Hirdetés
Hirdetés

Megosztó, hogy ezentúl nem fog számítani felvételinél a tanulmányi átlag

A tanulmányi átlagok nem mindig tükrözik a különbségeket, a hasonlóságokat iskolák és diákok között •  Fotó: Pixabay.com

A tanulmányi átlagok nem mindig tükrözik a különbségeket, a hasonlóságokat iskolák és diákok között

Fotó: Pixabay.com

Változás történt, már a jövő héten kezdődő tanévtől nem számítják be a felvételi jegybe az 5–8. osztály tanulmányi átlagát, a kilencedik osztályba való bejutás tekintetében mindegy, hogy milyen jegyekkel zárta valaki az elmúlt négy évet. A változás van, aki szerint igazságosabb rendszert eredményez majd, mások azt sérelmezik, hogy ez nem motiválja majd az 5-8-as diákokat négy éven át tartó tanulásra.

Szász Cs. Emese

2022. augusztus 31., 21:582022. augusztus 31., 21:58

A társadalmi párbeszéd bizottság hétfői ülésén állapodtak meg az oktatási minisztérium és a társadalmi partnerek képviselői abban, hogy

a 2022–2023-as tanévtől az 5–8. osztály tanulmányi átlaga nem fog beleszámítani a nyolcadik osztályt végzett tanulók felvételijegyébe, kizárólag az országos képességfelmérő vizsgán kapott osztályzat alapján rangsorolják majd őket.

Hirdetés

A 8,50-es átlag nem mindenütt 8,50 lenne

A változásról a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója, Hajdú Zoltán elmondta, hogy

olyan módszert, ami teljesen igazságos legyen mindenki számára, nehéz találni, de a most bevezetett rendszert mégis igazságosabbnak tartja, mint azt, ami eddig volt.

Korábban a középiskolai felvételinél 80 százalékban számított a kisérettségin elért eredmény, 20 százalékban pedig a 4 év tanulmányi átlaga, az iskolaigazgató szerint azonban

gyakran éppen ez a négy év általános döntött az egyforma kisérettségi átlagok mellett, tehát az jutott be az osztályokba, akinek jobb volt a négyéves tanulmányi átlaga.

„Sajnos a romániai tanügyben nincs egy egységes értékelési rendszer, a szigorúság nem egyforma, ennek következtében az átlagok nem mindig tükrözik a különbségeket, a hasonlóságokat iskolák és diákok között. Konkrét példa, hogy ha egy bolyais diákot 6. osztályban 8,50-es átlaggal zárjuk le, ugyanaz a diák lehet, hogy ha egy másik iskolába járna, ott 9,50-nel végezne, de az is lehet, hogy 8-assal.

Idézet
Tehát akkor lenne igazságos, ha azt mondhatnánk el, hogy ha egy diák a Bolyaiban 8,50-es, akkor az ország bármelyik más iskolájában is ugyanennyi lenne az átlaga

– magyarázta az iskolaigazgató. Rámutatott: ezért igazságosabb az, hogy egy egységes vizsga és értékelési renden menjenek át a diákok a kilencedik osztályba való bejutáskor.

Egyelőre úgy tűnik, hogy ezután az országos képességfelmérő vizsgán kapott osztályzat alapján rangsorolják majd a diákokat a kilencedik osztályokba, felvételi vizsgáról még nem esett szó.

Az igazgató szerint talán a legigazságosabb az a rendszer lenne, amit a kilencvenes években alkalmaztak, amikor felvételit hirdettek az iskolák a 9. osztályba való bejutáshoz.

A diákok többsége nem ért egyet

A diákok esetében már nem ilyen népszerű ez a változás, a World Vision Románia alapítvány átfogó közvélemény-kutatásából is az derült ki augusztus elején, hogy

a megkérdezettek nagy része, 59 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az 5–8. osztály tanulmányi átlaga ezentúl ne számítson be a felvételijegybe; csak 35 százalékuk tartja jó iránynak ezt.

Szabó Szabolcs, a Maros Megyei Magyar Diákszövetség tiszteletbeli elnöke ki is fejtette a Székelyhonnak korábban, hogy „teljesen igazuk van azoknak, akik nem értenek egyet azzal, hogy nem számít az 5–8. osztály átlaga a 9. osztályba való felvételizéskor.

Idézet
Akkor miért tanul a diák? Azért, hogy a nyolcadik végén 3–4 tantárgyból kisérettségizzen, és az alapján jusson be középiskolába?

– tette fel a kérdést Szabó Szabolcs, aki szerint, ha nem is sokat, de valamennyit kellene számítson, mert így nem motiválja a tanulót semmi az év közbeni tanulásra. Aki örül a változásnak, az azért teszi, mert úgy gondolja, hogy sokszor gyengébb iskolákból jobb tanulmányi átlaggal érkezők viszik el a jó helyeket a középiskolákban, amit nem találnak igazságosnak.

Vizsgarend és ösztöndíjak

A bizottsági ülésen még arról is megállapodtak, hogy visszatérnek a világjárvány előtti vizsgarendhez mind a nyolcadik osztályosok, mind az érettségizők esetében – tájékoztatott hétfői Facebook-bejegyzésben Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. Azt is közölte, hogy a szeptemberben kezdődő iskolai év lesz az első, amelyben az ötödikesek már a tanév elejétől kaphatnak szociális és tanulmányi ösztöndíjat. A jogosultsági feltételek között szerepel a legtöbb 20 hiányzás, a tanulmányi ösztöndíj esetében pedig a negyedik osztály végi nagyon jó minősítés. A tárcavezető emlékeztetett, hogy az iskolások ösztöndíjára szánt 1,032 milliárd lejes keretet a legutóbbi költségvetés-kiigazításkor kiegészítették 300 millió lejjel.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 10., kedd

Sajtóforrás: harci repülőgépeket és katonákat küldene az USA Romániába a közel-keleti konfliktus miatt

Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.

Sajtóforrás: harci repülőgépeket és katonákat küldene az USA Romániába a közel-keleti konfliktus miatt
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Sajtóértesülés: még ezen a héten Bukarestbe jön Volodimir Zelenszkij

Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.

Sajtóértesülés: még ezen a héten Bukarestbe jön Volodimir Zelenszkij
2026. március 10., kedd

Nyilvános a 2026-os állami költségvetés tervezete, lehet tanulmányozni

A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.

Nyilvános a 2026-os állami költségvetés tervezete, lehet tanulmányozni
2026. március 10., kedd

Bojkottra készülnek a tanárok, veszélybe kerülhet a próbavizsgák megszervezése

Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.

Bojkottra készülnek a tanárok, veszélybe kerülhet a próbavizsgák megszervezése
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Tűz ütött ki egy lakóházban Libánfalván

Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.

Tűz ütött ki egy lakóházban Libánfalván
2026. március 10., kedd

Történelmi pillanat: hetven év után visszatértek a fakó keselyűk Romániába

Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.

Történelmi pillanat: hetven év után visszatértek a fakó keselyűk Romániába
2026. március 10., kedd

Felmérés: ezzel az öt dologgal spórolnának leginkább a romániaiak ebben a megdrágult világban

A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.

Felmérés: ezzel az öt dologgal spórolnának leginkább a romániaiak ebben a megdrágult világban
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Bemutatták az új Dacia-modellt, a Strikert

Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.

Bemutatták az új Dacia-modellt, a Strikert
2026. március 10., kedd

Tarlóégetés: nehezen vonhatók felelősségre a védett területek felgyújtói

Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.

Tarlóégetés: nehezen vonhatók felelősségre a védett területek felgyújtói
2026. március 10., kedd

Iskolaigazgatók és főtanfelügyelők próbálják megfélemlíteni a tiltakozó tanárokat a tanügyi szakszervezetek szerint

A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.

Iskolaigazgatók és főtanfelügyelők próbálják megfélemlíteni a tiltakozó tanárokat a tanügyi szakszervezetek szerint
Hirdetés