
Tavaly Csíkszereda adott otthont a Hargita Megyei Farsangbúcsúztatónak. Archív
Fotó: Pinti Attila
Harminckettedik alkalommal rendezik meg a Hargita Megyei Farsangbúcsúztató eseményt február 10-én, szombaton, az idei év házigazdái Csíkszentkirály község és a Csíkszentkirályi Hagyományőrzők lesznek. Alsósófalván hamvazószerdán temetik Ilyést.
2024. február 06., 17:072024. február 06., 17:07
A Hargita Megyei Farsangbúcsúztatón szombaton, 10 órától a büdösfürdői letérőnél fogadják majd a csoportokat, majd 11 órától a Vitos Mózes Általános Iskola előtti téren kezdődik a megnyitó, a résztvevők 11 óra 30 perckor indulnak a kijelölt útvonalakon. Végül 14 órától közös tánccal zárják az eseményt a csíkszentkirályi kultúrotthon udvarán.

A Hargita Megyei Farsangbúcsúztató 31. kiadását szombaton tartják, ezúttal Csobotfalva, vagyis Csíkszereda lesz a hagyományőrző rendezvény házigazdája. A népszokás hátteréről, ma is élő formáiról beszélgettünk Ferencz Angéla néprajzkutatóval.
Idén résztvevő települések között Alsósófalva, Csíkcsicsó, Csíkszentdomokos, Csíkmenaság, Csíkszentsimon, Csobotfalva, Gyergyóditró, valamint Gyergyóremete is szerepel, de Gyergyószárhegy, Kászonaltíz és Szentegyháza hagyományőrző csoportjai részt vesznek a farsangremetésen.

Mókázó hagyományőrző csoportok tagjai, maskarákba bújt mulatozók, zenészek és számos érdeklődő járta be szombaton Csíkszereda utcáit a 31. kiadásához érkezett hagyományos megyei farsangtemetésen. Fotókon mutatjuk.
Február 13-án, húshagyókedden Alsósóvalván maszkurabált tartanak hagyományos népi zenével 20 órától, majd február 14-én, hamvazószerdán vesznek végső búcsút a téltől: 10 órától falujárás kezdődik, 15 órakor pedig az iskolaudvaron eltemetik Ilyést.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!