
Fotó: Gergely Imre
Az ’90-es évek elején Erdély-szinten az elsők között indult el Gyergyószentmiklóson a helyi televízió. A videókazetták rengeteg, mostanra történelminek nevezhető, kultúrtörténeti értéket őriztek meg, ám az akkor használt technológia már elavultnak számít. A Városi Könyvtár digitalizálással tenné újra elérhetővé a gazdag mozgóképanyagot.
2021. október 31., 16:022021. október 31., 16:02
Egyelőre 80 órányi anyagot sikerült digitalizálni abból a több száz VHS-kazettából, amely a régi gyergyószentmiklósi tévék archívumát jelenti. A tulajdonosváltások során a kazetták Hodgyai Géza vállalkozóhoz kerültek, és ő adományozta ezeket a Városi Könyvtárnak. A szalagok egy ideig olyan helyen voltak tárolva, amely nem volt megfelelő az állapotuk megőrzésére, sok közülük megázott, -penészedett. Ezek megmentése indult el a digitalizálás elkezdésével – mondta el Vincze Csilla, a könyvtár vezetője, aki korábban évekig a helyi tévé munkatársa volt. A munkához
Simon Zoltán és Berszán György vállalták, hogy segítenek a digitalizálás folyamatában, illetve a megrongálódott kazetták szakszerű restaurálásában.
Az eddig elvégzett munkát Hargita Megye Tanácsa is támogatta, Barti Tihamér alelnök az első digitalizált felvételek bemutatása kapcsán leszögezte, a tévénél dolgozó szerkesztők, operatőrök valószínűleg nem gondoltak arra, hogy mindennapi munkájuk során kortörténeti szempontból mennyire fontos feladatot végeznek. A felvételek megmentése azonban akkor lesz igazán érték, ha használni fogják, például tudományos dolgozatok, kutatómunkákhoz jelenthetnek forrást.
Fotó: Gergely Imre
A híradókból lekövethető, hogy mi miért és hogyan történt az adott időszakban, ami a város történelméhez ad fontos adalékokat, de találkozhatunk itt olyan személyiségekkel is, akik ma már nincsenek közöttünk, például Karancsi Sándor vagy Páll Lajos festőművész, továbbá Kercsó Attila költő alakját, hangját is megőrizték a szalagok – mutatott rá Vincze Csilla. A mostani munkához
Cél azonban az is, hogy egy korszerű, modern eszközökkel felszerelt digitalizáló műhely jöjjön létre, és a könyvtárnak megnyílhatna a digitális részlege is, ahol bárki hozzáférne a szakszerűen katalogizált filmanyagokhoz. Az is az elképzelésekhez tartozik, hogy idővel bárki behozhassa a tulajdonában lévő VHS-kazettákat, és azokat is digitalizálni lehetne. Egy lakodalom felvétele is lehet kordokumentum, ilyen felvételek segítettek a gyergyói tánc kutatásában is – hangzott el.
71 éves korában elhunyt pénteken Catherine O’Hara a Reszkessetek betörők, Beetlejuice, Wyayy Earp, Schitt$ Creek és a The Last of Us színésznője. Halálának oka egyelőre még nem ismert.
A csenei gyerekgyilkosságban érintett 13 éves fiú szüleitől megvonták a szülői jogokat, és a kiskorút a Temes megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (DGASPC) képviselői elvitték a családjától.
Méltánytalan a valóban betegszabadságra szorulókkal szemben, hogy ennek első napját nem fizetik, de szükség van az intézkedésre, mert a hatóságok „elvesztették az ellenőrzést” a fiktív betegszabadságok felett – véli az egészségügyi miniszter.
Óriási medveszobrot állítanak Tusnádfürdőn, Szőke Gábor Miklós szobrászművész 3,5 méter magas alkotását jövő héten avatják fel – tájékoztatta az MTI-t pénteken Varga Attila, a szoborállítást kezdeményező tusnádfürdői Szent Kristóf Panzió tulajdonosa.
Az embereket érzékenyen érintő adóemelésről is beszélt Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a helyi önkormányzati képviselők januári ülésén. Mint mondta, a kormány döntését kellett végrehajtaniuk, az emberek feszültsége mégis rájuk irányul.
Vaddisznótámadásban sérült meg súlyosan és vesztett sok vért egy ember az Argeș megyei Nucșoara község nehezen megközelíthető területén. Megmentésére a hegyimentőket is riasztották.
Egy lehetséges regionális válság súlyosságától függően 50 banitól 4,5 lejig terjedő összeggel nőhet az üzemanyag ára Romániában, és a gázolaj esetében lesz nagyobb a drágulás mértéke – véli az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Nicușor Dan államfő szerint napjainkban két nagy veszély fenyegeti a tizenéveseket: a drogok, illetve az elidegenedés, a közösséghez való tartozás hiánya.
Észszerűtlennek tartja Nicușor Dan államfő, hogy a polgármesterek a jelenlegi helyzetben „többet kérjenek, mint amennyiből 2025-ben gazdálkodhattak”.
szóljon hozzá!