
Az egyház tulajdonába kerül a templom alatti terület is
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi önkormányzat jóvoltából megoldódik a Kövesdombi Unitárius Egyházközség 1998 óta húzódó problémája: a legutóbbi tanácsülésen hozott döntés értelmében a templom alatti, illetve a hozzá tartozó mintegy 700 négyzetméteres telket közterületből az egyház magántulajdonává nyilvánítják.
2022. április 04., 09:142022. április 04., 09:14
2022. április 04., 10:042022. április 04., 10:04
Kecskés Csaba, a Kövesdombi Unitárius Egyházközség lelkésze a Székelyhonnak elmondta, azért nagyon fontos ez a döntés, miszerint a templom alatti és a templomhoz tartozó telek most már az egyházközségé lesz, mert így végre lehet telekeltetni a templomot.
– magyarázta a lelkész, aki azt is elmondta, hogy Fodor Imre polgármester ideje alatt kapták a telket használatba 99 évre, amit aztán egy határozattal 45 évre módosítottak.
A továbbiakban azon gondolkodnak, hogy körbekerítik a templomot, vagy legalább a torony bejáratához és a fő bejárathoz kerítést építenek.
– egyszer a bejárati ajtót is tönkretették ismeretlen tettesek.
Fotó: Haáz Vince
A 15 éve felszentelt unitárius templomot magyar állami támogatásból javítják, a tetőszerkezetet, a nyílászárókat is kicserélik, felújítják – mondta Kecskés Csaba, hozzátéve, hogy
A torony lépcsőjét is ki kell cserélni, mert eredetileg fából építették meg, hogy stílusában és anyagában is illeszkedjen a bútorzathoz, illetve a többi berendezéshez, ám tűzvédelmi szempontból a fa nem biztonságos. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal anyagi hozzájárulásával betonra cserélik.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!