Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:10

Kétgólos hátrányból állt fel, legyűrte a sereghajtót a Marosvásárhelyi ASA (videóval)

21:47

Donald Trump az ENSZ-közgyűlésén: vagy megállapodás születik Iránnal, vagy megsemmisítik

21:37

Magyar Péter kéri, hogy az Országgyűlés haladéktalanul függessze fel a mentelmi jogát

21:05

Elektronikus személyi: alaptalan félelmek, valós bonyodalmak

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Több száz liter gázolajat lopott, és sokáig azt hitte, megúszhatja, de tévedett

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás

Bérpótlékot kapnak a városháza alkalmazottai a számítógépes sugárzás miatt

Több mint 30 ezer lej értékben bírságoltak egy rendőrségi akció alkalmával Csíkszeredában

Változik a hulladékgazdálkodási rendszer decembertől Csíkszeredában, a számlázás is másként lesz

Egyértelművé tette Siegfried Mureșan, hogy folytatná Ilie Bolojan politikáját

Egyenruha az iskolákban: valódi megoldás vagy csak látszatintézkedés a bullying ellen?

Másodszor nyerte el az MTA pályázatát Bereczki Sándor régész

Bereczki Sándor, a kelta sírok kutatója

Fotó: Haáz Vince

Míg Magyarországon az utóbbi tíz évben két temetőmonográfia jelent meg, Erdélyben még egyetlen kelta temetőnek sincs monográfiája – érvelt Bereczki Sándor marosvásárhelyi régész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa, aki másodjára nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia hároméves kutatói pályázatát.

Antal Erika

2022. október 02., 14:022022. október 02., 14:02

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Több mint hatszázan pályáztak a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett kutatói pályázaton, közülük százharmincan nyerték el a támogatást, hárman már második alkalommal. A hároméves, ösztöndíj jellegű kutatói pályázatban, amiről évente kell jelentenie, hogy hogy halad a kutatással és három év múlva beszámolnia az eredményről, Bereczki Sándor marosvásárhelyi régész

egy 1969 és 1976 között, Beszterce-Naszód megyében, Szászújörsön feltárt kelta temető monográfiájának elkészítését vállalta.

Ahogy a Székelyhonnak elmondta, azzal érvelt, hogy Erdélyben még egyetlen kelta temetőnek sincs monográfiája,

és szeretné a magyarországi monográfiák mintájára az erdélyi kutatást felzárkóztatni a magyarországi szintre.

Hamvasztásos temetkezés a kelta korban

A szászújörsi kelta temetőből kiindulva a történész a Kárpát-medencei kapcsolatokat fogja felvázolni a kelta korban, 200 év történetét a Kr. e. 4.–2. században, a dákok előtti és a szkíták utáni időszakban.

Egy temető monográfiájának az elkészítése nagyon fontos a szakma számára

– mondta a régész, aki az előző nyertes pályázatában is a kelta kort kutatta, kitekintve a szkíta és a dák korra, azt vizsgálva a légi fotókon, hogy miként változott a táj használata a három korban, annak ismeretében, hogy a szkíták ázsiai sztyeppei nép, a kelta közép-európai, bár mezőgazdász, de erősen a harcosok közé csoportosult, míg a dák már egy várépítő nép volt.

Szászújörs érdekessége, hogy a területén három kelta temető is ismert. Összesen 86 sírt tártak fel, legalább négy generációs temetkezésre következtettek.

Az antropológiai jellegzetességeket fogják vizsgálni Gál Szilárd Sándor antropológussal, valamint a fémeket, hogy azok import, vagy helyi készítésűek-e, analógiák alapján megvizsgálják, hogy a ruhatűk, karkötők, amelyek nagyon széles földrajzi területeken elterjedtek, mennyire helyi jellegzetességűek.

„Egy kicsit nehéz, mert ezeknek a síroknak a nagy része hamvasztásos, ha eltörte az illető a kezét és el lett hamvasztva, az már nem derül ki. Egy csontvázas sírnál teljesen más” – magyarázta Bereczki, aki arról is beszélt lapunknak, hogy Ioan Rațiu Crișan és az általa vezetett csapat nagyon jó munkát végzett a '70-es években, de soha nem közölte monografikusan a temetőt, csak szóbeszédből tudható, hogy ott mi van.

Az ásatás gazdag dokumentációja bekerült a kolozsvári raktárba, Crișantól megörökölte Aurel Rustoiu, az én mesterem, akivel folyamatosan konzultálok. Nagyon jó rajzok vannak a sírokról, szinte valamennyiről fotók is készültek, így az elemzés mérvadó lesz

– magyarázta a történész.

A pályázat 2025. júniusáig tart, akkor adja le a beszámolót, amit elbírálnak és annak függvényében, hogy mennyire nyerte el a bizottság tetszését, terjesztik fel a Bolyai-díjra.