
Lakásonként mintegy 100 lejbe kerülne a kötelező biztosítás. Kinek sok, kinek kevés. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Országos kampány indult, hogy ellenőrizzék, az önkormányzatok kötöttek-e kötelező biztosítást a tulajdonukban lévő lakásokra – mondta el Kovászna megye prefektusa keddi sajtóértekezletén.
2023. május 30., 18:172023. május 30., 18:17
Ráduly István emlékeztetett: a 2008-ból származó 260-as számú törvény értelmében a tulajdonosoknak kötelességük biztosítást kötni a lakás célra használt összes ingatlanra.
„Az előírások a természetes személyekre is érvényesek. Azt gondolom, ez akkor is megfontolandó lenne, ha a törvény nem írná elő, hiszen
Nem szeretnék vészmadárkodni, de vidékünkön 1977 óta nem volt nagyobb földrengés, jóllehet korábban 30–40 évenként következett be ilyen. Ha esetleg bekövetkezne egy komolyabb földmozgás, kártérítésre csak azok számíthatnának, akiknek érvényes biztosításuk van” – figyelmeztetett a prefektus.
A Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID) elvben elküldi a polgármesteri hivatalokhoz azoknak a lakástulajdonosoknak a lajstromát, akik nem biztosították lakásukat, és akik emiatt 500 lejig terjedő pénzbírsággal sújthatók.

Az elmúlt napokban Gorj megyében történt és Székelyföld több településén, Marosvásárhelyen a tízemeletes tömbházak felső szintjein különösen jól érezhető földrengés nyomán egyre többen érdeklődnek a lakásbiztosítások iránt.
Ráduly István volt polgármesterként elismeri: nem egyszerű ezt a törvényt alkalmazni. „A polgármester egy választott személy, igen nehéz elvárni tőle, hogy egy olyan ügyben, amit gyakorlatilag nem tud befolyásolni, osztogassa az 500 lejes bírságokat. A PAID egyik utolsó felmérése szerint
Ilyenformán a polgármesternek öt lakástulajdonosból – átlagosan – négyet meg kellene bírságolnia. Nem fogják megtenni. Én mindenképpen arra kérem volt kollégáimat, fogalmazzanak meg egy levelet a lakosság felé, és ebben egyszerűen, tisztán és közérthetően fejtsék ki, hogy milyen kockázatokkal jár az, hogy nem biztosítják a lakásukat” – jelentette ki.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.
Az alkotmánybíróság szerdán február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
A szabadságon lévő Gheorghe Stan alkotmánybíró is jelen van az alkotmánybíróság szerdai ülésén, amelyen a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványt tárgyalja a testület.
A miniszterelnöki hivatal 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
szóljon hozzá!