
Fotó: Pinti Attila
A Hargita Megyei Farsangbúcsúztató 31. kiadását február 18-án, szombaton tartják, ezúttal Csobotfalva, vagyis Csíkszereda lesz a hagyományőrző rendezvény házigazdája. A népszokás hátteréről, ma is élő formáiról, továbbéltetéséről, a jelenlegi közösségek életében játszott szerepéről, az elmúlt több mint három évtized során ezen a téren tapasztaltakról Ferencz Angéla néprajzkutatót, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatóját kérdeztük.
2023. február 15., 08:062023. február 15., 08:06
A megyei farsangbúcsúztató egy seregszemle, egy rendezvény, amely a lehető leghitelesebb képet szándékszik nyújtani a benne szerepet vállaló falvak farsangtemetéséről. Tizenhárom csoport vesz részt benne,
Fontos elmondani, hogy csak az a csoport kerülhetett be a 13 közé, aki otthon őrzi a saját szokását.
Fotó: Pinti Attila
A három évtizedet megélt megyei farsangbúcsúztató már önmaga megteremtette saját hagyományait, kialakult szokásrendje van. Ferencz Angéla 1999-ben vett részt először rajta, az volt a hetedik, Csíkcsicsóban tartották. Azóta a főszervezői és irányítói szerep rá hárult, mint a megyei kulturális központ néprajzi szakreferensére.
„Azt érzékeltük, hogy a rendszerváltást követően a farsangot nagy érdeklődés övezte. Ezt megerősítette a néprajzi kiadványok megjelenése, a pedagógusoknak a néphagyományok fele fordulása, ugyanakkor
Megnőtt a szakértők, intézmények, értelmiség szerepe e szokások fenntartásában, illetve rekonstruálásában” – mondta a néprajzos szakember. „Már 2000-ben létrejött egy sajátos, Székelyföldön nagyon jól működő szerkezete:
Ennek előre nem látott, de többször beigazolódott következménye a közösségi összefogás és a helyi közösség megerősödése” – részletezte.
Fotó: Pinti Attila
Ugyanakkor a szereplő csoport saját települését képviseli a nagy nyilvánosság előtt, ez a saját világból való kimozdulás, találkozások, megmutatkozás nagyon lényeges számukra.
– derült ki a beszélgetés során.
Fotó: Pinti Attila
„Néprajzosként a folyamatok, akár a változások lejegyzése és megértése elsődleges számomra, szervezőként pedig azt tűztük ki célul, hogy egy hiteles keresztmetszetét mutassuk meg a hagyományainknak: a zenét, a táncot, a humort, táplálkozást stb.” – fogalmazott.
A dilemmákat úgy oldják fel, hogy minden évben egy tanácskozás előzi meg a rendezvényt, amelyben a csoportvezetőkkel megbeszélik a szakmai részeket, amiben nagyszerű partnerek. Minden csoport más: más faluközösségből, más felkészültségű csoportvezetőkkel kell egyeztetni.
Fotó: Pinti Attila
„A csoportok közül már többen voltak Magyarországon, ahol mindig megcsodálják és értékelik a hagyomány erejét, ez ösztönzőleg hat számukra. A rendezvényt nagyon szereti a média, turizmus is épül rá. Jönnek az érdeklődők, ami főleg a vendéglátó településnek kihívás, hogy jól tudjon élni a lehetőséggel” – mutatott rá a főszervező.
Az elmúlt években megszaporodtak a kisfilmek, fotók, amelyeket a csoportok tagjai vagy kísérőik készítenek, a közösségi média számos csatornáján szembeköszönnek velünk.
„Azt látom, hogy ez a rendezvény segített abban, hogy a farsangról többet tudjanak meg az emberek. Intézményként igyekszünk mellé tenni a szakmai tudást:
– emelte ki a lényeget Ferencz Angéla.
Fotó: Pinti Attila
A Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője bízik benne, hogy hosszú életű lesz a rendezvény, mert lévén, hogy a humor a kötőeleme az egésznek, és rezonál az aktualitásokra, a hagyományos rétegeket mindig felfrissíti és életben tartja. „Azt gondolom, valahol ez a titka a rendezvény sikerének: bele lehet kapcsolódni, együtt lehet nevetni.
– mondta el zárásként.
Fotó: Pinti Attila
Megszakította útját vasárnap este egy Bukarestből Hurghadába tartó HiSky-járat miután a fedélzeti rendszer nyomásérzékelő hibát jelzett a kabinban. A kapitány a biztonsági előírásoknak megfelelően a visszatérés mellett döntött Bukarestbe.
Az első kontumáci hitbeli lépésektől a 20. századi nagytemplomig ívelő történetben a közösség erejéről és Székelyföld keleti kapujának lelki örökségéről mesél videónkban, Templomtúra sorozatunkban Salamon József gyimesbükki plébános.
Átalakul a RO-ALERT: a hatóságok többféle riasztási szint bevezetését tervezik, amelyek eltérő hangjelzéssel – vagy bizonyos esetekben hang nélkül – érkeznek majd a mobiltelefonokra.
Mit tegyünk, ha nem tudunk elaludni, ha éjszaka ébren agyalunk? Mikor kell orvoshoz fordulni és mit ajánlanak az altatók helyett a szakemberek? – ezekre a kérdésekre is keresték a választ a belső óránkról, a cirkadián ritmusról tartott konferencián.
Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.
A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.
Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?
Nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat és a magánszektorban vállalnak munkát.
Több mint 43 ezer lej értékben kobzott el faanyagot pénteki ellenőrző akciója során a Hargita megyei rendőrség két fafeldolgozó vállalkozástól, ugyanakkor a szabálytalanságokért húszezer lejre bírságolták a cégeket.
A hazai munkaerőpiacon egyre nagyobb igény van jól képzett szakemberekre. A marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakközépiskola több szakon kínál képzést, és az elmúlt öt évben – a korszerűsítéseknek is köszönhetően – töretlen maradt az érdeklődés.
szóljon hozzá!