A pszichológus szerint tekintsünk vissza az elmúlt évre mielőtt újabb fogadalmakat tennénk újévkor.
Fotó: Pexels
A sok megfoghatatlan cél között szükségét érezzük, hogy valami biztos pontot találjunk, így az évfordulók, a hónapok és évek első napjai szimbolikus jelentőséggel bírnak. Orbán Ágota pszichológust kérdeztük az újévi fogadalmak mögött lapuló tudományról.
2025. január 02., 16:212025. január 02., 16:21
2025. január 02., 16:232025. január 02., 16:23
„Reményt és hitet ad, ha tudjuk valami újrakezdhető, és mindig a cél teljesítésének megfelelően választunk újrakezdő pontot. Amikor új hónap közeledik, inkább azt várjuk, mint a hét elejét, új év esetén szintúgy” – fogalmazott a szakember. Szerinte érdekes lehet ebben a kérdésben az, ahogy kultúrától függően eltérhet az újév, új kezdet, megújulás ünneplése. Több helyen a tavaszt tartják az új időszak kezdetének. Ezek a hiedelmek, vallási és kulturális nézetek meghatározzák, ki hogyan áll az újévhez.
– jelezte. Szerinte az önismereti munka egyik központi eleme az úgynevezett kontroll kör megfigyelése: a belső körben azok a dolgok szerepelnek, amelyen tudunk változtatni (például reakcióink, szokásaink, időbeosztás, baráti kör), a külső körre nem igazán tudunk hatást gyakorolni (például mások véleménye, viselkedése, a váratlan események).
Amikor a startnál elbuknak a fogadalmak
„A legtöbb újévi fogadalom már itt elbukik. A belső elvárásainknak és a társadalom nyomásának megfelelően célokat fogalmazunk meg az újévre vonatkozóan, viszont nem vagyunk tudatában annak, hogy mit is várunk el, mire is tudunk igazán hatást gyakorolni.”
Gyakran a kitartás hiányát hozzuk fel magyarázatként, viszont természetes, hogy elveszítjük a motivációnkat olyan úton, amiről nem tudjuk merre visz, és nem látjuk a haladást. A pszichológus szerint ezt követően megvárjuk a tavaszt, az új hónapot vagy épp a nyár elejét.
Az új évet okoljuk, hogy ez sem lett jobb év, mint a tavalyi. Ennek ellenére az új év első felében tapasztalt események alapján nem szabad a túláltalánosítás torzításába beleesni (amikor egy negatív tapasztalat alapján általánosítunk a jövőre vonatkozóan). „Igazából mondhatni tényleg átverjük magunkat, aminek nem vagyunk tudatában.”
Az „új év új én” azért nem megfelelő, mert bizony nem minden rossz, nem kell mindent lecserélni. A szakember azt tanácsolja, hogy tekintsünk vissza az elmúlt évre és írjuk fel az alábbi három kategóriát:
Mi az ami jól ment, és ami továbbra is fenntartható? Vagyis ebben nem szükséges változtatni, csak fenntartani.
Mi az amit elkezdtem, vagy részben sikerült megvalósítani, betartani? Mi kell ehhez, hogyan tudnám hosszú távon beépíteni az életembe?
Mi az a néhány (nem világmegváltó) szokás, ami kiegészítené az eddigi szokásaimat, amit akár nulláról?
„Az új célok kijelölésénél apró, mérhető, belátható és megvalósítható dolgokat tűzzünk ki” – osztotta meg gondolatait Orbán Ágota.
Jövő héten már nagyhét, közeleg a húsvét és a tavaszi vakáció. Az alábbiakban összegyűjtöttük a szabadnapokra és a vakáció idejére vonatkozó tudnivalókat.
Illegális fakitermelés megalapozott gyanúja miatt tartottak több házkutatást is Maros megyében csütörtök reggel.
Negyedik alkalommal lesz alkalmuk egy térben vásárolni az erdélyi könyvkiadók kínálatából és részt venni író-olvasó találkozókon a székelyudvarhelyieknek: nemsokára kezdetét veszi a városban a könyvünnep.
A medvék elriasztják a hegyvidéki üdülőhelyekről a turistákat, akik már táborokba sem merik elengedni a gyerekeiket – jelentette ki a Brassópojánai Turisztikai Munkáltatók Szövetségének elnöke.
Tizenötödik alkalommal tüntették ki a közösségért dolgozó székelyudvarhelyieket a Legprímább Polgár-díjjal szerda este a Művelődési Ház koncerttermében. Az elismeréseket olyan személyek kapták, akik munkájukkal gazdagítják a város életét.
Csíkszentimre múltját feldolgozó könyvet mutatnak be a Henter-kúriában április 13-án virágvasárnap.
A kormány 14,5 millió lejt különít el szerdai ülésén annak érdekében, hogy tanévkezdéskor egyetlen olyan iskola se legyen Romániában, amelyiknek az udvaron van a mellékhelyisége – jelentette be Marcel Ciolacu.
Negyven százalékkal növeli a kormány az országos helyreállítási tervben (PNRR) előírt erdősítésre és újraerdősítésre kijelölt területek tulajdonosainak járó éves támogatás összegét.
Hargita megyében több mint 2000 embernek van fegyvertartási engedélye, 5 százalékuk nő. A legidősebb engedéllyel rendelkező ember 91 éves – számolt be minderről a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szerdán.
Két útszakaszon is felújítási munkálatokba kezdenek Szentegyházán az elkövetkező napokban – olvasható a szentegyházi polgármesteri hivatal bejegyzésében.
szóljon hozzá!