
Erdélyben inkább az árvizek szoktak jelentősebb kárt okozni, földrengés miatt megrongálódott épületre kevés a példa. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az elmúlt napokban Gorj megyében történt és Székelyföld több településén, Marosvásárhelyen a tízemeletes tömbházak felső szintjein különösen jól érezhető földrengés nyomán egyre többen érdeklődnek a lakásbiztosítások iránt. Míg országos szinten mindössze húsz százalék körül van a bebiztosított lakások száma, Erdélyben egy kicsit nagyobb arány, különösen a városokban.
2023. február 16., 21:092023. február 16., 21:09
2023. február 17., 10:552023. február 17., 10:55
Romániában 2010-ben vezették be a kötelező lakásbiztosítást, ami évente húsz euró (mintegy száz lej) a szilárd építőanyagú lakásoknak és tíz euró a vályogházak esetében.
Jó tudni, hogy azokra az épületekre, amelyek esetében elkészült a szakértői felmérés és kiemelten omlásveszélyesnek ítélték, tehát egyes kategóriába soroltak be, nem kötnek kötelező lakásbiztosítást.
Birtalan József, a Romániai Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőtanácsának tagja a Székelyhonnak elmondta, tavaly év végén az országban a lakások mintegy húsz százalékára kötötték meg a kötelező biztosítást. Érdekességképp kiemelte, hogy bár Erdélyben nem túl gyakoriak a természeti csapások, mégis itt a lakástulajdonosok 22–23 százaléka kötött kötelező biztosítást, míg Olténiában, de akár Partiumban még ennél is kevesebben.
Birtalan József szerint mindenkinek azt kellene szem előtt tartania, hogy az otthonában sokszor az egész élete munkája benne van, ezért meg kell azt óvnia, lehetőségei szerint. Szerinte a kötelező mellett fontos lenne a fakultatív lakásbiztosítást is megkötni, hiszen abban lehet kártérítés kérni egy csőrepedés, rövidzárlat, villámcsapás esetén.
„A kötelező lakásbiztosítás a természeti csapások esetén nyújt kártérítést, míg a fakultatív esetében arra kérhetjük a kártérítést, amire mi akarjuk és amit bejelöltünk a biztosításban.
– vélekedett az illetékes.
Egy megkérdezett biztosítási ügynök érdeklődésünkre elmondta, már múlt héten megnövekedett a kötelező és fakultatív lakásbiztosítás iránt érdeklődők száma. Visszajelzésekből tudja, hogy
Ilyenkor természetes, hogy biztonságban szeretné tudni mindenki a javait, így biztosítás felől érdeklődik. Az is fokozza az emberek félelmét, hogy cikkek jelentek meg arról, hogy a régi építésű tömbházlakások tartószerkezeteinek lejárt a garanciája, ezért ez is gondot okozhat egy esetleges földrengés esetén.
A szakértő fontosnak tartotta kitérni arra is, hogy
Ennek összege a lakás nagyságától és a benne levő javaktól függ: egy nagyobb méretű magánház esetében évi 200–300 euró, de egy tömbházlakás esetében kevesebb. Egy nagyobb méretű földrengés esetén ez jelentene igazi védelmet, hiszen a biztosító ki kellene fizesse a megszabott összeget, amelyből a kárvallott újra tudja építeni az otthonát vagy más helyre költözve folytatni tudja az életét.
Aki tanulmányozni szeretné a különböző lakásbiztosításokat, illetve online szeretné megkötni a kötelező lakásbiztosítást, az asigurari.ro oldalon tájékozódhat.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!