Hirdetés
Hirdetés

Megosztó, hogy ezentúl nem fog számítani felvételinél a tanulmányi átlag

A tanulmányi átlagok nem mindig tükrözik a különbségeket, a hasonlóságokat iskolák és diákok között •  Fotó: Pixabay.com

A tanulmányi átlagok nem mindig tükrözik a különbségeket, a hasonlóságokat iskolák és diákok között

Fotó: Pixabay.com

Változás történt, már a jövő héten kezdődő tanévtől nem számítják be a felvételi jegybe az 5–8. osztály tanulmányi átlagát, a kilencedik osztályba való bejutás tekintetében mindegy, hogy milyen jegyekkel zárta valaki az elmúlt négy évet. A változás van, aki szerint igazságosabb rendszert eredményez majd, mások azt sérelmezik, hogy ez nem motiválja majd az 5-8-as diákokat négy éven át tartó tanulásra.

Szász Cs. Emese

2022. augusztus 31., 21:582022. augusztus 31., 21:58

A társadalmi párbeszéd bizottság hétfői ülésén állapodtak meg az oktatási minisztérium és a társadalmi partnerek képviselői abban, hogy

a 2022–2023-as tanévtől az 5–8. osztály tanulmányi átlaga nem fog beleszámítani a nyolcadik osztályt végzett tanulók felvételijegyébe, kizárólag az országos képességfelmérő vizsgán kapott osztályzat alapján rangsorolják majd őket.

Hirdetés

A 8,50-es átlag nem mindenütt 8,50 lenne

A változásról a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója, Hajdú Zoltán elmondta, hogy

olyan módszert, ami teljesen igazságos legyen mindenki számára, nehéz találni, de a most bevezetett rendszert mégis igazságosabbnak tartja, mint azt, ami eddig volt.

Korábban a középiskolai felvételinél 80 százalékban számított a kisérettségin elért eredmény, 20 százalékban pedig a 4 év tanulmányi átlaga, az iskolaigazgató szerint azonban

gyakran éppen ez a négy év általános döntött az egyforma kisérettségi átlagok mellett, tehát az jutott be az osztályokba, akinek jobb volt a négyéves tanulmányi átlaga.

„Sajnos a romániai tanügyben nincs egy egységes értékelési rendszer, a szigorúság nem egyforma, ennek következtében az átlagok nem mindig tükrözik a különbségeket, a hasonlóságokat iskolák és diákok között. Konkrét példa, hogy ha egy bolyais diákot 6. osztályban 8,50-es átlaggal zárjuk le, ugyanaz a diák lehet, hogy ha egy másik iskolába járna, ott 9,50-nel végezne, de az is lehet, hogy 8-assal.

Idézet
Tehát akkor lenne igazságos, ha azt mondhatnánk el, hogy ha egy diák a Bolyaiban 8,50-es, akkor az ország bármelyik más iskolájában is ugyanennyi lenne az átlaga

– magyarázta az iskolaigazgató. Rámutatott: ezért igazságosabb az, hogy egy egységes vizsga és értékelési renden menjenek át a diákok a kilencedik osztályba való bejutáskor.

Egyelőre úgy tűnik, hogy ezután az országos képességfelmérő vizsgán kapott osztályzat alapján rangsorolják majd a diákokat a kilencedik osztályokba, felvételi vizsgáról még nem esett szó.

Az igazgató szerint talán a legigazságosabb az a rendszer lenne, amit a kilencvenes években alkalmaztak, amikor felvételit hirdettek az iskolák a 9. osztályba való bejutáshoz.

A diákok többsége nem ért egyet

A diákok esetében már nem ilyen népszerű ez a változás, a World Vision Románia alapítvány átfogó közvélemény-kutatásából is az derült ki augusztus elején, hogy

a megkérdezettek nagy része, 59 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az 5–8. osztály tanulmányi átlaga ezentúl ne számítson be a felvételijegybe; csak 35 százalékuk tartja jó iránynak ezt.

Szabó Szabolcs, a Maros Megyei Magyar Diákszövetség tiszteletbeli elnöke ki is fejtette a Székelyhonnak korábban, hogy „teljesen igazuk van azoknak, akik nem értenek egyet azzal, hogy nem számít az 5–8. osztály átlaga a 9. osztályba való felvételizéskor.

Idézet
Akkor miért tanul a diák? Azért, hogy a nyolcadik végén 3–4 tantárgyból kisérettségizzen, és az alapján jusson be középiskolába?

– tette fel a kérdést Szabó Szabolcs, aki szerint, ha nem is sokat, de valamennyit kellene számítson, mert így nem motiválja a tanulót semmi az év közbeni tanulásra. Aki örül a változásnak, az azért teszi, mert úgy gondolja, hogy sokszor gyengébb iskolákból jobb tanulmányi átlaggal érkezők viszik el a jó helyeket a középiskolákban, amit nem találnak igazságosnak.

Vizsgarend és ösztöndíjak

A bizottsági ülésen még arról is megállapodtak, hogy visszatérnek a világjárvány előtti vizsgarendhez mind a nyolcadik osztályosok, mind az érettségizők esetében – tájékoztatott hétfői Facebook-bejegyzésben Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. Azt is közölte, hogy a szeptemberben kezdődő iskolai év lesz az első, amelyben az ötödikesek már a tanév elejétől kaphatnak szociális és tanulmányi ösztöndíjat. A jogosultsági feltételek között szerepel a legtöbb 20 hiányzás, a tanulmányi ösztöndíj esetében pedig a negyedik osztály végi nagyon jó minősítés. A tárcavezető emlékeztetett, hogy az iskolások ösztöndíjára szánt 1,032 milliárd lejes keretet a legutóbbi költségvetés-kiigazításkor kiegészítették 300 millió lejjel.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 19., csütörtök

A védelmi miniszter szerint nem csökkennek a katonai fizetések és nyugdíjak

Nem fognak csökkenni a katonai nyugdíjak, mint ahogyan a katonák fizetése és egyéb juttatásaik sem – jelentette ki szerda este Radu Miruță védelmi miniszter.

A védelmi miniszter szerint nem csökkennek a katonai fizetések és nyugdíjak
Hirdetés
2026. február 19., csütörtök

Nicușor Dan ott lesz a Béketanács első ülésén Washingtonban

Nicușor Dan államfő részt vesz Washingtonban a Donald Trump amerikai elnök szevezte Béketanács első ülésén, csütörtökön. Románia megfigyelőként lesz jelen az egyeztetésen.

Nicușor Dan ott lesz a Béketanács első ülésén Washingtonban
2026. február 18., szerda

Jelentősen csökkent az influenzás megbetegedések száma

A fertőző felső légúti megbetegedések összesített száma is csökkent Hargita megyében, de ezen belül az influenzás esetek számában még egyértelműbb visszaesés tapasztalható. A szövődményes, azaz tüdőgyulladás-esetek száma viszont nőtt.

Jelentősen csökkent az influenzás megbetegedések száma
2026. február 18., szerda

Négy terület, amely mentesül a tízszázalékos személyikiadás-csökkentéstől

A központi állami intézmények személyi kiadásainak tízszázalékos csökkentését írja elő a közigazgatási reformról szóló sürgősségirendelet-tervezet, amelyet a koalíció által jóváhagyott formában bocsátott szerdán közvitára a fejlesztési minisztérium.

Négy terület, amely mentesül a tízszázalékos személyikiadás-csökkentéstől
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Akár csökkenhet is a gáz ára az új szabályozási rendszerrel

A lakossági földgáz végfelhasználói ára április elseje után nem fogja meghaladni a jelenlegi maximális szintet, mert a kormány egy új, átlátható árszabályozási rendszert vezet be – jelentette ki szerdán Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.

Akár csökkenhet is a gáz ára az új szabályozási rendszerrel
2026. február 18., szerda

Jó irányba halad az iskolabusz

Jó irányba halad az iskolabusz
Jó irányba halad az iskolabusz
2026. február 18., szerda

Jó irányba halad az iskolabusz

2026. február 18., szerda

Székely szabadság napja: felhívással fordult a marosvásárhelyi magyarsághoz az SZNT

Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.

Székely szabadság napja: felhívással fordult a marosvásárhelyi magyarsághoz az SZNT
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Fekete csuklyás közjáték zavarta meg a parlamenti ülést, amelyen Márton Áron-emlékévvé nyilvánították 2026-ot

Sorin Grindeanu képviselőházi elnök az alsóház szerdai ülésén azt mondta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének, Emanuel Ungureanunak, hogy többé nem engedi felszólalni a plénumban, ha nincs megfelelően felöltözve.

Fekete csuklyás közjáték zavarta meg a parlamenti ülést, amelyen Márton Áron-emlékévvé nyilvánították 2026-ot
2026. február 18., szerda

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban

A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban
2026. február 18., szerda

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában

Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában
Hirdetés