Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:15

Az Ágyúsok bátor játékának pont lett a jutalma

21:08

Tűzijáték vagy lézershow? – Sepsiszentgyörgyön szavazással döntik el

21:02

Ez nem volt hosszú: máris menesztette tanácsadói közül Ludovic Orbant Nicușor Dan

20:53

Küszöbön a tél, de sok család még mindig a tavaszi árvíz után próbál rendet tenni

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója

Már ma megjöhet a tél

Banki alkalmazottnak adta ki magát, negyvenhatezer lejt csalt ki áldozatától egy szélhámos

A betétdíjas rendszer nem feltétlenül a környezetvédelemről szól

Életmentő beavatkozás: történelmi trombektómiás műtét a csíkszeredai kórházban

Megkapja a román állampolgárságot Temesvár német származású polgármestere

Túlzottnak tartja az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a bírák és ügyészek követeléseit

Megemelt felső határa van az élelmiszer-utalványok értékének

Ezért nem ajánlott a hóevés

A baktériumok csíraszáma a frissen hullott hó esetében a legalacsonyabb. Illusztráció

Fotó: Pinti Attila

Mennyire egészséges a hóevés mikrobiológiai szempontból? – ennek a kérdésnek járt utána a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának két ökológiai mérnök szakos hallgatója, Maxem Emese és Akácsos Beáta Emese. A hallgatók Dr. Máthé István oktató vezetésével azt vizsgálták, hogy a frissen lehullott, illetve a több napos hóban előfordulnak-e mikroorganizmusok (baktériumok, penészgombák), és ha igen, milyen mennyiségben?

Molnár Rajmond

2018. február 06., 17:402018. február 06., 17:40

A vizsgálatokat két alkalommal, januárban illetve februárban végezték, amelyek során Csíkszereda

központi parkjában illetve a Hargita Megyei Törvényszék melletti körforgalomnál vettek steril eszközökkel, tiszta helyről hómintákat, közvetlenül havazáskor, illetve utána kétnaponta, a hatodik napig.

Mindkét alkalommal a kezdeti nagyobb havazás után nem volt újabb csapadék a rákövetkező hat napban. A vizsgálatok idején a napi átlaghőmérséklet -8 Celsius fok körül volt, a legalacsonyabb hőmérséklet -17,4 °C, míg a legmagasabb -1,1 °C.

Vizsgálatok eredményei
A vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy mindkét mintavételi időszakban a baktériumok csíraszáma a frissen hullott hó esetében a legalacsonyabb (januárban 5 baktérium, míg februárban 20 baktérium milliliterenként), és a napok teltével a számuk nő. Két nap múlva az átlagos csíraszám 65 baktérium, négy nap múlva pedig 103 baktérium/milliliter hólé. A hatodik napi mintavétel során januárban maximálisan 180 baktérium, míg februárban 278 baktérium volt kimutatható milliliterenként a hóléből.

A körforgalomnál vett hóminták esetében csak kissé voltak magasabb a baktériumok csíraszámai a parkéhoz viszonyítva. A baktériumoktól eltérően

a frissen hullott hóban nem mutattak ki penészgombát, utána pedig a csíraszámuk 5-20 között volt milliliterenként, de az idő múlásával számuk nem mutatott nagy változást, nagyobbrészt stagnált, amely valószínűleg a penészgombák nagy hidegben történő kisebb túlélési arányával magyarázható.

A hóléből kitenyésztett baktériumok egy jó része spórás volt (gyakran figyeltek meg jellegzetes fehéres, Bacillus baktérium nemzetséghez tartozó telepeket a táptalajokon), amelyek jobban túlélik a szélsőséges körülményeket.

Kis számban, de előfordulnak

A csíkszeredai vizsgálat összegzéseképpen elmondható, hogy

városi környezetben kis számban ugyan, de még a frissen hullott hóban is előfordulnak élő mikrobák (főként baktériumok), amelyek elsősorban a levegőben lévő lebegő részecskék felszínéhez tapadnak, és ülepednek ki a lehulló hópelyhek révén.

Az idő múlásával nő a hó felületén kimutatható mikrobák (baktériumok és penészgombák) száma és diverzitása. Ez nem meglepő, hiszen a korábban elvégzett levegő-mikrobiológiai vizsgálatokból is kiderül, hogy a városi levegő sem steril,

még januárban is Csíkszeredában átlagban 105 baktérium és 48 penészgomba mutatható ki egy köbméter levegőből.

Ajánlott-e a hóevés?
Máthé István szerint játszótéren tapasztaltakból kiindulva a vizsgálat tervezésekor az volt a fő kérdés, hogy a gyerekek nyugodtan megehetik-e a havat? „A mikrobiológiai vizsgálatok alapján a kérdésre a válaszom az, hogy nem tiltanám meg, hogy a gyerekek megkóstolják a havat, de ezt csak frissen hullott, vagy fél napnál nem régebbi hó esetében támogatnám” – mondta.