Megmentik a szalagokon megőrzött értékeket

Fotó: Gergely Imre

Az ’90-es évek elején Erdély-szinten az elsők között indult el Gyergyószentmiklóson a helyi televízió. A videókazetták rengeteg, mostanra történelminek nevezhető, kultúrtörténeti értéket őriztek meg, ám az akkor használt technológia már elavultnak számít. A Városi Könyvtár digitalizálással tenné újra elérhetővé a gazdag mozgóképanyagot.

Gergely Imre

2021. október 31., 16:022021. október 31., 16:02

Egyelőre 80 órányi anyagot sikerült digitalizálni abból a több száz VHS-kazettából, amely a régi gyergyószentmiklósi tévék archívumát jelenti. A tulajdonosváltások során a kazetták Hodgyai Géza vállalkozóhoz kerültek, és ő adományozta ezeket a Városi Könyvtárnak. A szalagok egy ideig olyan helyen voltak tárolva, amely nem volt megfelelő az állapotuk megőrzésére, sok közülük megázott, -penészedett. Ezek megmentése indult el a digitalizálás elkezdésével – mondta el Vincze Csilla, a könyvtár vezetője, aki korábban évekig a helyi tévé munkatársa volt. A munkához

régi tévés munkatársak segítségét kérte, akik egyrészt érzelmileg is kötődnek az általuk készített anyagokhoz, de másoknál jobban is ismerik ezeket a 20–25 éve készült műsorokat.

Simon Zoltán és Berszán György vállalták, hogy segítenek a digitalizálás folyamatában, illetve a megrongálódott kazetták szakszerű restaurálásában.

Az eddig elvégzett munkát Hargita Megye Tanácsa is támogatta, Barti Tihamér alelnök az első digitalizált felvételek bemutatása kapcsán leszögezte, a tévénél dolgozó szerkesztők, operatőrök valószínűleg nem gondoltak arra, hogy mindennapi munkájuk során kortörténeti szempontból mennyire fontos feladatot végeznek. A felvételek megmentése azonban akkor lesz igazán érték, ha használni fogják, például tudományos dolgozatok, kutatómunkákhoz jelenthetnek forrást.

Fotó: Gergely Imre

A híradókból lekövethető, hogy mi miért és hogyan történt az adott időszakban, ami a város történelméhez ad fontos adalékokat, de találkozhatunk itt olyan személyiségekkel is, akik ma már nincsenek közöttünk, például Karancsi Sándor vagy Páll Lajos festőművész, továbbá Kercsó Attila költő alakját, hangját is megőrizték a szalagok – mutatott rá Vincze Csilla. A mostani munkához

a könyvtár a szívesen fogadná, ha az emberek felajánlanák számukra a már nem használt, de jó állapotban lévő videólejátszóikat, illetve önkéntes munkára is szükség lenne.

Cél azonban az is, hogy egy korszerű, modern eszközökkel felszerelt digitalizáló műhely jöjjön létre, és a könyvtárnak megnyílhatna a digitális részlege is, ahol bárki hozzáférne a szakszerűen katalogizált filmanyagokhoz. Az is az elképzelésekhez tartozik, hogy idővel bárki behozhassa a tulajdonában lévő VHS-kazettákat, és azokat is digitalizálni lehetne. Egy lakodalom felvétele is lehet kordokumentum, ilyen felvételek segítettek a gyergyói tánc kutatásában is – hangzott el.