
A gyergyótölgyesi medvetámadás után életmentő beavatkozásra volt szükség
Fotó: Hargita megyei tűzoltóság
A töredékére csökkentette a másodfokon eljáró bíróság azt az összeget, amelyet kártérítésként köteles fizetni a környezetvédelmi tárca egy Hargita megyei medvetámadás sérültjének. Az ítélet nem jogerős, még van lehetőség egy fellebbezésre, ugyanakkor alkotmányossági kifogást is benyújtottak az ügy miatt.
2023. március 28., 08:052023. március 28., 08:05
Eltért az eddigi gyakorlattól a Marosvásárhelyi Ítélőtábla egy olyan kártérítési per fellebbviteli tárgyalásán, amelyet egy medve által súlyosan megsebesített gyergyótölgyesi férfi kezdeményezett a Környezetvédelmi, Víz- és Erdőügyi Minisztérium ellen. A bírósági eljárás a Hargita Megyei Törvényszéken kezdődött 2021-ben,
Az elsőfokú tárgyalás 2022 májusában fejeződött be, az akkor kihirdetett ítélet szerint a bíróság megállapította a szaktárca felelősségét, elutasítva, hogy ezt a területileg illetékes vadásztársulatra hárítsák. A sértett kérését részben elfogadva, számára 20 ezer euró értékű erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte a minisztériumot, ugyanakkor 2000 lej értékű vagyoni kártérítést is megítélt. A férfi a kártérítés összegének növelése, a minisztérium ennek eltörlése érdekében fellebbezett a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához.
A másodfokú tárgyalás végén kihirdetett ítélet szerint, amelynek kivonata a bíróságok portálján jelent meg, mindkét fellebbezést részben elfogadták, és
Az ítélet ezúttal sem jogerős, még van lehetőség egy fellebbezésre.
A sértettet képviselő Nicolae Daniel Cătinean ügyvéd szerint a másodfokú döntés alapjául szolgáló, 2020-ban elfogadott, a vadászati törvényt módosító 13-as számú törvény azon előírásai, amelyek a vadállatok támadása miatt megsérült személyek kárpótlására vonatkoznak, teljesen rossz irányba vitték el azt a kezdeményezést, amely a vadak által okozott károk gyorsabb rendezésre irányult.
Az ügyvéd fenntartja, hogy
Ezért az említett rendelkezések miatt alkotmányossági kifogást nyújtottak be, kérve ezek érvénytelenítését.
A vadállomány okozta károk rendezésére vonatkozó törvény végrehajtási utasításai szerint, amelyeket a 2023. évi 3. számú kormányhatározat tartalmaz, vadállat okozta személyi sérülés esetén a sérültnek kártérítésként a munkaképtelenség időszakára számított nettó jövedelme, vagy, ha nem alkalmazott, a bruttó minimálbérnek megfelelő összeg fizetendő, meg kell téríteni a kórházi ellátás költségeit, ha az illető nem biztosított, erkölcsi kártérítésként pedig a munkaképtelenség időszakára a javadalmazásának, vagy a bruttó minimálbérnek megfelelő összeg jár.
Korábban egy másik hasonló per nyomán egy Tusnádfürdőn történt medvetámadás sérültjének jogerős bírósági ítélet alapján 15 ezer eurónak megfelelő összeget fizetett ki a szaktárca.

Már ki is fizette a kártérítést a Környezetvédelmi, Víz- és Erdőügyi Minisztérium annak a tusnádfürdői sértettnek, akit medve sebesített meg a fürdővárosban több mint három éve. Ennyi ideig tartott a kártérítési per, amely végleges ítélettel lezárult.
Ugyanakkor számos olyan hasonló kártérítési per van folyamatban jelenleg is Hargita megyében, amelyekben még nem született ítélet.
A gyergyótölgyesi medvetámadás 2021. július 3-án történt, amikor egy 63 éves férfit lakóházától nem messze, az erdőből hazafelé tartva támadott meg egy bocsos anyamedve. A nagyvad ráugrott a férfira, fején és arcán is megharapta, de több sebet ejtett a karján, vállán, lábán és hastájékon is. Segélykiáltásait fia hallotta meg, aki vadász lévén, vadászpuskájával a levegőbe lőtt, így riasztva el a medvét a helyszínről. A súlyos sebesültet mentőhelikopter szállította el a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórházba, ahol megműtötték.

Medve támadt egy 65 éves férfira Gyergyótölgyesen szombaton, a reggeli órákban – tájékoztat a Hargita megyei tűzoltóság sajtóosztálya. Az áldozatot a fia mentette meg azzal, hogy lövéseket adott le egy vadászpuskával.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
1 hozzászólás