
Fotó: Veres Nándor
Nincsenek digitális tankönyvek, nem oktatják a Braille-írást és a jelnyelvet a Hargita megyei iskolákban – hiányos az ún. inkluzív oktatás biztosítása. A vak és gyengénlátó, valamint a siketnéma gyermekeknek a speciális iskola jelentene megoldást.
2025. február 01., 08:552025. február 01., 08:55
Intézményes szinten a közoktatásban sehol nem tanítják a jelnyelvet, sem a Braille-írást Hargita megyében – válaszolta a Székelyhon érdeklődésére Demeter Levente, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség vezetője. Arra voltunk kíváncsiak ugyanis, hogy van-e olyan iskola a megyében, ahol a fenti ábécét és a jelbeszédet tanítják a vak és gyengélátókkal, illetve a siketnémákkal való kommunikáció megkönnyítésére.
– erősítette meg Butu Arnold Csaba is, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület elnöke. Hozzátette, annyit sikerült elérni, hogy a korábban az egyesülettől a gyógypedagógust áthelyezték a Hargita megyei tanfelügyelőség alkalmazásába. Ő jár ki az iskolákhoz, tartja a kapcsolatot a gyermekkel.
A Braille-írás oktatása kapcsán elmondta, hogy az ugyan már elavult a mai technológia nyújtotta lehetőségekhez képest, azonban a helyesírás megtanulásához, a szövegértéshez, a későbbi munkákhoz elengedhetetlen. A számítógépen ugyanis nem lehet megtanulni helyesen írni, főleg úgy nem, hogy például egy gyermeknek a kezébe adunk egy okos eszközt, amelynek van képernyőolvasója, beszél, akkor
Az egyesületük egyébként vállalta a tankönyvek, munkafüzetek kinyomtatását, amire a látássérült gyermekeknek szükségük van. Mint magyarázta, az egyik legnagyobb gond az, hogy a tankönyvek nincsenek meg digitális formátumban, ami nem beszkennelt képet, pdf-et jelent, így nem tudják megjeleníteni az okos eszközökön, a Braille-kijelzőkön, amelyekről a tanulnivalókhoz könnyebben hozzáférhetnének a diákok.
– fogalmazott az elnök. Hozzátette, az inkluzív oktatásnak jelenleg nincs biztosítva a feltétele a közoktatásban.

Hivatalosan is átadták csütörtökön az IKOS készruhagyártól megvásárolt ingatlanokban kialakított, látássérülteknek szánt központot Székelyudvarhelyen. Az ingatlanokat az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) magyar állami támogatással vásárolta meg.
Éppen ezért szeretnének létrehozni egy speciális iskolát Székelyudvarhelyen, úgy vélik, van jogosultsága az igényüknek. „A magyar kormány támogatásával vásároltunk meg egy ingatlant Székelyudvarhelyen erre a célra, de kiderült, ahhoz, hogy átalakítsuk hatvan fő befogadására alkalmas bentlakássá, kompromisszumos megoldásokkal is 2,5 millió euróba, azaz többe kerülne, mint egy új, a célnak megfelelő százfős bentlakás megépítése, amely számításaink szerint 2,2 millió euróból megvalósulhatna” – osztotta meg. Hozzátette, most
Tőle tudjuk, hogy Székelyföldön a 2018-as felmérésük alapján közel kétszáz vak és gyengénlátó gyermeket tartottak nyilván.
Hargita megyének Mariana Murariu személyében egyetlen hivatalos jeltolmácsa van. Ő a Székelyhonnak jelezte, nagyon elfoglalt, de amennyiben megkeresik az iskolák azzal a kéréssel, hogy oktasson jelbeszédet, akkor ő megteszi, ahogyan az ideje engedi.
Korábban a csíkszeredai Octavian Goga Főgimnáziumban ismertette a jelnyelvet az Iskola másként program részeként. Azt ő is elmondta, hogy
A siketnéma gyermekek többsége pedig speciális oktatásban részesül, mert nehéz integrálni, ha nem hallják, hogy mit mond a tanár vagy a többiek az órán. Csak kevés érintett diák tanul a közoktatásban hallókészüléket használva – jegyezte meg.
Tekintettel arra, hogy ő az egyetlen jeltolmács, sokat dolgozik, orvoshoz, törvényszékre kíséri a siketnéma embereket. „Nekik is ugyanolyan problémákkal kell szembenézniük, úgyanúgy kell menjenek ügyeket intézni. Én a kommunikációban segítek nekik” – mondta.
A katonai ügyészség vádat emelt Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője ellen a Nagy-Britanniából beszerzett helikopter ügyében.
Minden eddiginél nagyobb teljesítményt értek el a romániai szélturbinák pénteken, helyi idő szerint reggel 7 óra körül 3242 megawattal működtek – írja az economedia.ro gazdasági portál beszámolója nyomán az MTI.
Luca Niculescu miniszterelnök bejelentette, hogy a fejlesztési minisztérium elkészítette az ezerötszáz fő alatti községek önkéntes egyesítéséről szóló jogszabálytervezetet, amelyet pénteken közvitára bocsátanak.
Bíróság elé állítottak egy Kolozs megyei testvérpárt, akiket azzal vádolnak, hogy segítséget nyújtottak Emil Gânjnek, akit volt barátnője meggyilkolása miatt keresnek a hatóságok.
November 23-án, hétfőn 13 órától online rendkívüli ülést tart a Maros Megyei Tanács. A napirenden egy bankgarancia kibocsátásának jóváhagyása szerepel. Az ülést élőben közvetítik az intézmény Facebook-oldalán.
A várban található korcsolyapálya megnyitotta kapuit, és szeretettel várja a kicsiket és nagyokat egyaránt, hogy együtt élvezhessék a korcsolyázás örömét és az ünnepi hangulatot!
Jelentős időjárás-változást jeleznek előre a meteorológusok vasárnaptól: előbb az ország északi, északnyugati, majd a középső részén fog nagyot csökkenni a hőmérséklet.
Országszerte károkat okozott az éjszakai szélvihar: huszonnégy megye nyolcvanegy településén riasztották a tűzoltókat, miután fákat és villanyoszlopokat döntött ki az erős szél, épületeket rongált meg.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben kijelentette, Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez.
Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.
szóljon hozzá!