
Fotó: Veres Nándor
Nincsenek digitális tankönyvek, nem oktatják a Braille-írást és a jelnyelvet a Hargita megyei iskolákban – hiányos az ún. inkluzív oktatás biztosítása. A vak és gyengénlátó, valamint a siketnéma gyermekeknek a speciális iskola jelentene megoldást.
2025. február 01., 08:552025. február 01., 08:55
2025. január 31., 18:082025. január 31., 18:08
Intézményes szinten a közoktatásban sehol nem tanítják a jelnyelvet, sem a Braille-írást Hargita megyében – válaszolta a Székelyhon érdeklődésére Demeter Levente, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség vezetője. Arra voltunk kíváncsiak ugyanis, hogy van-e olyan iskola a megyében, ahol a fenti ábécét és a jelbeszédet tanítják a vak és gyengélátókkal, illetve a siketnémákkal való kommunikáció megkönnyítésére.
– erősítette meg Butu Arnold Csaba is, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület elnöke. Hozzátette, annyit sikerült elérni, hogy a korábban az egyesülettől a gyógypedagógust áthelyezték a Hargita megyei tanfelügyelőség alkalmazásába. Ő jár ki az iskolákhoz, tartja a kapcsolatot a gyermekkel.
A Braille-írás oktatása kapcsán elmondta, hogy az ugyan már elavult a mai technológia nyújtotta lehetőségekhez képest, azonban a helyesírás megtanulásához, a szövegértéshez, a későbbi munkákhoz elengedhetetlen. A számítógépen ugyanis nem lehet megtanulni helyesen írni, főleg úgy nem, hogy például egy gyermeknek a kezébe adunk egy okos eszközt, amelynek van képernyőolvasója, beszél, akkor
Az egyesületük egyébként vállalta a tankönyvek, munkafüzetek kinyomtatását, amire a látássérült gyermekeknek szükségük van. Mint magyarázta, az egyik legnagyobb gond az, hogy a tankönyvek nincsenek meg digitális formátumban, ami nem beszkennelt képet, pdf-et jelent, így nem tudják megjeleníteni az okos eszközökön, a Braille-kijelzőkön, amelyekről a tanulnivalókhoz könnyebben hozzáférhetnének a diákok.
– fogalmazott az elnök. Hozzátette, az inkluzív oktatásnak jelenleg nincs biztosítva a feltétele a közoktatásban.

Hivatalosan is átadták csütörtökön az IKOS készruhagyártól megvásárolt ingatlanokban kialakított, látássérülteknek szánt központot Székelyudvarhelyen. Az ingatlanokat az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) magyar állami támogatással vásárolta meg.
Éppen ezért szeretnének létrehozni egy speciális iskolát Székelyudvarhelyen, úgy vélik, van jogosultsága az igényüknek. „A magyar kormány támogatásával vásároltunk meg egy ingatlant Székelyudvarhelyen erre a célra, de kiderült, ahhoz, hogy átalakítsuk hatvan fő befogadására alkalmas bentlakássá, kompromisszumos megoldásokkal is 2,5 millió euróba, azaz többe kerülne, mint egy új, a célnak megfelelő százfős bentlakás megépítése, amely számításaink szerint 2,2 millió euróból megvalósulhatna” – osztotta meg. Hozzátette, most
Tőle tudjuk, hogy Székelyföldön a 2018-as felmérésük alapján közel kétszáz vak és gyengénlátó gyermeket tartottak nyilván.
Hargita megyének Mariana Murariu személyében egyetlen hivatalos jeltolmácsa van. Ő a Székelyhonnak jelezte, nagyon elfoglalt, de amennyiben megkeresik az iskolák azzal a kéréssel, hogy oktasson jelbeszédet, akkor ő megteszi, ahogyan az ideje engedi.
Korábban a csíkszeredai Octavian Goga Főgimnáziumban ismertette a jelnyelvet az Iskola másként program részeként. Azt ő is elmondta, hogy
A siketnéma gyermekek többsége pedig speciális oktatásban részesül, mert nehéz integrálni, ha nem hallják, hogy mit mond a tanár vagy a többiek az órán. Csak kevés érintett diák tanul a közoktatásban hallókészüléket használva – jegyezte meg.
Tekintettel arra, hogy ő az egyetlen jeltolmács, sokat dolgozik, orvoshoz, törvényszékre kíséri a siketnéma embereket. „Nekik is ugyanolyan problémákkal kell szembenézniük, úgyanúgy kell menjenek ügyeket intézni. Én a kommunikációban segítek nekik” – mondta.
Közzétette a 2026-os magyarországi országgyűlési választás első részeredményeit a Nemzeti Választási Iroda.
A rendkívüli részvétel a választáson azt mutatja, hogy magyar demokrácia rendkívül erős – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap.
Rendben lezajlott a 2026-os országgyűlésiképviselő-választás - mondta a köztársasági elnök vasárnap este, miután tájékoztatást kapott a Nemzeti Választási Irodától (NVI).
Helyi idő szerint vasárnap este hét órakor (nálunk nyolckor) hivatalosan befejeződött a szavazás a Magyarország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 047 szavazókörben az országgyűlési választáson.
Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.
A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
szóljon hozzá!