
Forrás: A koronavírus elleni oltást koordináló országos bizottság
Közzétette hétfőn az oltáskampányt koordináló országos bizottság a településekre lebontott átoltottsági adatokat. Meglepetés van bőven, például az, hogy Csíkszeredát a vakcinaturizmus repítette a megyeközpontok élére, de érdemes azt is figyelembe venni, hogy az arányokat némileg torzítja a „felduzzasztott” lakosságszám.
2021. május 31., 20:532021. május 31., 20:53
2021. május 31., 21:072021. május 31., 21:07
Ígéretéhez híven közzétette a romániai oltáskampányt koordináló országos bizottság településekre vonatkozó átoltottsági adatokat, térképen és táblázaton igazítva el az érdeklődőt.
Székelyföldet szemlézve, Hargita megyénél kiderül, hogy átoltottság tekintetében korábban a megyeközpontok élére sorolt
Május 19-én még arról tájékoztattak, hogy a hargitai megyeközpont lakosságának 43,31 százaléka már megkapta a koronavírus elleni oltásnak legalább az első adagját, és ezzel Csíkszereda a második helyen áll a megyeközpontok országos rangsorában, most viszont
így a május 26-i adatok szerint már a következő a helyzet: Csíkszereda 41 460 lakójából 11 041 kapta meg a koronavírus elleni oltásnak legalább az első adagját, amivel a városban 26,63 százalékos átoltottság alakult ki.
Hasonló az arány Székelyudvarhelyen, 38 054 fős népességgel számolva 24,76 százalékos átoltottsági arányt közölnek, ami 9423 első dózisos beoltottat jelent. A megyei listát magasan Borszék vezeti 41,46 százalékos átoltottsággal, húsz százalék fölötti még Maroshévíz és Tusnádfürdő, a többi településen viszont nem éri el az átoltottság a húszszázalékos küszöböt. A lista végén az udvarhelyszéki Székelyandrásfalva kullog 3,25 százalékkal, de a Gyimesekben sem állnak sokkal jobban.
Maros megyében Marosvásárhely 32,50 százalékos átoltottsággal bír, számokra bontva ez 47 748 beoltottat jelent a 146 918 fős lakosságból. Húsz százalék fölötti mutatóval rendelkezik további tizenegy település, köztük kissé 29 százalék felett a megyeközponttal határos Koronka község, de Szászrégen és Segesvár városok is húsz százalék felettiek.
– itt is alig, csak 20,74 százalék; második, harmadik helyen Kovászna (17,32) és Kézdivásárhely (16,10) áll.
Az oltásbajnokságban egymással versenyző Kolozsvár és Bukarest „meccsét” egyelőre magabiztosan vezeti a kincses város, ahol 40,63 százalékos az átoltottság, míg a fővárosban 30,05 százalék.
A közzétett adatokat némileg torzíthatja a statisztikai hivatal 2020. január elseji lakosságszáma, ugyanis az arányok számításánál ezt vették alapul, és így számoltak például Csíkszereda esetében 41 ezer feletti, Székelyudvarhelynél pedig 38 ezret meghaladó népességgel.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
2 hozzászólás