
A csütörtökön kezdődött és hétfő hajnalban zárult kolozsvári Untold fesztivál idei, kilencedik kiadásán naponta mintegy százezren vettek részt
Fotó: Facebook/UNTOLD
Román hazafias nótákkal emlékeztek Avram Iancu román szabadságharcosra a kolozsvári Untold fesztivál vasárnapi zárónapján. Az RMDSZ álláspontja szerint a főként az erdélyi románok körében nagy kultusznak örvendő 1848–49-es román szabadságharcos több száz magyar civil haláláért felelős.
2024. augusztus 12., 12:252024. augusztus 12., 12:25
A világ számos országából idén is mintegy 400 ezer résztvevőt vonzó Untold fesztivál szervezői a vasárnapi zárónap programjában „különleges pillanatként” említették az este nyolc órakor kezdődött negyedórás előadást. A zenei intermezzót a kolozsvári közszállítási vállalat Dor Transilvan nevű román néptáncegyüttese támogatta, amely fel is lépett az arénabeli nagyszínpadon. A táncosok és zenészek körében az egyik legnevesebb román népdalénekes, Nicolae Furdui Iancu énekelte el a román himnuszt, majd hazafias dalokat a főként fiatalokból álló közönségnek. Ennek
Az ünnepség apropója az volt, hogy idén ünneplik Avram Iancu születésének 200. évfordulóját.
Romániában 2024-re emlékévet hirdettek a szabadságharcos születésének bicentenáriuma alkalmából, az RMDSZ képviselői nem szavazták meg a vonatkozó törvénytervezetet. Azt kifogásolták, hogy a főként az erdélyi románok körében nagy kultusznak örvendő 1848–49-es román szabadságharcos több száz magyar civil haláláért felelős.
Avram Iancunak születése 200. évfordulója alkalmából Kolozsváron is emlékszobát készül kialakítani az önkormányzat. Az Erdélyi-szigethegységből, Mócföldről származó román vezérnek Kolozsvár belvárosában gigantikus szobra áll, amelyet a szintén mócvidéki származású Emil Boc polgármester a helyi román művészi és civil szféra esztétikai jellegű kifogásai ellenére sem volt hajlandó eltávolíttatni.
Avram Iancu, magyarosan Janku Ábrahám (1824–1872) erdélyi román jogász az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen Erdélyben szervezett császárhű román felkelés vezetője volt. Az erdélyi románok körében és a hivatalos román történetírás szerint hősnek számít. Nevét több település viseli, több helyen kapott szobrot, számos utca, tér mellett egyetemet is neveztek el róla, és a kolozsvári nemzetközi repülőtér is az ő nevét viseli.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!