Nyitrai-Németh Csongor nyugalmazott unitárius lelkész Magam nyomában című önéletrajzi könyvét. A szerzővel Kecskés Csaba lelkész beszélget.

Szovátán is megemlékeznek az 1956-os forradalom évfordulójáról. Az ünnepi esemény során egy emlékművet is felavatnak – derül ki a szervezők által szerkesztőségünknek is eljuttatott közleményből.

Sepsiszentgyörgy Önkormányzata és a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Kovászna megyei szervezete tart megemlékezést az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából, szombaton.
Történelmi háttér
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, amely október 30-án a pártház elfoglalásával végül győzött. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. (Forrás: Wikipédia)
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!