
Fotó: Veres Nándor
Nincsenek digitális tankönyvek, nem oktatják a Braille-írást és a jelnyelvet a Hargita megyei iskolákban – hiányos az ún. inkluzív oktatás biztosítása. A vak és gyengénlátó, valamint a siketnéma gyermekeknek a speciális iskola jelentene megoldást.
2025. február 01., 08:552025. február 01., 08:55
Intézményes szinten a közoktatásban sehol nem tanítják a jelnyelvet, sem a Braille-írást Hargita megyében – válaszolta a Székelyhon érdeklődésére Demeter Levente, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség vezetője. Arra voltunk kíváncsiak ugyanis, hogy van-e olyan iskola a megyében, ahol a fenti ábécét és a jelbeszédet tanítják a vak és gyengélátókkal, illetve a siketnémákkal való kommunikáció megkönnyítésére.
– erősítette meg Butu Arnold Csaba is, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület elnöke. Hozzátette, annyit sikerült elérni, hogy a korábban az egyesülettől a gyógypedagógust áthelyezték a Hargita megyei tanfelügyelőség alkalmazásába. Ő jár ki az iskolákhoz, tartja a kapcsolatot a gyermekkel.
A Braille-írás oktatása kapcsán elmondta, hogy az ugyan már elavult a mai technológia nyújtotta lehetőségekhez képest, azonban a helyesírás megtanulásához, a szövegértéshez, a későbbi munkákhoz elengedhetetlen. A számítógépen ugyanis nem lehet megtanulni helyesen írni, főleg úgy nem, hogy például egy gyermeknek a kezébe adunk egy okos eszközt, amelynek van képernyőolvasója, beszél, akkor
Az egyesületük egyébként vállalta a tankönyvek, munkafüzetek kinyomtatását, amire a látássérült gyermekeknek szükségük van. Mint magyarázta, az egyik legnagyobb gond az, hogy a tankönyvek nincsenek meg digitális formátumban, ami nem beszkennelt képet, pdf-et jelent, így nem tudják megjeleníteni az okos eszközökön, a Braille-kijelzőkön, amelyekről a tanulnivalókhoz könnyebben hozzáférhetnének a diákok.
– fogalmazott az elnök. Hozzátette, az inkluzív oktatásnak jelenleg nincs biztosítva a feltétele a közoktatásban.

Hivatalosan is átadták csütörtökön az IKOS készruhagyártól megvásárolt ingatlanokban kialakított, látássérülteknek szánt központot Székelyudvarhelyen. Az ingatlanokat az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) magyar állami támogatással vásárolta meg.
Éppen ezért szeretnének létrehozni egy speciális iskolát Székelyudvarhelyen, úgy vélik, van jogosultsága az igényüknek. „A magyar kormány támogatásával vásároltunk meg egy ingatlant Székelyudvarhelyen erre a célra, de kiderült, ahhoz, hogy átalakítsuk hatvan fő befogadására alkalmas bentlakássá, kompromisszumos megoldásokkal is 2,5 millió euróba, azaz többe kerülne, mint egy új, a célnak megfelelő százfős bentlakás megépítése, amely számításaink szerint 2,2 millió euróból megvalósulhatna” – osztotta meg. Hozzátette, most
Tőle tudjuk, hogy Székelyföldön a 2018-as felmérésük alapján közel kétszáz vak és gyengénlátó gyermeket tartottak nyilván.
Hargita megyének Mariana Murariu személyében egyetlen hivatalos jeltolmácsa van. Ő a Székelyhonnak jelezte, nagyon elfoglalt, de amennyiben megkeresik az iskolák azzal a kéréssel, hogy oktasson jelbeszédet, akkor ő megteszi, ahogyan az ideje engedi.
Korábban a csíkszeredai Octavian Goga Főgimnáziumban ismertette a jelnyelvet az Iskola másként program részeként. Azt ő is elmondta, hogy
A siketnéma gyermekek többsége pedig speciális oktatásban részesül, mert nehéz integrálni, ha nem hallják, hogy mit mond a tanár vagy a többiek az órán. Csak kevés érintett diák tanul a közoktatásban hallókészüléket használva – jegyezte meg.
Tekintettel arra, hogy ő az egyetlen jeltolmács, sokat dolgozik, orvoshoz, törvényszékre kíséri a siketnéma embereket. „Nekik is ugyanolyan problémákkal kell szembenézniük, úgyanúgy kell menjenek ügyeket intézni. Én a kommunikációban segítek nekik” – mondta.
Kilencven, egyenként 500 kilogrammos szénabála, tíz kisebb lucernabála és egy mezőgazdasági melléképület is lángra kapott szombaton éjfél után nem sokkal Mezőzáhon – közli a Maros megyei tűzoltóság.
A Maros megyei rendőrség hat ingatlanban tartott házkutatást pénteken orvvadászattal és illegális fegyvertartással gyanúsítható személyeknél.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion péntek este azt követelte, hogy pártja kerüljön kormányra, és bejelentette: ha Nicușor Dan államfő „nem tesz eleget ennek a felszólításnak”, fel kell függeszteni tisztségéből.
Mivel a következő napokban sárga, narancssárga és vörös kódra okot adó nappali hőség várható, június 28-án, vasárnap forgalmi korlátozásokat vezet be a rendőrség az ország 16 megyéjében. A Székelyföld is érintett.
Hatalmas érdeklődés övezte a Bagossy Brothers Company koncertjét az Udvarhely Napokon, ahol szinte egy emberként énekelte a közönség a zenekar legismertebb dalait.
Félmillió lejt szánnak idén Maros megyében a köves utak karbantartására, több milliót sáncok rendbetételére, aszfaltozásra, de a műszaki tervek elkészítésére is. A Maros megyei tanács idén 41,3 millió lejt költ az úthálózatra.
Az oktatási minisztérium pénteken kérte a tanfelügyelőségeket, hogy a magas hőmérséklet és a fokozott hőterhelés miatt gondoskodjanak az érettségiző diákok és a tanárok egészségének védelméről.
Nem tétlenkedett a gyimesközéploki önkormányzat: mindössze három nappal azt követően, hogy egy áradás miatt megszűnt a Jávárdi-vízesés, sikerült visszaterelni a zuhatagot tápláló patakot a régi medrébe.
A kézdivásárhelyi Sokadalom legfennköltebb mozzanata immáron évek óra a Pro Urbe díj átadása. A rangos elismerésben ez alkalommal, sorban tizenötödikként Gábor Rezső pedagógus, a Gábor Áron Szakképző Líceum korábbi igazgatója részesült.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2025-ben 1356 hamis román bankjegyet vizsgált meg, 33,79 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
szóljon hozzá!