
Fotó: Veres Nándor
Nincsenek digitális tankönyvek, nem oktatják a Braille-írást és a jelnyelvet a Hargita megyei iskolákban – hiányos az ún. inkluzív oktatás biztosítása. A vak és gyengénlátó, valamint a siketnéma gyermekeknek a speciális iskola jelentene megoldást.
2025. február 01., 08:552025. február 01., 08:55
Intézményes szinten a közoktatásban sehol nem tanítják a jelnyelvet, sem a Braille-írást Hargita megyében – válaszolta a Székelyhon érdeklődésére Demeter Levente, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség vezetője. Arra voltunk kíváncsiak ugyanis, hogy van-e olyan iskola a megyében, ahol a fenti ábécét és a jelbeszédet tanítják a vak és gyengélátókkal, illetve a siketnémákkal való kommunikáció megkönnyítésére.
– erősítette meg Butu Arnold Csaba is, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület elnöke. Hozzátette, annyit sikerült elérni, hogy a korábban az egyesülettől a gyógypedagógust áthelyezték a Hargita megyei tanfelügyelőség alkalmazásába. Ő jár ki az iskolákhoz, tartja a kapcsolatot a gyermekkel.
A Braille-írás oktatása kapcsán elmondta, hogy az ugyan már elavult a mai technológia nyújtotta lehetőségekhez képest, azonban a helyesírás megtanulásához, a szövegértéshez, a későbbi munkákhoz elengedhetetlen. A számítógépen ugyanis nem lehet megtanulni helyesen írni, főleg úgy nem, hogy például egy gyermeknek a kezébe adunk egy okos eszközt, amelynek van képernyőolvasója, beszél, akkor
Az egyesületük egyébként vállalta a tankönyvek, munkafüzetek kinyomtatását, amire a látássérült gyermekeknek szükségük van. Mint magyarázta, az egyik legnagyobb gond az, hogy a tankönyvek nincsenek meg digitális formátumban, ami nem beszkennelt képet, pdf-et jelent, így nem tudják megjeleníteni az okos eszközökön, a Braille-kijelzőkön, amelyekről a tanulnivalókhoz könnyebben hozzáférhetnének a diákok.
– fogalmazott az elnök. Hozzátette, az inkluzív oktatásnak jelenleg nincs biztosítva a feltétele a közoktatásban.

Hivatalosan is átadták csütörtökön az IKOS készruhagyártól megvásárolt ingatlanokban kialakított, látássérülteknek szánt központot Székelyudvarhelyen. Az ingatlanokat az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) magyar állami támogatással vásárolta meg.
Éppen ezért szeretnének létrehozni egy speciális iskolát Székelyudvarhelyen, úgy vélik, van jogosultsága az igényüknek. „A magyar kormány támogatásával vásároltunk meg egy ingatlant Székelyudvarhelyen erre a célra, de kiderült, ahhoz, hogy átalakítsuk hatvan fő befogadására alkalmas bentlakássá, kompromisszumos megoldásokkal is 2,5 millió euróba, azaz többe kerülne, mint egy új, a célnak megfelelő százfős bentlakás megépítése, amely számításaink szerint 2,2 millió euróból megvalósulhatna” – osztotta meg. Hozzátette, most
Tőle tudjuk, hogy Székelyföldön a 2018-as felmérésük alapján közel kétszáz vak és gyengénlátó gyermeket tartottak nyilván.
Hargita megyének Mariana Murariu személyében egyetlen hivatalos jeltolmácsa van. Ő a Székelyhonnak jelezte, nagyon elfoglalt, de amennyiben megkeresik az iskolák azzal a kéréssel, hogy oktasson jelbeszédet, akkor ő megteszi, ahogyan az ideje engedi.
Korábban a csíkszeredai Octavian Goga Főgimnáziumban ismertette a jelnyelvet az Iskola másként program részeként. Azt ő is elmondta, hogy
A siketnéma gyermekek többsége pedig speciális oktatásban részesül, mert nehéz integrálni, ha nem hallják, hogy mit mond a tanár vagy a többiek az órán. Csak kevés érintett diák tanul a közoktatásban hallókészüléket használva – jegyezte meg.
Tekintettel arra, hogy ő az egyetlen jeltolmács, sokat dolgozik, orvoshoz, törvényszékre kíséri a siketnéma embereket. „Nekik is ugyanolyan problémákkal kell szembenézniük, úgyanúgy kell menjenek ügyeket intézni. Én a kommunikációban segítek nekik” – mondta.
„Félek 2028-tól” – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan, aki szerint Romániának a következő években jelentős energiákat kell fordítania a biztonságra, miközben a társadalom túl sok időt vesztegetett el jelentéktelen ügyekre.
Két szabálytalankodó sofőrt azonosítottak Hargita megyében: egyikük rendszám nélküli, forgalomból kivont járműszerelvényt vezetett Gyergyóditróban, a másikat pedig Székelyudvarhelyen érték tetten ittas vezetés közben.
Egy fiatal, 26 éves nő életét vesztette, egy kétéves gyermek pedig súlyos állapotba került, miután egy személyvonat elgázolt egy személyautót csütörtökön Prahova megyében.
Narancssárga meteorológiai riasztást adott ki péntekre a Hargita megyei katasztrófavédelem: a hegyekben 100–130 km/órás sebességű szélre lehet számítani.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás egy nő ellen, aki megharapott és arcon ütött egy csendőrt, miközben rendőrségre szállították – közölte csütörtökön a bukaresti csendőrség.
A Neptun Deep földgázberuházás révén Románia meghatározó szereplővé válhat a térségben, de meg kell találni a módját annak is, hogy az országnak minél nagyobb hozzáadott értéke származzon a Fekete-tengerből kitermelt gázból – jelentette ki Antal Lóránt.
Romániát újra kell iparosítani, enélkül nem lehet egészséges gazdaságról, munkahelyteremtésről és az elvándorlás mérsékléséről beszélni – jelentette ki szerda este a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke, Bende Sándor.
Bár évek óta nem közlekednek vonatok a Parajd és Szováta térségét érintő vasútvonalon, a vasúti átjárók jelzéseit nem fogják a közeljövőben eltávolítani az országútról. Egyelőre marad a sofőrök bosszúsága és a kötelező megállás az András-keresztnél.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
szóljon hozzá!