
Fotó: MTI/Mohai Balázs
Tamási Áron-emlékévet indít a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága. A 125 éve született székely-magyar író életműve köré szerveződő események január 22-én Marosvásárhelyen, a magyar kultúra napja alkalmából indulnak.
2022. január 11., 19:212022. január 11., 19:21
2022. január 11., 19:252022. január 11., 19:25
„Tamási Áron neve hívószó az összmagyarság számára. Az emlékévvel szeretnénk újra bemutatni az írót, életművét, műveit közelebb hozni a fiatalokhoz” – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a keddi budapesti sajtótájékoztatón, amelyről az MTI számolt be.
Mint hozzátette, Tamási Áron munkássága a magyar kultúra elidegeníthetetlen része, szervesen hozzátartozik a magyar identitáshoz.
– hangsúlyozta, rámutatva, hogy az emlékév programjai összefogják a magyar közösségeket az egész világon.
Az emlékév fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A rendezvények lebonyolítója a Magyarság Háza, amelynek igazgatója, Csibi Krisztina a sajtótájékoztatón kiemelte: a Magyarság Háza rendszeres résztvevője a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága által meghirdetett emlékéveknek. Kitért arra, hogy
A Tamási Áron-emlékév főbb programjairól A. Szabó Magda projektvezető beszélt. Mint elmondta,
„Tamási Áron Erdélyben, Farkaslakán született 1897. szeptember 20-án, ott is helyezték örök nyugalomra 1966-ban. Közte bejárta Amerikát, élt Erdélyben, majd 1944-től Budapesten.
– hangsúlyozta A. Szabó Magda.
Az emlékév január 22-én, a magyar kultúra napján indul a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A helyszín jelképes, hiszen
Idén ezen a napon a marosvásárhelyi Spectrum Színház mutatja be Tündöklő Jeromos című darabját. A mű a Nemzeti Színház előadásában idén Kárpát-medencei turnén is szerepel.
Az emlékév alkalmából díszkiadásban jelenik meg Tamási Áron leghíresebb műve, az Ábel-trilógia egy erdélyi grafikus illusztrációival. Születnek tanulmánykötetek, és folyóirat-emlékszámmal is tisztelegnek az író előtt.
Szeptember 20-án, Tamási Áron születésnapján Farkaslakán rendeznek emlékünnepséget.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!