
Negyvenkét számlálóbiztos járja a várost
Fotó: Pinti Attila
Nem szívesen működik együtt a csíkszeredai lakosság a népszámlálás második fázisában a számlálóbiztosokkal, többen nem is fogadják őket. Vannak, akik attól tartanak, hogy a megadott adatok határozzák majd meg, hogy hány ukrán menekültet telepítenek a megyeszékhelyre.
2022. június 27., 15:322022. június 27., 15:32
2022. június 27., 16:062022. június 27., 16:06
Ez teljes mértékben tévhit – fogalmazott Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, aki sajtótájékoztatót hívott össze hétfő délután a helyzet tisztázása érdekében. Kifejtette, a háború kezdete óta kevés ukrán menekült szállt meg Csíkszeredában, de ha többen is jönnének, megvan a terv, az intézkedéscsomag, amely alapján az önkormányzat le tudja ezt menedzselni.
Hozzátette, egy másik tévhit, amely alapján az emberek elutasítók a számlálóbiztosokkal szemben, hogy azt gondolják, ezen adatok függvényében emelhetik az adókat az illetékes szervek a városban.
– nyomatékosított a polgármester. Ugyanakkor az is gond – folytatta –, hogy sokan attól tartanak, hogy csalók keresik fel őket számlálóbiztosként, illetve egyesek nem akarják megadni a személyazonosító számukat (CNP).
Negyvenkét népszámos járja a várost, mindegyikük rendelkezik a polgármester által aláírt igazolvánnyal, ami bármikor elkérhető tőlük. Kedd reggeltől az önkormányzat a honlapján közzétesz egy bármikor hívható zöldszámot, ha valamelyik lakos nem bízik számlálóbiztosok azonosságában, ezt bármikor felhívhatja és ellenőrizheti azt – mondta az elöljáró. Emellett vannak olyan lakások, ahol többszöri megkeresésre sem reagálnak az ott lakók.
Arra kérjük a lakosságot, hogy utólag tárcsázzák ezeket és programálják be őket arra az időpontra, amely megfelelő lenne” – emelte ki Korodi.
Hangsúlyozta, már csak szűk három hét van a népszámlálás második szakaszából. Csíkszeredában az önkitöltési fázisban 28 202 személy töltötte ki a kérdőívet, ebből 23 306 lett érvényes. A város lakossága a saccolt keretszámok szerint 36 751, tehát eddig a lakosság 63 százaléka rendelkezik érdemben kitöltött és a statisztikai hivatal által elfogadott népszámlálási ívvel. Maradt még több mint 13 ezer személy, akit meg kell számlálni – magyarázta Korodi, hozzátéve, hogy közülük eddig csupán 1428-at sikerült eddig elérniük a népszámosoknak a második szakaszban, tehát nagyon sürget az idő.
Az önkormányzat kampányt indít annak érdekében, hogy minél több emberhez eljuthasson ez az üzenet” – zárta Korodi Attila.
Görög Mártát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját kérte fel az Igazságügyi Minisztérium irányítására Magyar Péter leendő miniszterelnök pénteken.
Instabillá válik az időjárás már ma délutántól, és az ország nagy részén vasárnapig esőzések várhatók. Több megyére elsőfokú, sárga jelzésű riasztást adott ki a meteorológiai szolgálat légköri instabilitás és jelentős mennyiségű csapadék miatt.
Székelyföld lenyűgöző tájai, legendás helyszínei és természeti kincsei most egy izgalmas online játék keretében kerülnek reflektorfénybe. Kvízjátékunk lehetőséget kínál arra, hogy a résztvevők értékes nyereményekkel gazdagodjanak.
Bemutatta középiskolás aktív önkéntesét a Hargita megyei tűzoltóság az Életmentő szenvedéllyel elnevezésű program tízéves évfordulóján. A parancsnokság új jelentkezőket is vár a programba.
Legszebb virágaikat mutatják be, és kínálják eladásra az udvarfalvi termesztők szombaton és vasárnap a hagyományos kiállításon és vásáron. Szombaton a településen Májusfa néptánctalálkozót is tartanak, immár nyolcadik alkalommal.
Lemondott igazságügyi miniszteri jelöltségéről Melléthei-Barna Márton, aki ezt Facebook-oldalán jelentette be csütörtökön.
Maros megyében 1990 óta először írtak ki népszavazást, hogy lemondassanak egy polgármestert. A mezőszengyeliek június 14-én döntenek arról, hogy maradjon a jelenlegi községvezető vagy mennie kell.
Az ügyvivő egészségügyi miniszter csütörtöki nyilatkozatának előzménye, hogy hantavírus-járvány tört ki egy Európához közeledő óceánjáró hajón.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A kihívások éve lesz az idei – állítja a Maros Megyei Tanács elnöke, aki szerint az 1,18 milliárd lejes összköltségvetés fókuszában a megkezdett uniós pályázatok lezárása áll, miközben az állami források szűkössége miatt prioritásokat kellett felállítani.
szóljon hozzá!