
Fotó: Veres Nándor
Nincsenek digitális tankönyvek, nem oktatják a Braille-írást és a jelnyelvet a Hargita megyei iskolákban – hiányos az ún. inkluzív oktatás biztosítása. A vak és gyengénlátó, valamint a siketnéma gyermekeknek a speciális iskola jelentene megoldást.
2025. február 01., 08:552025. február 01., 08:55
Intézményes szinten a közoktatásban sehol nem tanítják a jelnyelvet, sem a Braille-írást Hargita megyében – válaszolta a Székelyhon érdeklődésére Demeter Levente, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség vezetője. Arra voltunk kíváncsiak ugyanis, hogy van-e olyan iskola a megyében, ahol a fenti ábécét és a jelbeszédet tanítják a vak és gyengélátókkal, illetve a siketnémákkal való kommunikáció megkönnyítésére.
– erősítette meg Butu Arnold Csaba is, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület elnöke. Hozzátette, annyit sikerült elérni, hogy a korábban az egyesülettől a gyógypedagógust áthelyezték a Hargita megyei tanfelügyelőség alkalmazásába. Ő jár ki az iskolákhoz, tartja a kapcsolatot a gyermekkel.
A Braille-írás oktatása kapcsán elmondta, hogy az ugyan már elavult a mai technológia nyújtotta lehetőségekhez képest, azonban a helyesírás megtanulásához, a szövegértéshez, a későbbi munkákhoz elengedhetetlen. A számítógépen ugyanis nem lehet megtanulni helyesen írni, főleg úgy nem, hogy például egy gyermeknek a kezébe adunk egy okos eszközt, amelynek van képernyőolvasója, beszél, akkor
Az egyesületük egyébként vállalta a tankönyvek, munkafüzetek kinyomtatását, amire a látássérült gyermekeknek szükségük van. Mint magyarázta, az egyik legnagyobb gond az, hogy a tankönyvek nincsenek meg digitális formátumban, ami nem beszkennelt képet, pdf-et jelent, így nem tudják megjeleníteni az okos eszközökön, a Braille-kijelzőkön, amelyekről a tanulnivalókhoz könnyebben hozzáférhetnének a diákok.
– fogalmazott az elnök. Hozzátette, az inkluzív oktatásnak jelenleg nincs biztosítva a feltétele a közoktatásban.

Hivatalosan is átadták csütörtökön az IKOS készruhagyártól megvásárolt ingatlanokban kialakított, látássérülteknek szánt központot Székelyudvarhelyen. Az ingatlanokat az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) magyar állami támogatással vásárolta meg.
Éppen ezért szeretnének létrehozni egy speciális iskolát Székelyudvarhelyen, úgy vélik, van jogosultsága az igényüknek. „A magyar kormány támogatásával vásároltunk meg egy ingatlant Székelyudvarhelyen erre a célra, de kiderült, ahhoz, hogy átalakítsuk hatvan fő befogadására alkalmas bentlakássá, kompromisszumos megoldásokkal is 2,5 millió euróba, azaz többe kerülne, mint egy új, a célnak megfelelő százfős bentlakás megépítése, amely számításaink szerint 2,2 millió euróból megvalósulhatna” – osztotta meg. Hozzátette, most
Tőle tudjuk, hogy Székelyföldön a 2018-as felmérésük alapján közel kétszáz vak és gyengénlátó gyermeket tartottak nyilván.
Hargita megyének Mariana Murariu személyében egyetlen hivatalos jeltolmácsa van. Ő a Székelyhonnak jelezte, nagyon elfoglalt, de amennyiben megkeresik az iskolák azzal a kéréssel, hogy oktasson jelbeszédet, akkor ő megteszi, ahogyan az ideje engedi.
Korábban a csíkszeredai Octavian Goga Főgimnáziumban ismertette a jelnyelvet az Iskola másként program részeként. Azt ő is elmondta, hogy
A siketnéma gyermekek többsége pedig speciális oktatásban részesül, mert nehéz integrálni, ha nem hallják, hogy mit mond a tanár vagy a többiek az órán. Csak kevés érintett diák tanul a közoktatásban hallókészüléket használva – jegyezte meg.
Tekintettel arra, hogy ő az egyetlen jeltolmács, sokat dolgozik, orvoshoz, törvényszékre kíséri a siketnéma embereket. „Nekik is ugyanolyan problémákkal kell szembenézniük, úgyanúgy kell menjenek ügyeket intézni. Én a kommunikációban segítek nekik” – mondta.
Jelentős lehűlést hozott az országot hétvégén elérő hideg légtömeg: míg pénteken még nyárias, 30 Celsius-fok fölötti meleget mértek Székelyföldön, szombatra 8–10 fokot hűlt a levegő, de olyan település is van, ahol megfeleződött a hőmérséklet.
Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.
Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.
Ösztöndíjprogram indul bírónak és ügyésznek jelentkező fiatal magyar jogászok számára Romániában, hogy elősegítsék a romániai igazságszolgáltatásban dolgozó, magyarul is beszélő szakemberek számának növekedését – jelentették be a kezdeményezők.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gyorsjelentéséből.
A kormány pénteken memorandumot fogadott el az ország stratégiai nukleáris projektjeinek az európai fenntarthatósági követelményekhez való hozzáigazításáról, és meghatározta az ehhez szükséges intézkedések ütemtervét.
Két életképes megoldást lát a kormányalakításra Csoma Botond: a PSD külső támogatásával létrejövő PNL-RMDSZ-USR-kormányt vagy egy kisebbségi PSD-kabinetet.
Gyengék a romániai diákok 2025-ös PISA-eredményei, és ezt kertelés nélkül ki kell mondani – jelentette ki pénteken Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter.
szóljon hozzá!