
Fotó: Pinti Attila
A Hargita Megyei Farsangbúcsúztató 31. kiadását február 18-án, szombaton tartják, ezúttal Csobotfalva, vagyis Csíkszereda lesz a hagyományőrző rendezvény házigazdája. A népszokás hátteréről, ma is élő formáiról, továbbéltetéséről, a jelenlegi közösségek életében játszott szerepéről, az elmúlt több mint három évtized során ezen a téren tapasztaltakról Ferencz Angéla néprajzkutatót, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatóját kérdeztük.
2023. február 15., 08:062023. február 15., 08:06
A megyei farsangbúcsúztató egy seregszemle, egy rendezvény, amely a lehető leghitelesebb képet szándékszik nyújtani a benne szerepet vállaló falvak farsangtemetéséről. Tizenhárom csoport vesz részt benne,
Fontos elmondani, hogy csak az a csoport kerülhetett be a 13 közé, aki otthon őrzi a saját szokását.
Fotó: Pinti Attila
A három évtizedet megélt megyei farsangbúcsúztató már önmaga megteremtette saját hagyományait, kialakult szokásrendje van. Ferencz Angéla 1999-ben vett részt először rajta, az volt a hetedik, Csíkcsicsóban tartották. Azóta a főszervezői és irányítói szerep rá hárult, mint a megyei kulturális központ néprajzi szakreferensére.
„Azt érzékeltük, hogy a rendszerváltást követően a farsangot nagy érdeklődés övezte. Ezt megerősítette a néprajzi kiadványok megjelenése, a pedagógusoknak a néphagyományok fele fordulása, ugyanakkor
Megnőtt a szakértők, intézmények, értelmiség szerepe e szokások fenntartásában, illetve rekonstruálásában” – mondta a néprajzos szakember. „Már 2000-ben létrejött egy sajátos, Székelyföldön nagyon jól működő szerkezete:
Ennek előre nem látott, de többször beigazolódott következménye a közösségi összefogás és a helyi közösség megerősödése” – részletezte.
Fotó: Pinti Attila
Ugyanakkor a szereplő csoport saját települését képviseli a nagy nyilvánosság előtt, ez a saját világból való kimozdulás, találkozások, megmutatkozás nagyon lényeges számukra.
– derült ki a beszélgetés során.
Fotó: Pinti Attila
„Néprajzosként a folyamatok, akár a változások lejegyzése és megértése elsődleges számomra, szervezőként pedig azt tűztük ki célul, hogy egy hiteles keresztmetszetét mutassuk meg a hagyományainknak: a zenét, a táncot, a humort, táplálkozást stb.” – fogalmazott.
A dilemmákat úgy oldják fel, hogy minden évben egy tanácskozás előzi meg a rendezvényt, amelyben a csoportvezetőkkel megbeszélik a szakmai részeket, amiben nagyszerű partnerek. Minden csoport más: más faluközösségből, más felkészültségű csoportvezetőkkel kell egyeztetni.
Fotó: Pinti Attila
„A csoportok közül már többen voltak Magyarországon, ahol mindig megcsodálják és értékelik a hagyomány erejét, ez ösztönzőleg hat számukra. A rendezvényt nagyon szereti a média, turizmus is épül rá. Jönnek az érdeklődők, ami főleg a vendéglátó településnek kihívás, hogy jól tudjon élni a lehetőséggel” – mutatott rá a főszervező.
Az elmúlt években megszaporodtak a kisfilmek, fotók, amelyeket a csoportok tagjai vagy kísérőik készítenek, a közösségi média számos csatornáján szembeköszönnek velünk.
„Azt látom, hogy ez a rendezvény segített abban, hogy a farsangról többet tudjanak meg az emberek. Intézményként igyekszünk mellé tenni a szakmai tudást:
– emelte ki a lényeget Ferencz Angéla.
Fotó: Pinti Attila
A Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője bízik benne, hogy hosszú életű lesz a rendezvény, mert lévén, hogy a humor a kötőeleme az egésznek, és rezonál az aktualitásokra, a hagyományos rétegeket mindig felfrissíti és életben tartja. „Azt gondolom, valahol ez a titka a rendezvény sikerének: bele lehet kapcsolódni, együtt lehet nevetni.
– mondta el zárásként.
Fotó: Pinti Attila
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
szóljon hozzá!