Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:55

Vészesen közeleg a gázárplafon jelenlegi vége, igazi sokkot okozhat a mostani kalkuláció

17:31

Deszkával támadt édesanyjára és testvérére egy férfi

17:12

Az FK Csíkszereda négy, a Sepsi OSK két csapattal jutott az ifibajnokságok felsőházi rájátszásába

16:07

Újabb veszettségfertőzés és egyre több beoltott ember

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kiderült, mit állapított meg a rendőrség a csíkverebesi vonatbalesetről

Nem habozott a kézdivásárhelyi diák, amikor jelentős pénzösszeget talált az utcán

Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség

Senki sem menekül a fekete kukáktól: Csíkszéken is elkezdik megkötni a szerződéseket a hulladékszállításra

Kulcsár-Terza József magyar tolmácsot kér a parlamentben

Két lakóház is lángol Marosvásárhelyen

Új határátkelő nyílik Románia és Ukrajna között

Meghalt Daczó Árpád Ernő P. Lukács ferences szerzetes

Daczó Árpád Ernő több mint tíz évet szolgált Csíksomlyón

Fotó: Romkat.ro

Elhunyt a korábban Csíksomlyón tizenhárom évig szolgált Daczó Árpád Ernő P. Lukács ferences szerzetes, aki több kiadványt is megjelentetett a népi Mária-tiszteletről, Csíksomlyóról, archaikus népi imaszövegekről.

Székelyhon

2018. október 17., 10:252018. október 17., 10:25

2018. október 17., 15:382018. október 17., 15:38

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Életének 97. évében, kedden este elhunyt Daczó Árpád Ernő P. Lukács ferences szerzetes, temetésének időpontját később ismertetik ‒ számol be a Romkat.ro portál. A honlapon a ferences atya életpályáját is közlik a Keresztény Szó egy korábbi számában megjelent cikkére hivatkozva. Mint írják, Daczó Árpád Ernő 1921. május 16-án Dédabisztrán, az Istenszéke alatt született. A világháború éveiben az erdélyi ferences rendtartomány vajdahunyadi teológiáján elvégezte a főiskolát, majd

1945. május 19-én, pünkösd szombatján szentelte pappá Márton Áron püspök a ferences rend gyulafehérvári kis templomában.

Pappá szentelése után, 1946–1956 között Marosvásárhelyen volt zárdalelkész. Ott az ifjúságra tett nagy hatása miatt a kommunista hatalomátvétel után, 1949. július 5-én letartóztatták. A zárkában szigorú böjttel és imával kilencedet tartott Szent Mihály tiszteletére, majd 1949. szeptember 29-én, Szent Mihály ünnepének estéjén váratlanul megnyitották cellája ajtaját, és kiszabadult.

Amikor 1951. augusztus 20-án az erdélyi ferenceseket internálták, előbb rövid ideig Máriaradnára, majd a háromszéki Esztelnekre került. 1957-ben véget ért az internálás korszaka, így Márton Áron püspök jó diplomáciájának köszönhetően az addig lelágerezett ferencesek is saját templomaikba visszakerülve lelkipásztori tevékenységet végezhettek. A három felterjesztett ferences közül

a bukaresti állami hatóság egyedül az ő kinevezését hagyta jóvá Csíksomlyóra,

és így tizenhárom esztendeig a csodatevő Mária közvetlen közelébe került. Ott egyedül teljesített szolgálatot, csupán csíksomlyói munkássága utolsó évében, 1970-ben került mellé Márk József atya. Ugyanebben az évben Écsy János atyával helyet cserélve került Szentágotára, ahol 1973-ig működött.

A csíksomlyói kegytemplomban és kolostorban kezdődött el Daczó Árpád Ernő, Lukács atya vallási néprajzi munkássága. „Összegyűjtötte a kolostor szétszóródott értékeit, csíki népművészetbe öltöztette a kegytemplomot, visszaállította a Kis-Somlyó keresztúti stációit és ledöntött keresztjeit.” A kommunista diktatúra nehéz éveiben itt ismerkedett meg a népi Mária-tisztelet mélységével is.

Rádöbbent, hogy neki a vallási néprajzzal tudományosan és hivatásszerűen is foglalkoznia kell,

ennek okán minden szolgálati helyén – Kostelek (1973–1978), Marosillye (1978–1980), újra Marosvásárhely (1980–1989) majd legvégül Fogaras (1989–1994) – rendületlenül gyűjtötte a Csíksomlyóra vonatkozó néprajzi adatokat. A témában több könyvet is megjelentetett.