Hirdetés
Hirdetés

Megosztó, hogy ezentúl nem fog számítani felvételinél a tanulmányi átlag

A tanulmányi átlagok nem mindig tükrözik a különbségeket, a hasonlóságokat iskolák és diákok között •  Fotó: Pixabay.com

A tanulmányi átlagok nem mindig tükrözik a különbségeket, a hasonlóságokat iskolák és diákok között

Fotó: Pixabay.com

Változás történt, már a jövő héten kezdődő tanévtől nem számítják be a felvételi jegybe az 5–8. osztály tanulmányi átlagát, a kilencedik osztályba való bejutás tekintetében mindegy, hogy milyen jegyekkel zárta valaki az elmúlt négy évet. A változás van, aki szerint igazságosabb rendszert eredményez majd, mások azt sérelmezik, hogy ez nem motiválja majd az 5-8-as diákokat négy éven át tartó tanulásra.

Szász Cs. Emese

2022. augusztus 31., 21:582022. augusztus 31., 21:58

A társadalmi párbeszéd bizottság hétfői ülésén állapodtak meg az oktatási minisztérium és a társadalmi partnerek képviselői abban, hogy

a 2022–2023-as tanévtől az 5–8. osztály tanulmányi átlaga nem fog beleszámítani a nyolcadik osztályt végzett tanulók felvételijegyébe, kizárólag az országos képességfelmérő vizsgán kapott osztályzat alapján rangsorolják majd őket.

Hirdetés

A 8,50-es átlag nem mindenütt 8,50 lenne

A változásról a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója, Hajdú Zoltán elmondta, hogy

olyan módszert, ami teljesen igazságos legyen mindenki számára, nehéz találni, de a most bevezetett rendszert mégis igazságosabbnak tartja, mint azt, ami eddig volt.

Korábban a középiskolai felvételinél 80 százalékban számított a kisérettségin elért eredmény, 20 százalékban pedig a 4 év tanulmányi átlaga, az iskolaigazgató szerint azonban

gyakran éppen ez a négy év általános döntött az egyforma kisérettségi átlagok mellett, tehát az jutott be az osztályokba, akinek jobb volt a négyéves tanulmányi átlaga.

„Sajnos a romániai tanügyben nincs egy egységes értékelési rendszer, a szigorúság nem egyforma, ennek következtében az átlagok nem mindig tükrözik a különbségeket, a hasonlóságokat iskolák és diákok között. Konkrét példa, hogy ha egy bolyais diákot 6. osztályban 8,50-es átlaggal zárjuk le, ugyanaz a diák lehet, hogy ha egy másik iskolába járna, ott 9,50-nel végezne, de az is lehet, hogy 8-assal.

Idézet
Tehát akkor lenne igazságos, ha azt mondhatnánk el, hogy ha egy diák a Bolyaiban 8,50-es, akkor az ország bármelyik más iskolájában is ugyanennyi lenne az átlaga

– magyarázta az iskolaigazgató. Rámutatott: ezért igazságosabb az, hogy egy egységes vizsga és értékelési renden menjenek át a diákok a kilencedik osztályba való bejutáskor.

Egyelőre úgy tűnik, hogy ezután az országos képességfelmérő vizsgán kapott osztályzat alapján rangsorolják majd a diákokat a kilencedik osztályokba, felvételi vizsgáról még nem esett szó.

Az igazgató szerint talán a legigazságosabb az a rendszer lenne, amit a kilencvenes években alkalmaztak, amikor felvételit hirdettek az iskolák a 9. osztályba való bejutáshoz.

A diákok többsége nem ért egyet

A diákok esetében már nem ilyen népszerű ez a változás, a World Vision Románia alapítvány átfogó közvélemény-kutatásából is az derült ki augusztus elején, hogy

a megkérdezettek nagy része, 59 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az 5–8. osztály tanulmányi átlaga ezentúl ne számítson be a felvételijegybe; csak 35 százalékuk tartja jó iránynak ezt.

Szabó Szabolcs, a Maros Megyei Magyar Diákszövetség tiszteletbeli elnöke ki is fejtette a Székelyhonnak korábban, hogy „teljesen igazuk van azoknak, akik nem értenek egyet azzal, hogy nem számít az 5–8. osztály átlaga a 9. osztályba való felvételizéskor.

Idézet
Akkor miért tanul a diák? Azért, hogy a nyolcadik végén 3–4 tantárgyból kisérettségizzen, és az alapján jusson be középiskolába?

– tette fel a kérdést Szabó Szabolcs, aki szerint, ha nem is sokat, de valamennyit kellene számítson, mert így nem motiválja a tanulót semmi az év közbeni tanulásra. Aki örül a változásnak, az azért teszi, mert úgy gondolja, hogy sokszor gyengébb iskolákból jobb tanulmányi átlaggal érkezők viszik el a jó helyeket a középiskolákban, amit nem találnak igazságosnak.

Vizsgarend és ösztöndíjak

A bizottsági ülésen még arról is megállapodtak, hogy visszatérnek a világjárvány előtti vizsgarendhez mind a nyolcadik osztályosok, mind az érettségizők esetében – tájékoztatott hétfői Facebook-bejegyzésben Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. Azt is közölte, hogy a szeptemberben kezdődő iskolai év lesz az első, amelyben az ötödikesek már a tanév elejétől kaphatnak szociális és tanulmányi ösztöndíjat. A jogosultsági feltételek között szerepel a legtöbb 20 hiányzás, a tanulmányi ösztöndíj esetében pedig a negyedik osztály végi nagyon jó minősítés. A tárcavezető emlékeztetett, hogy az iskolások ösztöndíjára szánt 1,032 milliárd lejes keretet a legutóbbi költségvetés-kiigazításkor kiegészítették 300 millió lejjel.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 16., szombat

Aki többet szennyez, többet fizet: változhat az útdíj kiszámításának módja

A közlekedési minisztérium közvitára bocsátott egy rendelettervezetet a járműkategóriák és a július 1-jétől alkalmazandó úthasználati díj (rovinieta) jóváhagyásáról, amely az EURO kibocsátási normától is függ majd.

Aki többet szennyez, többet fizet: változhat az útdíj kiszámításának módja
Hirdetés
2026. május 16., szombat

Eurómilliárdokat veszíthet el Románia a reformok késlekedése miatt

Dragoș Pîslaru beruházásokért és európai projektekért felelős ügyvivő miniszter szombaton kijelentette, hogy megvan a terve a helyreállítási terv (PNRR) teljes vissza nem térítendő keretének lehívására.

Eurómilliárdokat veszíthet el Románia a reformok késlekedése miatt
2026. május 16., szombat

Árvízriasztás: háromszéki folyó is kiléphet a medréből

Másodfokú (narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 8 megye, és elsőfokú riasztást 22 megye folyóinak vízgyűjtő területére.

Árvízriasztás: háromszéki folyó is kiléphet a medréből
2026. május 16., szombat

Földrengéssel indult a hétvége Székelyföld közelében

A Richter-skála szerint 3,5-as erősségű földrengés történt szombaton 8 óra 53 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengéssel indult a hétvége Székelyföld közelében
Hirdetés
2026. május 16., szombat

Bolojan nem akar a PSD-vel kormányozni, 2028-ra építene alternatívát

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) rövid távú célja egy olyan kormányzati konstrukció kialakítása, amelyben felelősséget vállal, középtávon pedig 2028-ra politikai alternatívát akar felépíteni.

Bolojan nem akar a PSD-vel kormányozni, 2028-ra építene alternatívát
2026. május 16., szombat

Kárpátaljai gyermekotthonnak adományozza végkielégítését Orbán Viktor

Minisztereihez hasonlóan Orbán Viktor volt kormányfő is eladományozza a neki járó végkielégítést.

Kárpátaljai gyermekotthonnak adományozza végkielégítését Orbán Viktor
2026. május 16., szombat

Összezár a PNL és az USR a kormányalakítási egyeztetések előtt

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.

Összezár a PNL és az USR a kormányalakítási egyeztetések előtt
Hirdetés
2026. május 16., szombat

Viharosra fordul az idő: felhőszakadások, jégeső és erős szél várható Székelyföldön is

Az Országos Meteorológiai Szolgálat narancssárga jelzésű riasztást adott ki felhőszakadás miatt öt megyére, és sárga jelzésű riasztást felhőszakadás, jégeső és viharos szél miatt 19 megyére, valamint Bukarestre.

Viharosra fordul az idő: felhőszakadások, jégeső és erős szél várható Székelyföldön is
2026. május 16., szombat

Minden napra jut legalább egy medveriasztás Hargita megyében

Több településen is medvék jelenléte miatt riasztotta a lakosságot a Hargita megyei katasztrófavédelem az elmúlt napokban. A párzási időszakban a vadállatok gyakrabban tűnnek fel a települések közelében, és napközben is aktívabbak a megszokottnál.

Minden napra jut legalább egy medveriasztás Hargita megyében
2026. május 16., szombat

Vajon mégsem teszik kötelezővé a magánszemélyeknek az e-Facturát?

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök egyeztetést ígért a pénzügyminisztérium képviselőivel az e-Factura rendszer kiterjesztéséről, megvizsgálják, feltétlenül szükséges-e bevezetni az intézkedést a kisvállalkozást működtető magánszemélyek esetében is.

Vajon mégsem teszik kötelezővé a magánszemélyeknek az e-Facturát?
Hirdetés