
A pszichológus szerint tekintsünk vissza az elmúlt évre mielőtt újabb fogadalmakat tennénk újévkor.
Fotó: Pexels
A sok megfoghatatlan cél között szükségét érezzük, hogy valami biztos pontot találjunk, így az évfordulók, a hónapok és évek első napjai szimbolikus jelentőséggel bírnak. Orbán Ágota pszichológust kérdeztük az újévi fogadalmak mögött lapuló tudományról.
2025. január 02., 16:212025. január 02., 16:21
2025. január 02., 16:232025. január 02., 16:23
„Reményt és hitet ad, ha tudjuk valami újrakezdhető, és mindig a cél teljesítésének megfelelően választunk újrakezdő pontot. Amikor új hónap közeledik, inkább azt várjuk, mint a hét elejét, új év esetén szintúgy” – fogalmazott a szakember. Szerinte érdekes lehet ebben a kérdésben az, ahogy kultúrától függően eltérhet az újév, új kezdet, megújulás ünneplése. Több helyen a tavaszt tartják az új időszak kezdetének. Ezek a hiedelmek, vallási és kulturális nézetek meghatározzák, ki hogyan áll az újévhez.
– jelezte. Szerinte az önismereti munka egyik központi eleme az úgynevezett kontroll kör megfigyelése: a belső körben azok a dolgok szerepelnek, amelyen tudunk változtatni (például reakcióink, szokásaink, időbeosztás, baráti kör), a külső körre nem igazán tudunk hatást gyakorolni (például mások véleménye, viselkedése, a váratlan események).
Amikor a startnál elbuknak a fogadalmak
„A legtöbb újévi fogadalom már itt elbukik. A belső elvárásainknak és a társadalom nyomásának megfelelően célokat fogalmazunk meg az újévre vonatkozóan, viszont nem vagyunk tudatában annak, hogy mit is várunk el, mire is tudunk igazán hatást gyakorolni.”
Gyakran a kitartás hiányát hozzuk fel magyarázatként, viszont természetes, hogy elveszítjük a motivációnkat olyan úton, amiről nem tudjuk merre visz, és nem látjuk a haladást. A pszichológus szerint ezt követően megvárjuk a tavaszt, az új hónapot vagy épp a nyár elejét.
Az új évet okoljuk, hogy ez sem lett jobb év, mint a tavalyi. Ennek ellenére az új év első felében tapasztalt események alapján nem szabad a túláltalánosítás torzításába beleesni (amikor egy negatív tapasztalat alapján általánosítunk a jövőre vonatkozóan). „Igazából mondhatni tényleg átverjük magunkat, aminek nem vagyunk tudatában.”
Az „új év új én” azért nem megfelelő, mert bizony nem minden rossz, nem kell mindent lecserélni. A szakember azt tanácsolja, hogy tekintsünk vissza az elmúlt évre és írjuk fel az alábbi három kategóriát:
Mi az ami jól ment, és ami továbbra is fenntartható? Vagyis ebben nem szükséges változtatni, csak fenntartani.
Mi az amit elkezdtem, vagy részben sikerült megvalósítani, betartani? Mi kell ehhez, hogyan tudnám hosszú távon beépíteni az életembe?
Mi az a néhány (nem világmegváltó) szokás, ami kiegészítené az eddigi szokásaimat, amit akár nulláról?
„Az új célok kijelölésénél apró, mérhető, belátható és megvalósítható dolgokat tűzzünk ki” – osztotta meg gondolatait Orbán Ágota.
A romániai háztartások 89,1 százaléka rendelkezik jelenleg internet-hozzáféréssel; ez 0,5 százalékponttal több a 2024-ben jegyzett aránynál – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Decemberben öt erdélyi városban találkozhat a közönség Szőnyi Ferenccel, az ultratriatlon világbajnokkal, akit a világ „Racemachine”-ként és a „komáromi Vasemberként” ismer.
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel a saját anyanyelveden egyeztethetsz nemcsak a számlákról, hanem az energiahatékonyságról is, és arról, hogyan lehetsz környezetbarátabb anélkül, hogy lemondanál a kényelemről?
Első házként megszavazta a szenátus hétfőn azt a törvénytervezetet, amely szerint az endometriózisban szenvedő nők havi egy fizetett szabadnapra jogosultak.
Egy negyedikes fiú esete hónapok óta köztéma Marosvásárhelyen, miután több iskola elutasította az áthelyezését. Végül a Schiller-iskolába került, ahol a szülők tiltakozásba kezdtek: az osztály nem jár iskolába, bár még sosem találkoztak vele.
Hallgatólagosan elfogadta a szenátus hétfői ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a tanév első napja hivatalos szabadnap a szülők számára.
Botrányba torkollt hétfőn a képviselőházban a kormány órája elnevezésű vita, amelyen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezésére Diana Buzoianu környezetvédelmi minisztert faggatták a Paltinu-gyűjtőtónál kialakult helyzetről.
Bizonytalanul közlekedő, parkoló autóvezetők kerültek a Hargita megyei rendőrök látószögébe hétvégén.
Jócskán a megengedett sebességhatár fölött, 201 km/órás sebességgel hajtott az A2-es autópályán egy férfi. Később a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy kábítószer hatása alatt vezetett.
Gratulált hétfőn Nicușor Dan államfő a vasárnapi időközi helyhatósági választások győzteseinek.
szóljon hozzá!