
Fotó: Haáz Vince
A hazai közvélemény-kutatások megbízhatatlanok, hiszen gyakorlatilag a megrendelőtől függ az, hogy éppen milyen választási eredményt jósolnak meg előre. Az exit-poll eredményeinél más a helyzet.
2024. november 25., 12:572024. november 25., 12:57
Tizenkét közvélemény-kutatás jelent meg október 14-e és november 21-e között, amelyekből az derült ki, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a PSD jelöltje, Marcel Ciolacu miniszterelnök és az AUR jelöltje, George Simion fog bejutni a második fordulóba – derül ki az Euronews.ro hírportál összesítéséből.
De mindenképpen
A jelöltek közül az egyedüli volt, akit minden közvélemény-kutatás 20 százalékpont felett mért, ráadásul a PSD elnökjelöltjei 1992 óta minden elnökválasztáson bejutottak a második fordulóba. Az idei választáson azonban fordult a kocka, és most világosan kiderült, hogy
A gond az, hogy nincs átfogó felmérés az országban – ezt támasztja alá az általunk megkérdezett szociológus, Kiss Tamás is. Mint elmondta,
Volt már olyan közvélemény-kutatási eredmény is a mostani kampányban, amely Mircea Geoană-t hozta ki győztesnek, holott az említett jelölt a hétfő reggeli választási eredmények szerint mindössze a hatodik helyen áll. Ezekre a kutatásokra tehát nem lehet alapozni – szögezte le a szociológus.

A szavazatszámlálási jegyzőkönyvek több mint 99,93 százalékos feldolgozottságánál Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje megelőzte a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjét, Marcel Ciolacut.
A romániai elnökválasztás első fordulójának eredményei szerint
A második helyen Elena Lasconi (USR) végzett, nem sokkal megelőzve Marcel Ciolacut (PSD). Ezt az eredményt egyetlen kutatás sem jósolta meg előre.

Míg az urnazáráskor közzétett exit pollok szerint még a PSD-s Marcel Ciolacu tűnt befutónak az elnökválasztáson, addig a szavazatszámlálás erre rendesen rácáfolt.
A szakember szerint Romániában nincsenek komoly, átfogó szociológiai kutatások, amelyek hiteles méréseket készítenének. Régen a szociológiai kutatások területén a Nyílt Társadalom Alapítvány kezdeményezte és finanszírozta 13 éven át (1994-2007) a közvélemény-barométert, egy olyan rendszeres felmérést, amelyet
Amióta ez megszűnt, az országban nincsenek hasonló átfogó felmérések.
Fotó: Haáz Vince
Az exit-poll felmérésekről, vagyis amikor a választások során az embereket közvetlenül a szavazófülkéből való kilépés után kérdezik meg véleményükről, Kiss Tamás elmondta: ott nem beszélhetünk módszertani tévedésekről, hiszen
A nagy különbség onnan jöhetett, hogy az exit-poll csak Romániában mér,
Kiss Tamás számára is meglepetést okozott az államelnöki választás eredménye, és úgy véli, mindenképpen szociológiai okai vannak, amelyet egy átfogó felmérés tudna megmagyarázni.
Az MTI összeállítása szerint elnökválasztás előtt kizárólag internetes közösségi oldalakon kampányoló Georgescu posztjai egyikében azt állította magáról, hogy ortodox papi családból származik, felmenői között katonák és történészek vannak. Ő maga agronómiát végzett, és talajjavításból doktorált, majd – környezetvédelmi szakemberként – diplomáciai karriert futott be. Az ENSZ-nél is dolgozott, 2021 óta pedig óraadó tanár a Pitești-i Tudományegyetemen. Georgescu ellen hivatalból indított bűnvádi eljárást a legfőbb ügyészség 2022-ben, amikor az Antena 3 hírtelevízió műsorában Corneliu Zelea Codreanut, a két világháború közötti fasiszta Vasgárda alapítóját és a háborús bűnökért kivégzett Ion Antonescu marsallt a román nemzet hősei közé sorolta. Az AUR 2020-ban a parlamenti választásokat követő kormányalakítási tárgyalások alkalmával Călin Georgescut javasolta miniszterelnöknek. 2022-ben a párt tiszteletbeli elnökének is meg akarták tenni, de ettől elálltak, mivel az AUR akkor nem akart politikai közösséget vállalni egy olyan emberrel, aki háborús bűnökért elítélt, antiszemita történelmi figurákat dicsőít.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a legfelsőbb bíróság keresetének, és arra kötelezte a kormányt és a pénzügyminisztériumot, hogy fizessék ki a bíráknak és ügyészeknek bírósági döntéssel megítélt bértartozásokat.
Első fokon megnyerte Nicușor Dan államfő az Állandó Választási Hatóság (AEP) elleni pert, amellyel az elnökválasztási kampányában elköltött mintegy 930 ezer lej visszatérítését akarta elérni.
„Nem bírtak ki legalább egy évet kormányválság nélkül a koalíciós partnereink, ismét megbukott egy kormány, újabb politikai krízis van Romániában, pedig nem ezt várták, az emberek” – jelentette ki kedd délután Tánczos Barna, miniszterelnök-helyettes.
Lezárul szerdán az iskolába való iratkozás első szakasza, és bár a legtöbb magyar szülő magyar osztályt választ gyerekének, vannak, akik elbizonytalanodnak ilyenkor. Az anyanyelven való tanulás azonban erős alapot ad a többi nyelv elsajátításához is.
Elkezdődött a Hargita megyei utakon a közúti rendőrség Truck&Bus elnevezésű akciója, amelynek során május 4. és 10. között fokozottan ellenőrzik a tömegközlekedési és az áruszállító járműveket.
Nicușor Dan államfő kedd este közölte, hogy informális kormányalakítási tárgyalásokat kezdeményez a pártokkal, és arról biztosított, hogy a konzultációk végén Nyugat-barát kormánya lesz az országnak.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a bizalmatlansági indítvány, amelynek keddi parlamenti elfogadása a Bolojan-kormány bukásához vezetett.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) fenntartja korábbi döntését, miszerint nem lép koalícióra ismét a Szociáldemokrata Párttal (PSD) – közölte az alakulat.
Közbeszerzési szakaszba ért az a félmillió eurós beruházás, amely Gyergyóalfaluban és Gyergyóújfaluban a közmű-üzemeltetés és a hivatali ügyintézés digitalizálását célozza, hogy gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá tegye a szolgáltatásokat.
A kormány keddi ülésén sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi az 1500 lejes szakmai pótlék kiutalását a pedagógusoknak és a tanügyi kisegítő személyzetnek a jelenlegi tanévre.
szóljon hozzá!