Hirdetés
Hirdetés

Farsangbúcsúztató – társadalmi szelep, amire mindenképp szükség van

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

A Hargita Megyei Farsangbúcsúztató 31. kiadását február 18-án, szombaton tartják, ezúttal Csobotfalva, vagyis Csíkszereda lesz a hagyományőrző rendezvény házigazdája. A népszokás hátteréről, ma is élő formáiról, továbbéltetéséről, a jelenlegi közösségek életében játszott szerepéről, az elmúlt több mint három évtized során ezen a téren tapasztaltakról Ferencz Angéla néprajzkutatót, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatóját kérdeztük.

Dimény Árpád István

2023. február 15., 08:062023. február 15., 08:06

A megyei farsangbúcsúztató egy seregszemle, egy rendezvény, amely a lehető leghitelesebb képet szándékszik nyújtani a benne szerepet vállaló falvak farsangtemetéséről. Tizenhárom csoport vesz részt benne,

a rendezvény időpontja pedig minden esztendőben a húshagyókedd előtti szombat, azért, hogy ki-ki a maga falujában elbúcsúztathassa a farsangot.

Fontos elmondani, hogy csak az a csoport kerülhetett be a 13 közé, aki otthon őrzi a saját szokását.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A három évtizedet megélt megyei farsangbúcsúztató már önmaga megteremtette saját hagyományait, kialakult szokásrendje van. Ferencz Angéla 1999-ben vett részt először rajta, az volt a hetedik, Csíkcsicsóban tartották. Azóta a főszervezői és irányítói szerep rá hárult, mint a megyei kulturális központ néprajzi szakreferensére.

Hirdetés

„Azt érzékeltük, hogy a rendszerváltást követően a farsangot nagy érdeklődés övezte. Ezt megerősítette a néprajzi kiadványok megjelenése, a pedagógusoknak a néphagyományok fele fordulása, ugyanakkor

Idézet
a helyi közösségek saját szokásviláguk iránti érdeklődésének megnövekedése.

Megnőtt a szakértők, intézmények, értelmiség szerepe e szokások fenntartásában, illetve rekonstruálásában” – mondta a néprajzos szakember. „Már 2000-ben létrejött egy sajátos, Székelyföldön nagyon jól működő szerkezete:

Idézet
a kölcsönösségre, a kaláka szellemére építő körkörös rendszer, ami azt jelenti, hogy minden évben az egyik hagyományőrző csoport a találkozó házigazdája.

Ennek előre nem látott, de többször beigazolódott következménye a közösségi összefogás és a helyi közösség megerősödése” – részletezte.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Turizmus épül rá

Ugyanakkor a szereplő csoport saját települését képviseli a nagy nyilvánosság előtt, ez a saját világból való kimozdulás, találkozások, megmutatkozás nagyon lényeges számukra.

Nehézség ugyanakkor, hogy a néprajzos és a szervezői szemlélet nem minden esetben támogatják egymást

– derült ki a beszélgetés során.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

„Néprajzosként a folyamatok, akár a változások lejegyzése és megértése elsődleges számomra, szervezőként pedig azt tűztük ki célul, hogy egy hiteles keresztmetszetét mutassuk meg a hagyományainknak: a zenét, a táncot, a humort, táplálkozást stb.” – fogalmazott.

A dilemmákat úgy oldják fel, hogy minden évben egy tanácskozás előzi meg a rendezvényt, amelyben a csoportvezetőkkel megbeszélik a szakmai részeket, amiben nagyszerű partnerek. Minden csoport más: más faluközösségből, más felkészültségű csoportvezetőkkel kell egyeztetni.

Az utóbbi években nagy segítség a szervezők számára a táncoktatás, a viselettámogatások, hangszertámogatások stb. megjelenése, amiket beépítenek a felvonulásba.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

„A csoportok közül már többen voltak Magyarországon, ahol mindig megcsodálják és értékelik a hagyomány erejét, ez ösztönzőleg hat számukra. A rendezvényt nagyon szereti a média, turizmus is épül rá. Jönnek az érdeklődők, ami főleg a vendéglátó településnek kihívás, hogy jól tudjon élni a lehetőséggel” – mutatott rá a főszervező.

A lényeg: együtt nevetni

Az elmúlt években megszaporodtak a kisfilmek, fotók, amelyeket a csoportok tagjai vagy kísérőik készítenek, a közösségi média számos csatornáján szembeköszönnek velünk.

„Azt látom, hogy ez a rendezvény segített abban, hogy a farsangról többet tudjanak meg az emberek. Intézményként igyekszünk mellé tenni a szakmai tudást:

Idézet
szerveztünk konferenciát, kiértékelőt tartunk, archív anyagokat osztunk meg, beszélünk róla, közösen értelmezzük, elemezzük a jelenségeket. Szeretnénk elkerülni, hogy egy kiüresedett eseménnyé váljék, amelyben a látvány és az élmény elrejti a mélyebb jelentéseket”

– emelte ki a lényeget Ferencz Angéla.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője bízik benne, hogy hosszú életű lesz a rendezvény, mert lévén, hogy a humor a kötőeleme az egésznek, és rezonál az aktualitásokra, a hagyományos rétegeket mindig felfrissíti és életben tartja. „Azt gondolom, valahol ez a titka a rendezvény sikerének: bele lehet kapcsolódni, együtt lehet nevetni.

Idézet
Nevezhetjük társadalmi szelepnek vagy katarzisnak, megtisztulásnak, mindenképpen szükségünk van rá”

– mondta el zárásként.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 09., péntek

Ősztől új tantervek szerint fognak tanulni a kilencedik osztályt kezdő diákok

Megjelent a Hivatalos Közlönyben az új középiskolai tanterveket jóváhagyó miniszteri rendelet.

Ősztől új tantervek szerint fognak tanulni a kilencedik osztályt kezdő diákok
Hirdetés
2026. január 09., péntek

Nyári gumival a téli autópályán: akkora büntetést kapott, hogy simán kijött volna belőle egy szett téli abroncs

Nyári gumiabroncsokkal felszerelt járművel hajtott az autópályán egy nő, akit pont kiszúrt a rendőrség.

Nyári gumival a téli autópályán: akkora büntetést kapott, hogy simán kijött volna belőle egy szett téli abroncs
2026. január 09., péntek

2026 tavalyi bajokkal Parajdon: nincs átvett munka, nincs új patakmeder, de van vészhelyzet

Újabb harminc napra meghosszabbította pénteken a tavalyi bányakatasztrófa nyomán elrendelt vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.

2026 tavalyi bajokkal Parajdon: nincs átvett munka, nincs új patakmeder, de van vészhelyzet
2026. január 09., péntek

Tizenöt megyében és a fővárosban okozott vészhelyzeteket a havazás és a hóvihar az elmúlt 24 órában

Tizenöt megye több mint 30 településén és Bukarestben okozott vészhelyzeteket a sűrű havazás, hóvihar és a heves szél az elmúlt 24 órában – közölte pénteken a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).

Tizenöt megyében és a fővárosban okozott vészhelyzeteket a havazás és a hóvihar az elmúlt 24 órában
Hirdetés
2026. január 09., péntek

Több mint 400 szabálysértés volt az állatvédelem terén Hargita megyében

Jelentős aktivitást fejtettek ki 2025-ben a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság Állatvédelmi Irodájának munkatársai az állatok védelme érdekében.

Több mint 400 szabálysértés volt az állatvédelem terén Hargita megyében
2026. január 09., péntek

Rendkívüli hideg érkezik Székelyföldre – több napon át tartó fagy várható

Lényegesen lehűl az idő az elkövetkező napokban Székelyföldön, sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Rendkívüli hideg érkezik Székelyföldre – több napon át tartó fagy várható
2026. január 09., péntek

A jeges utak és járdák veszélyeire figyelmeztet a katasztrófavédelem

A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) a jeges utak jelentette veszélyre hívta fel péntek reggel a lakosság figyelmét.

A jeges utak és járdák veszélyeire figyelmeztet a katasztrófavédelem
Hirdetés
2026. január 09., péntek

Rég volt ilyen tél Székelyföldön: vastag hóréteg borítja a térség településeinek zömét

Újabb hóréteg rakódott le az elmúlt egy napban az ország számos pontján, Székelyföld nagyobb városainak zömében 20 centiméterhez közelít hóvastagság.

Rég volt ilyen tél Székelyföldön: vastag hóréteg borítja a térség településeinek zömét
2026. január 09., péntek

Megvolt az év első komolyabb földrengése

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt pénteken 5 óra 50 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Megvolt az év első komolyabb földrengése
2026. január 09., péntek

Az Omu-csúcson volt a leghidegebb

A havazás mellett újabb fagyos reggelre ébredtünk országszerte, ám most közel sem Csíkszeredában volt a leghidegebb.

Az Omu-csúcson volt a leghidegebb
Az Omu-csúcson volt a leghidegebb
2026. január 09., péntek

Az Omu-csúcson volt a leghidegebb

Hirdetés