
Fotó: Boda L. Gergely
Hamarosan nekifognak a marosvásárhelyi Negoi utcai támfal újjáépítésének – jelentették be a városházán. A Tudor-lakótelepi Cutezanțeit a Kálváriával összekötő utca egy szakaszán a Nagyhegyszőlő dombot egy 15 méteres támfal „tartja”, megakadályozva, hogy a föld nagyobb esőzésekkor az utcára zúduljon. Ez a támfal azonban részenként megrepedezett, tönkrement, és az ottlakók különböző oszlopokkal tákolták.
2017. május 02., 17:492017. május 02., 17:49
2017. május 02., 19:182017. május 02., 19:18
A városháza szakigazgatóságának vezetője, Rácz Lucian által összeállított terv szerint meg kell erősíteni a támfalat, elkerülve, hogy leomoljon és a kétsávos, igen forgalmas utcán akadályozza a gépkocsi- és gyalogosforgalmat. Először is földtani felmérést végeznek, hogy megvizsgálják milyen állapotban van a domboldal, amelynek egyes részein most is kis veteményeskerteket gondoznak, illetve több ház is épült oda. A műszaki tanulmánytól a városháza azt várja, hogy megoldást kínáljon a támfal újjáépítésére oly módon, hogy
valamint hogy továbbra is nehéz gépkocsik (kukásautók, építkezési anyagokat szállító járművek) közlekedhessenek az említett útszakaszon. A kivitelező kiválasztását már előkészítették, így lehetséges, hogy az elkövetkező időszakban már méréseket is végeznek a helyszínen.
A Nagyhegyszőlő domboldalon egy római katolikus templomot is építettek, amelyet azonban soha nem használtak, mert megépítése után úgy ítélték meg, hogy a domboldal esetleges mozgása veszélyeztetné az épület biztonságát. Tavalyelőtt és tavaly a Rákóczi-lépcsőt is lefestő civil szervezet nekifogott a 15 méteres támfal lefestésének, de abbahagyták, így az akkori mintáknak már szinte nyoma sincs.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!