Hirdetés
Hirdetés

Megosztó, hogy ezentúl nem fog számítani felvételinél a tanulmányi átlag

A tanulmányi átlagok nem mindig tükrözik a különbségeket, a hasonlóságokat iskolák és diákok között •  Fotó: Pixabay.com

A tanulmányi átlagok nem mindig tükrözik a különbségeket, a hasonlóságokat iskolák és diákok között

Fotó: Pixabay.com

Változás történt, már a jövő héten kezdődő tanévtől nem számítják be a felvételi jegybe az 5–8. osztály tanulmányi átlagát, a kilencedik osztályba való bejutás tekintetében mindegy, hogy milyen jegyekkel zárta valaki az elmúlt négy évet. A változás van, aki szerint igazságosabb rendszert eredményez majd, mások azt sérelmezik, hogy ez nem motiválja majd az 5-8-as diákokat négy éven át tartó tanulásra.

Szász Cs. Emese

2022. augusztus 31., 21:582022. augusztus 31., 21:58

A társadalmi párbeszéd bizottság hétfői ülésén állapodtak meg az oktatási minisztérium és a társadalmi partnerek képviselői abban, hogy

a 2022–2023-as tanévtől az 5–8. osztály tanulmányi átlaga nem fog beleszámítani a nyolcadik osztályt végzett tanulók felvételijegyébe, kizárólag az országos képességfelmérő vizsgán kapott osztályzat alapján rangsorolják majd őket.

Hirdetés

A 8,50-es átlag nem mindenütt 8,50 lenne

A változásról a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója, Hajdú Zoltán elmondta, hogy

olyan módszert, ami teljesen igazságos legyen mindenki számára, nehéz találni, de a most bevezetett rendszert mégis igazságosabbnak tartja, mint azt, ami eddig volt.

Korábban a középiskolai felvételinél 80 százalékban számított a kisérettségin elért eredmény, 20 százalékban pedig a 4 év tanulmányi átlaga, az iskolaigazgató szerint azonban

gyakran éppen ez a négy év általános döntött az egyforma kisérettségi átlagok mellett, tehát az jutott be az osztályokba, akinek jobb volt a négyéves tanulmányi átlaga.

„Sajnos a romániai tanügyben nincs egy egységes értékelési rendszer, a szigorúság nem egyforma, ennek következtében az átlagok nem mindig tükrözik a különbségeket, a hasonlóságokat iskolák és diákok között. Konkrét példa, hogy ha egy bolyais diákot 6. osztályban 8,50-es átlaggal zárjuk le, ugyanaz a diák lehet, hogy ha egy másik iskolába járna, ott 9,50-nel végezne, de az is lehet, hogy 8-assal.

Idézet
Tehát akkor lenne igazságos, ha azt mondhatnánk el, hogy ha egy diák a Bolyaiban 8,50-es, akkor az ország bármelyik más iskolájában is ugyanennyi lenne az átlaga

– magyarázta az iskolaigazgató. Rámutatott: ezért igazságosabb az, hogy egy egységes vizsga és értékelési renden menjenek át a diákok a kilencedik osztályba való bejutáskor.

Egyelőre úgy tűnik, hogy ezután az országos képességfelmérő vizsgán kapott osztályzat alapján rangsorolják majd a diákokat a kilencedik osztályokba, felvételi vizsgáról még nem esett szó.

Az igazgató szerint talán a legigazságosabb az a rendszer lenne, amit a kilencvenes években alkalmaztak, amikor felvételit hirdettek az iskolák a 9. osztályba való bejutáshoz.

A diákok többsége nem ért egyet

A diákok esetében már nem ilyen népszerű ez a változás, a World Vision Románia alapítvány átfogó közvélemény-kutatásából is az derült ki augusztus elején, hogy

a megkérdezettek nagy része, 59 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az 5–8. osztály tanulmányi átlaga ezentúl ne számítson be a felvételijegybe; csak 35 százalékuk tartja jó iránynak ezt.

Szabó Szabolcs, a Maros Megyei Magyar Diákszövetség tiszteletbeli elnöke ki is fejtette a Székelyhonnak korábban, hogy „teljesen igazuk van azoknak, akik nem értenek egyet azzal, hogy nem számít az 5–8. osztály átlaga a 9. osztályba való felvételizéskor.

Idézet
Akkor miért tanul a diák? Azért, hogy a nyolcadik végén 3–4 tantárgyból kisérettségizzen, és az alapján jusson be középiskolába?

– tette fel a kérdést Szabó Szabolcs, aki szerint, ha nem is sokat, de valamennyit kellene számítson, mert így nem motiválja a tanulót semmi az év közbeni tanulásra. Aki örül a változásnak, az azért teszi, mert úgy gondolja, hogy sokszor gyengébb iskolákból jobb tanulmányi átlaggal érkezők viszik el a jó helyeket a középiskolákban, amit nem találnak igazságosnak.

Vizsgarend és ösztöndíjak

A bizottsági ülésen még arról is megállapodtak, hogy visszatérnek a világjárvány előtti vizsgarendhez mind a nyolcadik osztályosok, mind az érettségizők esetében – tájékoztatott hétfői Facebook-bejegyzésben Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. Azt is közölte, hogy a szeptemberben kezdődő iskolai év lesz az első, amelyben az ötödikesek már a tanév elejétől kaphatnak szociális és tanulmányi ösztöndíjat. A jogosultsági feltételek között szerepel a legtöbb 20 hiányzás, a tanulmányi ösztöndíj esetében pedig a negyedik osztály végi nagyon jó minősítés. A tárcavezető emlékeztetett, hogy az iskolások ösztöndíjára szánt 1,032 milliárd lejes keretet a legutóbbi költségvetés-kiigazításkor kiegészítették 300 millió lejjel.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 12., vasárnap

Magyar Péter: ez valóban a demokrácia ünnepe lett és lesz

A demokrácia ünnepeként értekelte Magyar Péter a magyarországi országgyűlési választási rekordrészvételt.

Magyar Péter: ez valóban a demokrácia ünnepe lett és lesz
Hirdetés
2026. április 12., vasárnap

Első eredmények, alacsony feldolgozottságnál

Közzétette a 2026-os magyarországi országgyűlési választás első részeredményeit a Nemzeti Választási Iroda.

Első eredmények, alacsony feldolgozottságnál
Első eredmények, alacsony feldolgozottságnál
2026. április 12., vasárnap

Első eredmények, alacsony feldolgozottságnál

2026. április 12., vasárnap

Gulyás Gergely: a magyar demokrácia rendkívül erős

A rendkívüli részvétel a választáson azt mutatja, hogy magyar demokrácia rendkívül erős – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap.

Gulyás Gergely: a magyar demokrácia rendkívül erős
2026. április 12., vasárnap

Sulyok Tamás: a választás eredménye – bármi lesz is az – legitim felhatalmazást fog jelenteni

Rendben lezajlott a 2026-os országgyűlésiképviselő-választás - mondta a köztársasági elnök vasárnap este, miután tájékoztatást kapott a Nemzeti Választási Irodától (NVI).

Sulyok Tamás: a választás eredménye – bármi lesz is az – legitim felhatalmazást fog jelenteni
Hirdetés
2026. április 12., vasárnap

Vége, már csak egy kérdés maradt: mit hoz a történelmi rekord?

Helyi idő szerint vasárnap este hét órakor (nálunk nyolckor) hivatalosan befejeződött a szavazás a Magyarország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 047 szavazókörben az országgyűlési választáson.

Vége, már csak egy kérdés maradt: mit hoz a történelmi rekord?
2026. április 12., vasárnap

Mind címlapon tartják a magyarországi választást a vezető román portálok

Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.

Mind címlapon tartják a magyarországi választást a vezető román portálok
2026. április 12., vasárnap

Ami már most nagyon eldőlt a magyarországi választáson

A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.

Ami már most nagyon eldőlt a magyarországi választáson
Hirdetés
2026. április 12., vasárnap

Megvan, hogy ma este mikorra várhatók a választási eredmények

A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.

Megvan, hogy ma este mikorra várhatók a választási eredmények
2026. április 12., vasárnap

Elképesztő eredmény várható – vetítik előre a friss adatok

Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.

Elképesztő eredmény várható – vetítik előre a friss adatok
2026. április 12., vasárnap

Már félidőben nagyobb a részvételi arány a magyarországi választáson, mint volt legutóbb a romániain egész nap

Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.

Már félidőben nagyobb a részvételi arány a magyarországi választáson, mint volt legutóbb a romániain egész nap
Hirdetés