
A jelenlegi városháza és környéke is védett terület
Fotó: Haáz Vince
Továbbra sem csitul a Marosvásárhely központjába tervezett mélygarázs építése körüli vita. Mint korábban beszámoltunk róla, a Maros megyei és a marosvásárhelyi RMDSZ közötti, több hónapig a belső berkekbe szorított vita nyilatkozatháborúba torkollott, és a felek egymásra mutogatva keresték a hibást, amiért a marosvásárhelyi tanácsosok megszavazták a földalatti parkoló megépítését.
2019. február 17., 12:282019. február 17., 12:28
2019. február 17., 14:532019. február 17., 14:53
Noha a mélygarázs megépítéséről a döntés már megszületett, vissza lehet térni rá, ha van erre politikai akarat vagy civil kezdeményezés. Ezért is kérdeztük Péter Ferenc megyei tanácselnököt és Vass Levente marosvásárhelyi RMDSZ-elnököt, hogy mi a véleményük az egyre gyorsabban körvonalazódó projektről.
A Maros megyei önkormányzat elnöke a Székelyhonnak azt mondta, hogy minden esetben az építkezések és a fejlesztések híve. „Egy politikusnak, közösségi embernek, városvezetőnek viszont az a dolga, hogy a döntéseit szakmai érvek alapján hozza meg. Én a magam részéről
ugyanakkor mindennapjaiban és beruházásaiban a legkorszerűbb technológiai megoldásokat alkalmazza, képes legalább két-három évtizedes távlatban látni az urbanisztikai igényeket, és döntéseit ennek mentén hozza meg. A mélygarázs kapcsán az örökségvédelmi szakemberek, az építészek és az urbanisztikai szakemberek véleménye a döntő. Csak szakmai szempontok alapján lehet olyan döntést hozni, amely a lakosság számára is megnyugtató, és egy felelős politikai döntés. Ha a szakemberek mondják azt, hogy nem lehet a főtéren mélygarázst építeni, akkor az én álláspontom is ez, hogy nem kell ezt megépíteni.”
A marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Vass Levente szerint is mindenképp meg kell hallgatni az urbanisztikában járatos emberek véleményét a mélygarázs megépítésének kérdésében, azokét is, akik ellenzik a tervet. Bizonyos vitákat le kell folytatni, meg kell hallgatni a szakmai oldalt is, és csak azután szabad dönteni. A marosvásárhelyi RMDSZ elnöke szerint
a Területi Állandó Tanács (TÁT) döntéseit, utasítását kell követniük.
A Maros Megyei Múzeum Igazgatója, Soós Zoltán szerint a főtéri mélygarázs kérdését a 800 éves történelmi örökségünk kérdése oldhatja meg. A szakember szerint főtéren jelenleg öt védett régészeti lelőhely van. Ezek a régi városháza és környéke (a virágóra és a felső ortodox templom közti területet fedi le), az egykori ferences kolostor, torony (a Színház tér környéke), a Toldalagi-palota környezete, az Apollo ház környéke és a jelenlegi városháza környéke (az alsó román templomtól a Baross utca torkolatáig védett terület). Soós Zoltán kiemelte, a védett régészeti lelőhelyek környékén csak megelőző feltárások után lehet bármilyen munkát elkezdeni, amennyiben nem kerülnek elő jelentősebb romok. A barokk kori városháza romjait nem lehet elbontani, tehát
és még ott van a többi lelőhely, amelyek feltárását nem lehet megkerülni. A múzeumigazgató arra is felhívja a közvélemény figyelmét, hogy a jóváhagyott parkolóház terve miatt nem lehet szobrot állítani, csak évek múltán, amikor kész a földalatti parkolóház. Ez azt jelenti, hogy
Közben a mélygarázst ellenző civilek között felmerült annak a lehetősége, hogy aláírásgyűjtést szervezzenek, és ezek alapján kérjék, hogy a városi tanácsok vonják vissza a mélygarázs megépítésére vonatkozó döntést. A Marosvásárhelyi Rádió a most induló Beszéljük meg elnevezésű vitasorozata keretében február 27-én 18 órakor arra a kérdésre keresik a választ, hogy kell-e mélygarázs Marosvásárhely központjában.

Közleményekkel üzenget egymásnak a Maros megyei önkormányzat elnöke, Péter Ferenc és a marosvásárhelyi RMDSZ vezetője, Vass Levente. Téma a város központjában tervezett mélygarázs, amelynek lényege el is tűnt a nyilatkozatháborúban. Az igazukat vagy a megoldást keresik?
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
Ügyfeleit SMS-ben figyelmezteti az egyik legnagyobb romániai telefontársaság, hogy figyeljenek oda, kitől kapnak üzenetet és fokozott óvatosággal kezeljék ezeket.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Az Európai Unió háztartásainak szállított villamos energia és földgáz átlagára az idei év első felében csökkent, de Romániában mindkét esetben nagy mértékű áremelkedést jegyeztek, a legnagyobbat az uniós tagállamok közül.
A kormány pénteki ülésén újabb három hónappal meghosszabbítja a gázolaj drágulását korlátozó intézkedések hatályát – jelentette be Luca Niculescu miniszterelnök.
Jelentős különbségek mutatkoznak a székelyföldi kórházak között a hálapénzkérésről szóló betegvisszajelzések alapján. Az elmúlt hat hónap adatai szerint egyes intézményekben minden tizedik válaszadó jelezte, hogy pénzt kértek tőle az ellátás során.
Valószínűleg egy fűtésre használt elektromos melegítőkészülék által kibocsátott hő okozta azt a szerda esti tűzesetet, amelyben egy 2 és 4 éves testvérpár füstmérgezésben életét vesztette – közölte pénteken a Szeben megyei tűzoltóság.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást adott ki esőzés miatt öt megyére, illetve havazásra a Déli-Kárpátokban. A figyelmeztetés vasárnap reggelig érvényes.
Enyhén csökkent a munkanélküliségi ráta Romániában szeptemberben, a fiatalok helyzete azonban továbbra is aggasztó: a 15 és 24 év közöttiek körében 30,8 százalékos munkanélküliséget mértek – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!