
Fotó: MTI/Mohai Balázs
Tamási Áron-emlékévet indít a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága. A 125 éve született székely-magyar író életműve köré szerveződő események január 22-én Marosvásárhelyen, a magyar kultúra napja alkalmából indulnak.
2022. január 11., 19:212022. január 11., 19:21
2022. január 11., 19:252022. január 11., 19:25
„Tamási Áron neve hívószó az összmagyarság számára. Az emlékévvel szeretnénk újra bemutatni az írót, életművét, műveit közelebb hozni a fiatalokhoz” – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a keddi budapesti sajtótájékoztatón, amelyről az MTI számolt be.
Mint hozzátette, Tamási Áron munkássága a magyar kultúra elidegeníthetetlen része, szervesen hozzátartozik a magyar identitáshoz.
– hangsúlyozta, rámutatva, hogy az emlékév programjai összefogják a magyar közösségeket az egész világon.
Az emlékév fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A rendezvények lebonyolítója a Magyarság Háza, amelynek igazgatója, Csibi Krisztina a sajtótájékoztatón kiemelte: a Magyarság Háza rendszeres résztvevője a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága által meghirdetett emlékéveknek. Kitért arra, hogy
A Tamási Áron-emlékév főbb programjairól A. Szabó Magda projektvezető beszélt. Mint elmondta,
„Tamási Áron Erdélyben, Farkaslakán született 1897. szeptember 20-án, ott is helyezték örök nyugalomra 1966-ban. Közte bejárta Amerikát, élt Erdélyben, majd 1944-től Budapesten.
– hangsúlyozta A. Szabó Magda.
Az emlékév január 22-én, a magyar kultúra napján indul a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A helyszín jelképes, hiszen
Idén ezen a napon a marosvásárhelyi Spectrum Színház mutatja be Tündöklő Jeromos című darabját. A mű a Nemzeti Színház előadásában idén Kárpát-medencei turnén is szerepel.
Az emlékév alkalmából díszkiadásban jelenik meg Tamási Áron leghíresebb műve, az Ábel-trilógia egy erdélyi grafikus illusztrációival. Születnek tanulmánykötetek, és folyóirat-emlékszámmal is tisztelegnek az író előtt.
Szeptember 20-án, Tamási Áron születésnapján Farkaslakán rendeznek emlékünnepséget.
Negyvenhét erőszakosan viselkedő személyt állítottak elő a hatóságok a keddi, bukaresti tüntetés résztvevői közül, és a rendőrségre kísérték őket. Az incidenseket okozó személyeket kiemelték a tüntetők közül, hogy eljárást indítsanak ellenük.
Hargita megyében 71 súlyos közúti baleset történt az év első nyolc hónapjában, ezekben tíz ember vesztette életét. A balesetek leggyakoribb oka a kerékpárosok szabálytalansága volt, de a nem megfelelő sebesség is sok esetben vezetett tragédiához.
Átfogó korlátozásokat vezetne be az Európai Bizottság a 15 év alatti gyermekek online szolgáltatásokhoz való hozzáférésében. A tervezet érintené a videómegosztókat, a mesterségesintelligencia-chatbotokat és az online játékplatformokat is.
Kővel dobált meg egy rendőrautót Borsán két máramarosi férfi. Az autó ablaka betört, a járműben ülő két rendőr megsérült. Az egyik gyanúsítottat később engedély nélkül tartott vadászfegyverrel is tetten érték.
Olykor már a székelyföldi megyék is feltűnnek a nyugat-nílusi láz igazolt eseteinek hivatalos listáján, és bár ezek a fertőzések nem minden esetben a térségben történtek, az valószínű, hogy a jövőben itt is számolni kell a nyugat-nílusi vírussal.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
szóljon hozzá!