
A pszichológus szerint tekintsünk vissza az elmúlt évre mielőtt újabb fogadalmakat tennénk újévkor.
Fotó: Pexels
A sok megfoghatatlan cél között szükségét érezzük, hogy valami biztos pontot találjunk, így az évfordulók, a hónapok és évek első napjai szimbolikus jelentőséggel bírnak. Orbán Ágota pszichológust kérdeztük az újévi fogadalmak mögött lapuló tudományról.
2025. január 02., 16:212025. január 02., 16:21
2025. január 02., 16:232025. január 02., 16:23
„Reményt és hitet ad, ha tudjuk valami újrakezdhető, és mindig a cél teljesítésének megfelelően választunk újrakezdő pontot. Amikor új hónap közeledik, inkább azt várjuk, mint a hét elejét, új év esetén szintúgy” – fogalmazott a szakember. Szerinte érdekes lehet ebben a kérdésben az, ahogy kultúrától függően eltérhet az újév, új kezdet, megújulás ünneplése. Több helyen a tavaszt tartják az új időszak kezdetének. Ezek a hiedelmek, vallási és kulturális nézetek meghatározzák, ki hogyan áll az újévhez.
– jelezte. Szerinte az önismereti munka egyik központi eleme az úgynevezett kontroll kör megfigyelése: a belső körben azok a dolgok szerepelnek, amelyen tudunk változtatni (például reakcióink, szokásaink, időbeosztás, baráti kör), a külső körre nem igazán tudunk hatást gyakorolni (például mások véleménye, viselkedése, a váratlan események).
Amikor a startnál elbuknak a fogadalmak
„A legtöbb újévi fogadalom már itt elbukik. A belső elvárásainknak és a társadalom nyomásának megfelelően célokat fogalmazunk meg az újévre vonatkozóan, viszont nem vagyunk tudatában annak, hogy mit is várunk el, mire is tudunk igazán hatást gyakorolni.”
Gyakran a kitartás hiányát hozzuk fel magyarázatként, viszont természetes, hogy elveszítjük a motivációnkat olyan úton, amiről nem tudjuk merre visz, és nem látjuk a haladást. A pszichológus szerint ezt követően megvárjuk a tavaszt, az új hónapot vagy épp a nyár elejét.
Az új évet okoljuk, hogy ez sem lett jobb év, mint a tavalyi. Ennek ellenére az új év első felében tapasztalt események alapján nem szabad a túláltalánosítás torzításába beleesni (amikor egy negatív tapasztalat alapján általánosítunk a jövőre vonatkozóan). „Igazából mondhatni tényleg átverjük magunkat, aminek nem vagyunk tudatában.”
Az „új év új én” azért nem megfelelő, mert bizony nem minden rossz, nem kell mindent lecserélni. A szakember azt tanácsolja, hogy tekintsünk vissza az elmúlt évre és írjuk fel az alábbi három kategóriát:
Mi az ami jól ment, és ami továbbra is fenntartható? Vagyis ebben nem szükséges változtatni, csak fenntartani.
Mi az amit elkezdtem, vagy részben sikerült megvalósítani, betartani? Mi kell ehhez, hogyan tudnám hosszú távon beépíteni az életembe?
Mi az a néhány (nem világmegváltó) szokás, ami kiegészítené az eddigi szokásaimat, amit akár nulláról?
„Az új célok kijelölésénél apró, mérhető, belátható és megvalósítható dolgokat tűzzünk ki” – osztotta meg gondolatait Orbán Ágota.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!