
Bereczki Sándor, a kelta sírok kutatója
Fotó: Haáz Vince
Míg Magyarországon az utóbbi tíz évben két temetőmonográfia jelent meg, Erdélyben még egyetlen kelta temetőnek sincs monográfiája – érvelt Bereczki Sándor marosvásárhelyi régész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa, aki másodjára nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia hároméves kutatói pályázatát.
2022. október 02., 14:022022. október 02., 14:02
2022. szeptember 25., 22:012022. szeptember 25., 22:01
Több mint hatszázan pályáztak a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett kutatói pályázaton, közülük százharmincan nyerték el a támogatást, hárman már második alkalommal. A hároméves, ösztöndíj jellegű kutatói pályázatban, amiről évente kell jelentenie, hogy hogy halad a kutatással és három év múlva beszámolnia az eredményről, Bereczki Sándor marosvásárhelyi régész
Ahogy a Székelyhonnak elmondta, azzal érvelt, hogy Erdélyben még egyetlen kelta temetőnek sincs monográfiája,
A szászújörsi kelta temetőből kiindulva a történész a Kárpát-medencei kapcsolatokat fogja felvázolni a kelta korban, 200 év történetét a Kr. e. 4.–2. században, a dákok előtti és a szkíták utáni időszakban.
– mondta a régész, aki az előző nyertes pályázatában is a kelta kort kutatta, kitekintve a szkíta és a dák korra, azt vizsgálva a légi fotókon, hogy miként változott a táj használata a három korban, annak ismeretében, hogy a szkíták ázsiai sztyeppei nép, a kelta közép-európai, bár mezőgazdász, de erősen a harcosok közé csoportosult, míg a dák már egy várépítő nép volt.
Az antropológiai jellegzetességeket fogják vizsgálni Gál Szilárd Sándor antropológussal, valamint a fémeket, hogy azok import, vagy helyi készítésűek-e, analógiák alapján megvizsgálják, hogy a ruhatűk, karkötők, amelyek nagyon széles földrajzi területeken elterjedtek, mennyire helyi jellegzetességűek.
„Egy kicsit nehéz, mert ezeknek a síroknak a nagy része hamvasztásos, ha eltörte az illető a kezét és el lett hamvasztva, az már nem derül ki. Egy csontvázas sírnál teljesen más” – magyarázta Bereczki, aki arról is beszélt lapunknak, hogy Ioan Rațiu Crișan és az általa vezetett csapat nagyon jó munkát végzett a '70-es években, de soha nem közölte monografikusan a temetőt, csak szóbeszédből tudható, hogy ott mi van.
– magyarázta a történész.
A pályázat 2025. júniusáig tart, akkor adja le a beszámolót, amit elbírálnak és annak függvényében, hogy mennyire nyerte el a bizottság tetszését, terjesztik fel a Bolyai-díjra.
A nyárádszeredai tűzoltók siettek segíteni vasárnap kora délután Iszlóba, ahol egy családi ház gyúlt meg.
Az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adatai szerint idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670).
Az ország több régiójára érvényes, megerősödő szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A február 27. és március 5. közötti héten a romániai rendőrök és európai kollégáik 579 olyan személyt azonosítottak, akik figyelmeztető jelzéssel szerepeltek a Schengeni Információs Rendszerben (SIS).
Tavaly 2024-hez képest 9,5 százalékkal, 26 000 800-ról 28 477 600-ra nőtt a légi utasforgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
Bár az utóbbi időszakra felmelegedés volt jellemző, vasárnapra virradóra lehűlt az idő, főként a Csíki-medencében lehetett ezt érezni.
Az Amicus jótékonysági verseny miatt március 8-án vasárnap lezárják Marosvásárhely főterét.
Bűnös viszony, életközépi válság, évtizedes barátságot megkérdőjelező tragédia, Sherlock Holmes-újraértelmezés – ezek közül válogathatunk márciusban a néznivalók tekintetében. Streaming-ajánló.
A tarlótüzek veszélyesek, átterjedhetnek védett területekre, háztartásokra – figyelmeztetnek a Maros megyei tűzoltók a tavasz apropóján, amikor hirtelen megnő a tarlótüzek száma.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton azt nyilatkozta: „rendkívül fontosnak” tartja, hogy Romániában az üzemanyag ára ne érje el a két számjegyű tartományt.
szóljon hozzá!