Hirdetés
Hirdetés

Megosztó, hogy ezentúl nem fog számítani felvételinél a tanulmányi átlag

A tanulmányi átlagok nem mindig tükrözik a különbségeket, a hasonlóságokat iskolák és diákok között •  Fotó: Pixabay.com

A tanulmányi átlagok nem mindig tükrözik a különbségeket, a hasonlóságokat iskolák és diákok között

Fotó: Pixabay.com

Változás történt, már a jövő héten kezdődő tanévtől nem számítják be a felvételi jegybe az 5–8. osztály tanulmányi átlagát, a kilencedik osztályba való bejutás tekintetében mindegy, hogy milyen jegyekkel zárta valaki az elmúlt négy évet. A változás van, aki szerint igazságosabb rendszert eredményez majd, mások azt sérelmezik, hogy ez nem motiválja majd az 5-8-as diákokat négy éven át tartó tanulásra.

Szász Cs. Emese

2022. augusztus 31., 21:582022. augusztus 31., 21:58

A társadalmi párbeszéd bizottság hétfői ülésén állapodtak meg az oktatási minisztérium és a társadalmi partnerek képviselői abban, hogy

a 2022–2023-as tanévtől az 5–8. osztály tanulmányi átlaga nem fog beleszámítani a nyolcadik osztályt végzett tanulók felvételijegyébe, kizárólag az országos képességfelmérő vizsgán kapott osztályzat alapján rangsorolják majd őket.

Hirdetés

A 8,50-es átlag nem mindenütt 8,50 lenne

A változásról a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója, Hajdú Zoltán elmondta, hogy

olyan módszert, ami teljesen igazságos legyen mindenki számára, nehéz találni, de a most bevezetett rendszert mégis igazságosabbnak tartja, mint azt, ami eddig volt.

Korábban a középiskolai felvételinél 80 százalékban számított a kisérettségin elért eredmény, 20 százalékban pedig a 4 év tanulmányi átlaga, az iskolaigazgató szerint azonban

gyakran éppen ez a négy év általános döntött az egyforma kisérettségi átlagok mellett, tehát az jutott be az osztályokba, akinek jobb volt a négyéves tanulmányi átlaga.

„Sajnos a romániai tanügyben nincs egy egységes értékelési rendszer, a szigorúság nem egyforma, ennek következtében az átlagok nem mindig tükrözik a különbségeket, a hasonlóságokat iskolák és diákok között. Konkrét példa, hogy ha egy bolyais diákot 6. osztályban 8,50-es átlaggal zárjuk le, ugyanaz a diák lehet, hogy ha egy másik iskolába járna, ott 9,50-nel végezne, de az is lehet, hogy 8-assal.

Idézet
Tehát akkor lenne igazságos, ha azt mondhatnánk el, hogy ha egy diák a Bolyaiban 8,50-es, akkor az ország bármelyik más iskolájában is ugyanennyi lenne az átlaga

– magyarázta az iskolaigazgató. Rámutatott: ezért igazságosabb az, hogy egy egységes vizsga és értékelési renden menjenek át a diákok a kilencedik osztályba való bejutáskor.

Egyelőre úgy tűnik, hogy ezután az országos képességfelmérő vizsgán kapott osztályzat alapján rangsorolják majd a diákokat a kilencedik osztályokba, felvételi vizsgáról még nem esett szó.

Az igazgató szerint talán a legigazságosabb az a rendszer lenne, amit a kilencvenes években alkalmaztak, amikor felvételit hirdettek az iskolák a 9. osztályba való bejutáshoz.

A diákok többsége nem ért egyet

A diákok esetében már nem ilyen népszerű ez a változás, a World Vision Románia alapítvány átfogó közvélemény-kutatásából is az derült ki augusztus elején, hogy

a megkérdezettek nagy része, 59 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az 5–8. osztály tanulmányi átlaga ezentúl ne számítson be a felvételijegybe; csak 35 százalékuk tartja jó iránynak ezt.

Szabó Szabolcs, a Maros Megyei Magyar Diákszövetség tiszteletbeli elnöke ki is fejtette a Székelyhonnak korábban, hogy „teljesen igazuk van azoknak, akik nem értenek egyet azzal, hogy nem számít az 5–8. osztály átlaga a 9. osztályba való felvételizéskor.

Idézet
Akkor miért tanul a diák? Azért, hogy a nyolcadik végén 3–4 tantárgyból kisérettségizzen, és az alapján jusson be középiskolába?

– tette fel a kérdést Szabó Szabolcs, aki szerint, ha nem is sokat, de valamennyit kellene számítson, mert így nem motiválja a tanulót semmi az év közbeni tanulásra. Aki örül a változásnak, az azért teszi, mert úgy gondolja, hogy sokszor gyengébb iskolákból jobb tanulmányi átlaggal érkezők viszik el a jó helyeket a középiskolákban, amit nem találnak igazságosnak.

Vizsgarend és ösztöndíjak

A bizottsági ülésen még arról is megállapodtak, hogy visszatérnek a világjárvány előtti vizsgarendhez mind a nyolcadik osztályosok, mind az érettségizők esetében – tájékoztatott hétfői Facebook-bejegyzésben Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. Azt is közölte, hogy a szeptemberben kezdődő iskolai év lesz az első, amelyben az ötödikesek már a tanév elejétől kaphatnak szociális és tanulmányi ösztöndíjat. A jogosultsági feltételek között szerepel a legtöbb 20 hiányzás, a tanulmányi ösztöndíj esetében pedig a negyedik osztály végi nagyon jó minősítés. A tárcavezető emlékeztetett, hogy az iskolások ösztöndíjára szánt 1,032 milliárd lejes keretet a legutóbbi költségvetés-kiigazításkor kiegészítették 300 millió lejjel.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 27., péntek

Kihirdette a költségvetésről szóló törvényeket Románia elnöke

Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a 2026-os állami költségvetésről és a társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvényeket.

Kihirdette a költségvetésről szóló törvényeket Románia elnöke
Hirdetés
2026. március 27., péntek

Rekordkísérlettel avatják fel a gyergyóremetei bicikliutat

Ünnepélyes keretek között adják át szombaton Gyergyóremetén az új bicikliutat. Az esemény nem csupán egy hivatalos átadó lesz: a szervezők egy különleges rekordkísérlettel is készülnek.

Rekordkísérlettel avatják fel a gyergyóremetei bicikliutat
2026. március 27., péntek

Tűz ütött ki egy marosvásárhelyi tömbházlakásban

A marosvásárhelyi tűzoltók egy lakástűzhöz vonultak ki pénteken délután, amely egy tömbház legfelső emeletén keletkezett.

Tűz ütött ki egy marosvásárhelyi tömbházlakásban
2026. március 27., péntek

Balul „sült el” a halsütés Udvarhelyen

Nem mindennapi tűzesethez riasztották a hatóságokat Székelyudvarhelyen, péntek délután: valaki a plázánál levő lakópark mögött egy betonkerítés tövében akart halat sütni. Azonban a lángok elharapóztak.

Balul „sült el” a halsütés Udvarhelyen
Balul „sült el” a halsütés Udvarhelyen
2026. március 27., péntek

Balul „sült el” a halsütés Udvarhelyen

Hirdetés
2026. március 27., péntek

Ha jön a fagy, hogyan védjük a gyümölcsfákat?

Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.

Ha jön a fagy, hogyan védjük a gyümölcsfákat?
2026. március 27., péntek

Több mint 72 órán át küzdöttek a marosludasi tűzzel

Pénteken délutánra sikerült teljesen eloltani a maroludasi hulladéklerakónál kedden délben keletkezett tüzet. A területet továbbra is megfigyelés alatt tartják.

Több mint 72 órán át küzdöttek a marosludasi tűzzel
2026. március 27., péntek

Országonként másként reagálnak az üzemanyagárak növekedésére

Korlátozzák az áremeléseket és szigorítják az ellenőrzést Németországban, ahol a kutak naponta csak egyszer drágíthatnak, miközben több európai ország is beavatkozott az üzemanyagárak emelkedése miatt az utóbbi időszakban.

Országonként másként reagálnak az üzemanyagárak növekedésére
Hirdetés
2026. március 27., péntek

Kétszer több cég vált fizetésképtelenné idén év elején Hargita megyében, mint tavaly ugyanekkor

Idén januárban és februárban 13,17 százalékkal 1091-re nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma 2025 első két hónapjához viszonyítva – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) honlapján közzétett adatokból.

Kétszer több cég vált fizetésképtelenné idén év elején Hargita megyében, mint tavaly ugyanekkor
2026. március 27., péntek

Csak ellenőrzött helyről vásároljunk húst

Meg is betegedhetünk, ha nem megfelelő húsból fogyasztunk, ezért csak ellenőrzött helyről vásároljunk, és kerüljük az interneten hirdetett, nem ellenőrzött termékeket. Hargita megyében elkezdődtek a húsvét előtti élelmiszer-biztonsági ellenőrzések.

Csak ellenőrzött helyről vásároljunk húst
2026. március 27., péntek

Nőttek a nyugdíjak, de továbbra is nagyok a területi különbségek

Tavaly átlagban 4,917 millió nyugdíjast tartottak számon Romániában, mintegy 42 ezerrel kevesebbet, mint 2024-ben; az átlagnyugdíj 13,8 százalékkal 2936 lejre nőtt egy év alatt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet pénteken közzétett adataiból.

Nőttek a nyugdíjak, de továbbra is nagyok a területi különbségek
Hirdetés