
Archív
Fotó: Veres Nándor
Két szakaszban további 15 százalékkal nő idén az egészségügyi alkalmazottak fizetése a január elsejétől érvényes ötszázalékos béremelés mellett – a Sanitas Szakszervezeti Szövetség vezetősége szerint ebben állapodtak meg a kormány képviselőivel folytatott hétfő délutáni egyeztetésen.
2024. február 05., 20:082024. február 05., 20:08
2024. február 05., 20:252024. február 05., 20:25
A Sanitas elnöke, Leonard Bărăscu és Iulian Pope első alelnök beszámolója szerint idén két szakaszban, márciustól és júniustól nőnek a fizetések az egészségügyben. Azt még nem szögezték le, hogy szakaszonként milyen arányú lesz a béremelés, de
beleértve a szociális ellátásban dolgozókat is – írja az Agerpres hírügynökség a két szakszervezeti vezető beszámolójára hivatkozva.
Hozzátették, a tárgyalások még folytatódnak, az intézkedés költségvetési vonzata ugyanis még nem ismert. Egyelőre csak az egészségügyi minisztérium és az önkormányzatok alárendeltségében működő intézményekkel kapcsolatos adatokat összesítették, de további csaknem húszezer alkalmazottat érintene az intézkedés – magyarázták a szakszervezeti vezetők.
Ezzel szemben viszont elégedetlen az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség a hétfői tárgyalás eredményével, és tüntetést helyezett kilátásba március 11-ére. Az érdekvédelmi szervezet főtárgyalója, Viorel Rotilă a délutáni egyeztetések után azt nyilatkozta, hogy a kormány eredetileg 20 százalékos béremelést ígért ugyan erre az évre az ágazat dolgozóinak, a hétfői tárgyaláson elhangzottak alapján
Mint magyarázta, a szaktárca honlapján és a minisztérium sajtóközleményében egyaránt azt írták, hogy az előirányzott bérkeretet növelnék 20 százalékkal 2024-ben, az egyeztetésen azonban az alapfizetések 20 százalékos növeléséről beszéltek. Szerinte a kettő között jelentős különbség van, utóbbi ugyanis valójában mindössze 13,9 százalékos béremelésnek felel meg, beleértve az év elejétől hatályba lépett 5 százalékos emelést is.
– jelentette ki Rotilă, aki szerint a kormány meg akarja téveszteni az embereket.
A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, hogy nem jutottak megállapodásra a kormánnyal, így a korábban megszabott menetrend szerint folytatják a tiltakozóakciókat. Március 11-én tüntetést tartanak a bukaresti Győzelem téren, majd ha meglesz a kellő számú aláírás, általános sztrájkba lépnek.
Viorel Rotilă hozzátette, nem tudják, hogy a Sanitas Szakszervezeti Szövetség tagjai csatlakoznak-e a tüntetésükhöz, mert még nem egyeztettek a kormány ajánlatáról.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
szóljon hozzá!