Hirdetés
Hirdetés

Farsangbúcsúztató – társadalmi szelep, amire mindenképp szükség van

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

A Hargita Megyei Farsangbúcsúztató 31. kiadását február 18-án, szombaton tartják, ezúttal Csobotfalva, vagyis Csíkszereda lesz a hagyományőrző rendezvény házigazdája. A népszokás hátteréről, ma is élő formáiról, továbbéltetéséről, a jelenlegi közösségek életében játszott szerepéről, az elmúlt több mint három évtized során ezen a téren tapasztaltakról Ferencz Angéla néprajzkutatót, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatóját kérdeztük.

Dimény Árpád István

2023. február 15., 08:062023. február 15., 08:06

A megyei farsangbúcsúztató egy seregszemle, egy rendezvény, amely a lehető leghitelesebb képet szándékszik nyújtani a benne szerepet vállaló falvak farsangtemetéséről. Tizenhárom csoport vesz részt benne,

a rendezvény időpontja pedig minden esztendőben a húshagyókedd előtti szombat, azért, hogy ki-ki a maga falujában elbúcsúztathassa a farsangot.

Fontos elmondani, hogy csak az a csoport kerülhetett be a 13 közé, aki otthon őrzi a saját szokását.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A három évtizedet megélt megyei farsangbúcsúztató már önmaga megteremtette saját hagyományait, kialakult szokásrendje van. Ferencz Angéla 1999-ben vett részt először rajta, az volt a hetedik, Csíkcsicsóban tartották. Azóta a főszervezői és irányítói szerep rá hárult, mint a megyei kulturális központ néprajzi szakreferensére.

Hirdetés

„Azt érzékeltük, hogy a rendszerváltást követően a farsangot nagy érdeklődés övezte. Ezt megerősítette a néprajzi kiadványok megjelenése, a pedagógusoknak a néphagyományok fele fordulása, ugyanakkor

Idézet
a helyi közösségek saját szokásviláguk iránti érdeklődésének megnövekedése.

Megnőtt a szakértők, intézmények, értelmiség szerepe e szokások fenntartásában, illetve rekonstruálásában” – mondta a néprajzos szakember. „Már 2000-ben létrejött egy sajátos, Székelyföldön nagyon jól működő szerkezete:

Idézet
a kölcsönösségre, a kaláka szellemére építő körkörös rendszer, ami azt jelenti, hogy minden évben az egyik hagyományőrző csoport a találkozó házigazdája.

Ennek előre nem látott, de többször beigazolódott következménye a közösségi összefogás és a helyi közösség megerősödése” – részletezte.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Turizmus épül rá

Ugyanakkor a szereplő csoport saját települését képviseli a nagy nyilvánosság előtt, ez a saját világból való kimozdulás, találkozások, megmutatkozás nagyon lényeges számukra.

Nehézség ugyanakkor, hogy a néprajzos és a szervezői szemlélet nem minden esetben támogatják egymást

– derült ki a beszélgetés során.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

„Néprajzosként a folyamatok, akár a változások lejegyzése és megértése elsődleges számomra, szervezőként pedig azt tűztük ki célul, hogy egy hiteles keresztmetszetét mutassuk meg a hagyományainknak: a zenét, a táncot, a humort, táplálkozást stb.” – fogalmazott.

A dilemmákat úgy oldják fel, hogy minden évben egy tanácskozás előzi meg a rendezvényt, amelyben a csoportvezetőkkel megbeszélik a szakmai részeket, amiben nagyszerű partnerek. Minden csoport más: más faluközösségből, más felkészültségű csoportvezetőkkel kell egyeztetni.

Az utóbbi években nagy segítség a szervezők számára a táncoktatás, a viselettámogatások, hangszertámogatások stb. megjelenése, amiket beépítenek a felvonulásba.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

„A csoportok közül már többen voltak Magyarországon, ahol mindig megcsodálják és értékelik a hagyomány erejét, ez ösztönzőleg hat számukra. A rendezvényt nagyon szereti a média, turizmus is épül rá. Jönnek az érdeklődők, ami főleg a vendéglátó településnek kihívás, hogy jól tudjon élni a lehetőséggel” – mutatott rá a főszervező.

A lényeg: együtt nevetni

Az elmúlt években megszaporodtak a kisfilmek, fotók, amelyeket a csoportok tagjai vagy kísérőik készítenek, a közösségi média számos csatornáján szembeköszönnek velünk.

„Azt látom, hogy ez a rendezvény segített abban, hogy a farsangról többet tudjanak meg az emberek. Intézményként igyekszünk mellé tenni a szakmai tudást:

Idézet
szerveztünk konferenciát, kiértékelőt tartunk, archív anyagokat osztunk meg, beszélünk róla, közösen értelmezzük, elemezzük a jelenségeket. Szeretnénk elkerülni, hogy egy kiüresedett eseménnyé váljék, amelyben a látvány és az élmény elrejti a mélyebb jelentéseket”

– emelte ki a lényeget Ferencz Angéla.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője bízik benne, hogy hosszú életű lesz a rendezvény, mert lévén, hogy a humor a kötőeleme az egésznek, és rezonál az aktualitásokra, a hagyományos rétegeket mindig felfrissíti és életben tartja. „Azt gondolom, valahol ez a titka a rendezvény sikerének: bele lehet kapcsolódni, együtt lehet nevetni.

Idézet
Nevezhetjük társadalmi szelepnek vagy katarzisnak, megtisztulásnak, mindenképpen szükségünk van rá”

– mondta el zárásként.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 12., vasárnap

Elképesztő eredmény várható – vetítik előre a friss adatok

Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.

Elképesztő eredmény várható – vetítik előre a friss adatok
Hirdetés
2026. április 12., vasárnap

Már félidőben nagyobb a részvételi arány a magyarországi választáson, mint volt legutóbb a romániain egész nap

Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.

Már félidőben nagyobb a részvételi arány a magyarországi választáson, mint volt legutóbb a romániain egész nap
2026. április 12., vasárnap

Megújult a 171 éve szóló szentegyházi felszegi csengettyű

Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.

Megújult a 171 éve szóló szentegyházi felszegi csengettyű
2026. április 12., vasárnap

Apáca vesztette életét az olténiai Beszterce-kolostori tűzben

Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.

Apáca vesztette életét az olténiai Beszterce-kolostori tűzben
Hirdetés
2026. április 12., vasárnap

Mindent felülmúlnak az eddigi eredmények – itt vannak a déli adatok

Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.

Mindent felülmúlnak az eddigi eredmények – itt vannak a déli adatok
2026. április 12., vasárnap

Szavazott Orbán Viktor és Magyar Péter is

Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.

Szavazott Orbán Viktor és Magyar Péter is
Szavazott Orbán Viktor és Magyar Péter is
2026. április 12., vasárnap

Szavazott Orbán Viktor és Magyar Péter is

2026. április 12., vasárnap

Rendkívül magas a részvételi arány, megvannak a legfrissebb adatok

Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.

Rendkívül magas a részvételi arány, megvannak a legfrissebb adatok
Hirdetés
2026. április 12., vasárnap

Zajlik a szavazás a magyarországi országgyűlési választáson

Zajlik a voksolás a magyarországi országgyűlési választáson. Este hét óráig – romániai idő szerint nyolc – mintegy 7,5 millió választópolgárt várnak a magyarországi szavazókörökben az urnákhoz.

Zajlik a szavazás a magyarországi országgyűlési választáson
2026. április 11., szombat

248 km/órával robogott Székelyföld felé

A gyorshajtásnak is van határa, ma minden bizonnyal ez 248 km/óra – ennyivel mértek be egy sofőrt a rendőrök szombaton délután az észak-erdélyi autópályán.

248 km/órával robogott Székelyföld felé
248 km/órával robogott Székelyföld felé
2026. április 11., szombat

248 km/órával robogott Székelyföld felé

2026. április 11., szombat

Gátakat bontanának le a halak érdekében (is)

Több olyan mesterséges akadályt találtak a Maros-folyót vizsgáló szakemberek, amelyek nehezítik a halak vándorlását, rontják a víz minőségét és károsítják az ökoszisztémát. Értesüléseink szerint Gyergyócsomafalván le fognak bontani egy gátat.

Gátakat bontanának le a halak érdekében (is)
Hirdetés