
Fotó: Pinti Attila
A Hargita Megyei Farsangbúcsúztató 31. kiadását február 18-án, szombaton tartják, ezúttal Csobotfalva, vagyis Csíkszereda lesz a hagyományőrző rendezvény házigazdája. A népszokás hátteréről, ma is élő formáiról, továbbéltetéséről, a jelenlegi közösségek életében játszott szerepéről, az elmúlt több mint három évtized során ezen a téren tapasztaltakról Ferencz Angéla néprajzkutatót, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatóját kérdeztük.
2023. február 15., 08:062023. február 15., 08:06
A megyei farsangbúcsúztató egy seregszemle, egy rendezvény, amely a lehető leghitelesebb képet szándékszik nyújtani a benne szerepet vállaló falvak farsangtemetéséről. Tizenhárom csoport vesz részt benne,
Fontos elmondani, hogy csak az a csoport kerülhetett be a 13 közé, aki otthon őrzi a saját szokását.
Fotó: Pinti Attila
A három évtizedet megélt megyei farsangbúcsúztató már önmaga megteremtette saját hagyományait, kialakult szokásrendje van. Ferencz Angéla 1999-ben vett részt először rajta, az volt a hetedik, Csíkcsicsóban tartották. Azóta a főszervezői és irányítói szerep rá hárult, mint a megyei kulturális központ néprajzi szakreferensére.
„Azt érzékeltük, hogy a rendszerváltást követően a farsangot nagy érdeklődés övezte. Ezt megerősítette a néprajzi kiadványok megjelenése, a pedagógusoknak a néphagyományok fele fordulása, ugyanakkor
Megnőtt a szakértők, intézmények, értelmiség szerepe e szokások fenntartásában, illetve rekonstruálásában” – mondta a néprajzos szakember. „Már 2000-ben létrejött egy sajátos, Székelyföldön nagyon jól működő szerkezete:
Ennek előre nem látott, de többször beigazolódott következménye a közösségi összefogás és a helyi közösség megerősödése” – részletezte.
Fotó: Pinti Attila
Ugyanakkor a szereplő csoport saját települését képviseli a nagy nyilvánosság előtt, ez a saját világból való kimozdulás, találkozások, megmutatkozás nagyon lényeges számukra.
– derült ki a beszélgetés során.
Fotó: Pinti Attila
„Néprajzosként a folyamatok, akár a változások lejegyzése és megértése elsődleges számomra, szervezőként pedig azt tűztük ki célul, hogy egy hiteles keresztmetszetét mutassuk meg a hagyományainknak: a zenét, a táncot, a humort, táplálkozást stb.” – fogalmazott.
A dilemmákat úgy oldják fel, hogy minden évben egy tanácskozás előzi meg a rendezvényt, amelyben a csoportvezetőkkel megbeszélik a szakmai részeket, amiben nagyszerű partnerek. Minden csoport más: más faluközösségből, más felkészültségű csoportvezetőkkel kell egyeztetni.
Fotó: Pinti Attila
„A csoportok közül már többen voltak Magyarországon, ahol mindig megcsodálják és értékelik a hagyomány erejét, ez ösztönzőleg hat számukra. A rendezvényt nagyon szereti a média, turizmus is épül rá. Jönnek az érdeklődők, ami főleg a vendéglátó településnek kihívás, hogy jól tudjon élni a lehetőséggel” – mutatott rá a főszervező.
Az elmúlt években megszaporodtak a kisfilmek, fotók, amelyeket a csoportok tagjai vagy kísérőik készítenek, a közösségi média számos csatornáján szembeköszönnek velünk.
„Azt látom, hogy ez a rendezvény segített abban, hogy a farsangról többet tudjanak meg az emberek. Intézményként igyekszünk mellé tenni a szakmai tudást:
– emelte ki a lényeget Ferencz Angéla.
Fotó: Pinti Attila
A Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője bízik benne, hogy hosszú életű lesz a rendezvény, mert lévén, hogy a humor a kötőeleme az egésznek, és rezonál az aktualitásokra, a hagyományos rétegeket mindig felfrissíti és életben tartja. „Azt gondolom, valahol ez a titka a rendezvény sikerének: bele lehet kapcsolódni, együtt lehet nevetni.
– mondta el zárásként.
Fotó: Pinti Attila
Mintegy 7,5 millió lejt csoportosítottak át csibai utcák leaszfaltozására az Anghel Saligny program finanszírozásából a csíkszeredai önkormányzati képviselők szerdai, rendkívüli ülésén.
Elsüllyedt szerda reggel egy vontatóhajó a Konstanca megyei Midia kikötőben, folyamatban van az incidenskor a fedélzeten lévő személyek keresése és mentése – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Ma 16 óráig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg csaknem 492 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében.
Szerdán a parlament plénuma elé kerül vitára a 2026-os állami büdzsétervezet, miután a képviselőház és a szenátus illetékes szakbizottságai, majd a költségvetési bizottságok is megvitatták és elkészítették véleményezéseiket.
Jelentős eltérés volt Székelyudvarhely és Csíkszereda reggeli hőmérséklete között: a Hargitai megyeszékhely tovább tartja keddi dobogós helyét és szerdán hajnalban is is az ország leghidegebb lakott települései között maradt.
Anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok tudását szerdán, a nyolcadikosok próba-képességvizsgájának harmadik napján
Erősebben ösztönözné az állam a sérülékenyebb munkavállalói kategóriákba tartozók alkalmazását. Új támogatásokat hagytak jóvá, több, már meglévőt módosítottak – ezek között szigorítások is vannak –, a kérdés már csak az, hogy lesz-e pénz mindegyikre.
Mozgásban is láthatjuk a decemberben mozikba kerülő harmadik, Dűne-filmet, ugyanis kijött hozzá az első – meglehetősen akciódús – előzetes.
Románia népessége 1991 óta fogy, a jelenség háttere mögött a gazdasági bizonytalanságnál mélyebb okok húzódnak meg: késői házasságkötés, átalakuló életformák, de egy különös székelyföldi jelenségre is felhívta a figyelmet Horváth István szociológus.
Az adóhatóság (ANAF) alkalmazottjának adta ki magát egy csaló, és egy gyulafehérvári cégvezetőn keresztül 86 ezer lejjel rövidített meg egy vállalkozást. A 49 éves női vállalkozó hozzáférést biztosított a csalónak egy laptophoz és egy mobilhoz is.
szóljon hozzá!