Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

07:57

Bércsökkentéstől tartva forronganak a tanügyi szakszervezetek

07:30

Több utcát is érintő forgalomkorlátozás lesz csütörtökön Székelyudvarhelyen

21:40

Nem jött ki jól az adok-kapokból a Marosvásárhelyi VSK

21:12

Az ösztöndíjak legfőbb feltételei: iskolalátogatás és tízes magaviseleti jegy

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hangos zajra ébredtek Székelyföldön, olvasóink a vadászgépek zúgására panaszkodtak

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója

Már ma megjöhet a tél

Hangos zajra ébredtek Székelyföldön, olvasóink a vadászgépek zúgására panaszkodtak

A betétdíjas rendszer nem feltétlenül a környezetvédelemről szól

Megkapja a román állampolgárságot Temesvár német származású polgármestere

Túlzottnak tartja az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a bírák és ügyészek követeléseit

Fegyelmi vizsgálatot indítottak a fogászati beavatkozás közben elhunyt lány ügyében, a miniszter is megszólalt

Miért teszünk újévi fogadalmakat, ha nem tartjuk be?

A pszichológus szerint tekintsünk vissza az elmúlt évre mielőtt újabb fogadalmakat tennénk újévkor.

Fotó: Pexels

A sok megfoghatatlan cél között szükségét érezzük, hogy valami biztos pontot találjunk, így az évfordulók, a hónapok és évek első napjai szimbolikus jelentőséggel bírnak. Orbán Ágota pszichológust kérdeztük az újévi fogadalmak mögött lapuló tudományról.

Nagy Lilla

2025. január 02., 16:212025. január 02., 16:21

2025. január 02., 16:232025. január 02., 16:23

„Reményt és hitet ad, ha tudjuk valami újrakezdhető, és mindig a cél teljesítésének megfelelően választunk újrakezdő pontot. Amikor új hónap közeledik, inkább azt várjuk, mint a hét elejét, új év esetén szintúgy” – fogalmazott a szakember. Szerinte érdekes lehet ebben a kérdésben az, ahogy kultúrától függően eltérhet az újév, új kezdet, megújulás ünneplése. Több helyen a tavaszt tartják az új időszak kezdetének. Ezek a hiedelmek, vallási és kulturális nézetek meghatározzák, ki hogyan áll az újévhez.

A szokásaink vezérelnek minket, ezért is olyan nehéz a változás. Mindenki másképp érzékeli a dinamikáját annak, hogy mire van ráhatása és mire nincs, min tud változtatni és min nem

– jelezte. Szerinte az önismereti munka egyik központi eleme az úgynevezett kontroll kör megfigyelése: a belső körben azok a dolgok szerepelnek, amelyen tudunk változtatni (például reakcióink, szokásaink, időbeosztás, baráti kör), a külső körre nem igazán tudunk hatást gyakorolni (például mások véleménye, viselkedése, a váratlan események).

Amikor a startnál elbuknak a fogadalmak

„A legtöbb újévi fogadalom már itt elbukik. A belső elvárásainknak és a társadalom nyomásának megfelelően célokat fogalmazunk meg az újévre vonatkozóan, viszont nem vagyunk tudatában annak, hogy mit is várunk el, mire is tudunk igazán hatást gyakorolni.”

Az újév első felében rájövünk, hogy a célok, amiket megfogalmaztunk, nem annyira támogatnak minket, nem olyan léptékben haladunk, így elengedjük őket, ahelyett hogy javítanánk rajtuk, és mérhetővé, megvalósíthatóvá tennénk.

Gyakran a kitartás hiányát hozzuk fel magyarázatként, viszont természetes, hogy elveszítjük a motivációnkat olyan úton, amiről nem tudjuk merre visz, és nem látjuk a haladást. A pszichológus szerint ezt követően megvárjuk a tavaszt, az új hónapot vagy épp a nyár elejét.

A kudarcélményt a meglátásunk szerint magyarázzuk, vagy azt mondjuk, hogy „nem vagyok elég erős, nem vagyok képes rá”.

Az új évet okoljuk, hogy ez sem lett jobb év, mint a tavalyi. Ennek ellenére az új év első felében tapasztalt események alapján nem szabad a túláltalánosítás torzításába beleesni (amikor egy negatív tapasztalat alapján általánosítunk a jövőre vonatkozóan). „Igazából mondhatni tényleg átverjük magunkat, aminek nem vagyunk tudatában.”

Mit tehetünk, ha tényleg szeretnénk fogadalmakat tenni?

Az „új év új én” azért nem megfelelő, mert bizony nem minden rossz, nem kell mindent lecserélni. A szakember azt tanácsolja, hogy tekintsünk vissza az elmúlt évre és írjuk fel az alábbi három kategóriát:

Mi az ami jól ment, és ami továbbra is fenntartható? Vagyis ebben nem szükséges változtatni, csak fenntartani.
Mi az amit elkezdtem, vagy részben sikerült megvalósítani, betartani? Mi kell ehhez, hogyan tudnám hosszú távon beépíteni az életembe?
Mi az a néhány (nem világmegváltó) szokás, ami kiegészítené az eddigi szokásaimat, amit akár nulláról?

„Az új célok kijelölésénél apró, mérhető, belátható és megvalósítható dolgokat tűzzünk ki” – osztotta meg gondolatait Orbán Ágota.

Csíkszék Udvarhelyszék Marosszék Gyergyószék Háromszék Magazin