1990-ben egy gyergyóremetei fiatalember a mezőségi szórványba került, és egy új világot kezdett építeni: kezdetben táncházat alapított Szamosújváron, majd a Mezőség legfontosabb magyar kulturális központját hozta létre, amelyet ma a szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány működtet. A Nézőpont vendége Balázs-Bécsi Attila, az alapítvány megálmodója és elnöke.
2022. május 06., 12:012022. május 06., 12:01
2022. május 06., 19:412022. május 06., 19:41
Jelenleg a Téka Alapítvány új otthont épít a szórványban élő fiatalok számára Szamosújváron. Az Alapítvány 2000-ben csatlakozott a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány által elindított szórványoktatási programhoz, amely hosszútávon kívánja biztosítani a mezőségi szórványközösség anyanyelven történő oktatását. Az itt tanulókat a hagyományok szeretetére nevelik, változatos délutáni foglalkozásokon, sport- és kézműves tevékenységeken, hangszeroktatáson vehetnek részt a bentlakó gyerekek.
– mesélte a Nézőpont kamerái előtt az alapító, Balázs-Bécsi Attila.
A Téka Alapítvány 2021 októberében kezdte el az új szórványkollégium építését közös udvaron a korábban megépített Kemény Zsigmond Gimnáziummal.
Ha a konkrét munka nem elegendő ahhoz, hogy egy működő szórványstratégiát felállítsunk, akkor mi elegendő? Most már nem érdemes a fióknak gyártani ezeket a stratégiákat, mert van hálistennek mind több és több példa Erdélyben, hogy sok munkával, nagy odafigyeléssel, komoly tervezéssel eredményeket lehet elérni a szórványban is. Az elrománosodási folyamatokat sok esetben vissza lehet fordítani.
– fogalmazott Balázs-Bécsi Attila a Nézőpont kamerái előtt.
A Balázs Bécsi Attilával készült interjú megtekinthető a Médiatér YouTube-csatornáján. Az interjú a Nézőpont podcastcsatornáján, Spotify-on vagy az alább beágyazott lejátszóra kattintva is meghallgatható.
• Szerző: Médiatér
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!