
Lakásonként mintegy 100 lejbe kerülne a kötelező biztosítás. Kinek sok, kinek kevés. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Országos kampány indult, hogy ellenőrizzék, az önkormányzatok kötöttek-e kötelező biztosítást a tulajdonukban lévő lakásokra – mondta el Kovászna megye prefektusa keddi sajtóértekezletén.
2023. május 30., 18:172023. május 30., 18:17
Ráduly István emlékeztetett: a 2008-ból származó 260-as számú törvény értelmében a tulajdonosoknak kötelességük biztosítást kötni a lakás célra használt összes ingatlanra.
„Az előírások a természetes személyekre is érvényesek. Azt gondolom, ez akkor is megfontolandó lenne, ha a törvény nem írná elő, hiszen
Nem szeretnék vészmadárkodni, de vidékünkön 1977 óta nem volt nagyobb földrengés, jóllehet korábban 30–40 évenként következett be ilyen. Ha esetleg bekövetkezne egy komolyabb földmozgás, kártérítésre csak azok számíthatnának, akiknek érvényes biztosításuk van” – figyelmeztetett a prefektus.
A Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID) elvben elküldi a polgármesteri hivatalokhoz azoknak a lakástulajdonosoknak a lajstromát, akik nem biztosították lakásukat, és akik emiatt 500 lejig terjedő pénzbírsággal sújthatók.

Az elmúlt napokban Gorj megyében történt és Székelyföld több településén, Marosvásárhelyen a tízemeletes tömbházak felső szintjein különösen jól érezhető földrengés nyomán egyre többen érdeklődnek a lakásbiztosítások iránt.
Ráduly István volt polgármesterként elismeri: nem egyszerű ezt a törvényt alkalmazni. „A polgármester egy választott személy, igen nehéz elvárni tőle, hogy egy olyan ügyben, amit gyakorlatilag nem tud befolyásolni, osztogassa az 500 lejes bírságokat. A PAID egyik utolsó felmérése szerint
Ilyenformán a polgármesternek öt lakástulajdonosból – átlagosan – négyet meg kellene bírságolnia. Nem fogják megtenni. Én mindenképpen arra kérem volt kollégáimat, fogalmazzanak meg egy levelet a lakosság felé, és ebben egyszerűen, tisztán és közérthetően fejtsék ki, hogy milyen kockázatokkal jár az, hogy nem biztosítják a lakásukat” – jelentette ki.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.
A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.
A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.
Felfüggesztette a Bukaresti Ítélőtábla az egységes bértörvény-tervezet véglegesítési eljárását. A Sanitas szakszervezet kérésére meghozott határozatot az érdekvédelmi tömörülés részleges sikerként értékeli, de a tiltakozást nem állítják le.
szóljon hozzá!