A baktériumok csíraszáma a frissen hullott hó esetében a legalacsonyabb. Illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Mennyire egészséges a hóevés mikrobiológiai szempontból? – ennek a kérdésnek járt utána a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának két ökológiai mérnök szakos hallgatója, Maxem Emese és Akácsos Beáta Emese. A hallgatók Dr. Máthé István oktató vezetésével azt vizsgálták, hogy a frissen lehullott, illetve a több napos hóban előfordulnak-e mikroorganizmusok (baktériumok, penészgombák), és ha igen, milyen mennyiségben?
2018. február 06., 17:402018. február 06., 17:40
A vizsgálatokat két alkalommal, januárban illetve februárban végezték, amelyek során Csíkszereda
Mindkét alkalommal a kezdeti nagyobb havazás után nem volt újabb csapadék a rákövetkező hat napban. A vizsgálatok idején a napi átlaghőmérséklet -8 Celsius fok körül volt, a legalacsonyabb hőmérséklet -17,4 °C, míg a legmagasabb -1,1 °C.
Vizsgálatok eredményei
A vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy mindkét mintavételi időszakban a baktériumok csíraszáma a frissen hullott hó esetében a legalacsonyabb (januárban 5 baktérium, míg februárban 20 baktérium milliliterenként), és a napok teltével a számuk nő. Két nap múlva az átlagos csíraszám 65 baktérium, négy nap múlva pedig 103 baktérium/milliliter hólé. A hatodik napi mintavétel során januárban maximálisan 180 baktérium, míg februárban 278 baktérium volt kimutatható milliliterenként a hóléből.
A körforgalomnál vett hóminták esetében csak kissé voltak magasabb a baktériumok csíraszámai a parkéhoz viszonyítva. A baktériumoktól eltérően
A hóléből kitenyésztett baktériumok egy jó része spórás volt (gyakran figyeltek meg jellegzetes fehéres, Bacillus baktérium nemzetséghez tartozó telepeket a táptalajokon), amelyek jobban túlélik a szélsőséges körülményeket.
A csíkszeredai vizsgálat összegzéseképpen elmondható, hogy
Az idő múlásával nő a hó felületén kimutatható mikrobák (baktériumok és penészgombák) száma és diverzitása. Ez nem meglepő, hiszen a korábban elvégzett levegő-mikrobiológiai vizsgálatokból is kiderül, hogy a városi levegő sem steril,
Ajánlott-e a hóevés?
Máthé István szerint játszótéren tapasztaltakból kiindulva a vizsgálat tervezésekor az volt a fő kérdés, hogy a gyerekek nyugodtan megehetik-e a havat? „A mikrobiológiai vizsgálatok alapján a kérdésre a válaszom az, hogy nem tiltanám meg, hogy a gyerekek megkóstolják a havat, de ezt csak frissen hullott, vagy fél napnál nem régebbi hó esetében támogatnám” – mondta.
Jóváhagyta hétfőn Bukarest első kerületének bírósága Călin Georgescu hatósági felügyeletének meghosszabbítását. A bíróság döntése nem végleges, 48 órán belül megfellebbezhető.
Ma sem éri mindenki teljességében, miért és hogy működik a családállítás módszere, hogyan tud feloldani családi és egyéni, transzgenerációs és jelen életbeli konfliktusokat, de a tudomány egyre közelebb áll hozzá.
Az elmúlt héten, augusztus 27–30. között tartotta Jászvásáron a kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát a Nemzetközi Címertani Akadémia. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
Szeptember indítja el a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM) a természetes személyeknek szóló roncsautóprogramot.
A szászsebesi fafeldolgozó üzemnél hétfő reggel kiütött tűzben megsérült személyek közül ketten gépi lélegeztetésre szorulnak, egyiküket a marosvásárhelyi, a másikat a temesvári kórházba szállítják – közölte Raed Arafat.
Egy fiatal önkéntes hegyimentő is a bajba jutottak segítségére sietett, miután Kolozs megyében súlyos buszbaleset történt vasárnap délután.
Több iskola is problémákkal küzd tanév kezdetén Székelyudvarhelyen, de a legsúlyosabb helyzet az Eötvös József Szakközépiskolát érinti, ahol az épület életveszélyessé vált, ezért ott biztosan nem kezdődhet el a tanév.
Ünnepi programsorozattal emlékezik meg fennállásának 25. évfordulójáról a HIFA–Románia Egyesület szeptember első hetében.
Tűz ütött ki hétfő reggel egy szászsebesi fafeldolgozó üzemnél, négyen megsérültek.
3 hozzászólás