Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:48

Medvék, eltévedt turisták, természetvédelem: mozgalmas évük van a hegyi csendőröknek

13:42

Romániában emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakásárak

13:29

Mutatjuk a Farul védőjének lehetetlen szögből lőtt hatalmas gólját (videóval)

13:14

Augusztusban is jelentős volt a természetes népességfogyás Romániában

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kiderült, mit állapított meg a rendőrség a csíkverebesi vonatbalesetről

Nem habozott a kézdivásárhelyi diák, amikor jelentős pénzösszeget talált az utcán

Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség

Jelentősen növelni kell Hargita megyében a szelektíven gyűjtött hulladék arányát

Két lakóház is lángol Marosvásárhelyen

Extrém vízfogyasztás a takarékossági felhívás után – versenyt futnak az idővel Székelyudvarhelyen

Új határátkelő nyílik Románia és Ukrajna között

Meghalt Daczó Árpád Ernő P. Lukács ferences szerzetes

Daczó Árpád Ernő több mint tíz évet szolgált Csíksomlyón

Fotó: Romkat.ro

Elhunyt a korábban Csíksomlyón tizenhárom évig szolgált Daczó Árpád Ernő P. Lukács ferences szerzetes, aki több kiadványt is megjelentetett a népi Mária-tiszteletről, Csíksomlyóról, archaikus népi imaszövegekről.

Székelyhon

2018. október 17., 10:252018. október 17., 10:25

2018. október 17., 15:382018. október 17., 15:38

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Életének 97. évében, kedden este elhunyt Daczó Árpád Ernő P. Lukács ferences szerzetes, temetésének időpontját később ismertetik ‒ számol be a Romkat.ro portál. A honlapon a ferences atya életpályáját is közlik a Keresztény Szó egy korábbi számában megjelent cikkére hivatkozva. Mint írják, Daczó Árpád Ernő 1921. május 16-án Dédabisztrán, az Istenszéke alatt született. A világháború éveiben az erdélyi ferences rendtartomány vajdahunyadi teológiáján elvégezte a főiskolát, majd

1945. május 19-én, pünkösd szombatján szentelte pappá Márton Áron püspök a ferences rend gyulafehérvári kis templomában.

Pappá szentelése után, 1946–1956 között Marosvásárhelyen volt zárdalelkész. Ott az ifjúságra tett nagy hatása miatt a kommunista hatalomátvétel után, 1949. július 5-én letartóztatták. A zárkában szigorú böjttel és imával kilencedet tartott Szent Mihály tiszteletére, majd 1949. szeptember 29-én, Szent Mihály ünnepének estéjén váratlanul megnyitották cellája ajtaját, és kiszabadult.

Amikor 1951. augusztus 20-án az erdélyi ferenceseket internálták, előbb rövid ideig Máriaradnára, majd a háromszéki Esztelnekre került. 1957-ben véget ért az internálás korszaka, így Márton Áron püspök jó diplomáciájának köszönhetően az addig lelágerezett ferencesek is saját templomaikba visszakerülve lelkipásztori tevékenységet végezhettek. A három felterjesztett ferences közül

a bukaresti állami hatóság egyedül az ő kinevezését hagyta jóvá Csíksomlyóra,

és így tizenhárom esztendeig a csodatevő Mária közvetlen közelébe került. Ott egyedül teljesített szolgálatot, csupán csíksomlyói munkássága utolsó évében, 1970-ben került mellé Márk József atya. Ugyanebben az évben Écsy János atyával helyet cserélve került Szentágotára, ahol 1973-ig működött.

A csíksomlyói kegytemplomban és kolostorban kezdődött el Daczó Árpád Ernő, Lukács atya vallási néprajzi munkássága. „Összegyűjtötte a kolostor szétszóródott értékeit, csíki népművészetbe öltöztette a kegytemplomot, visszaállította a Kis-Somlyó keresztúti stációit és ledöntött keresztjeit.” A kommunista diktatúra nehéz éveiben itt ismerkedett meg a népi Mária-tisztelet mélységével is.

Rádöbbent, hogy neki a vallási néprajzzal tudományosan és hivatásszerűen is foglalkoznia kell,

ennek okán minden szolgálati helyén – Kostelek (1973–1978), Marosillye (1978–1980), újra Marosvásárhely (1980–1989) majd legvégül Fogaras (1989–1994) – rendületlenül gyűjtötte a Csíksomlyóra vonatkozó néprajzi adatokat. A témában több könyvet is megjelentetett.