Zöld út a miccsnek

Az EU hivatalos közlönyének június 5-i számában tették közzé az Európai Bizottság 601-es számú szabályzatát, amely felülírja a 2008-ban kibocsátott, hústermékekre és adalékanyagokra vonatkozó rendeletet. Ebben a felújított listában lelhető fel a romániai miccsre vonatkozó, eredetinek kikiáltott recept, amelynek alapján az unióban is forgalmazható miccs készül – áll a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR) által kibocsátott közleményben.

Románia brüsszeli képviselete a szakminisztérium támogatásával küzdött azért, hogy ezt a romániainak tartott terméket forgalmazni lehessen az uniós országokban minden megszorítás nélkül, egy egységesen elfogadott készítési mód – ételrecept – alapján. A fő gondot az okozta, hogy meggyőzzék az állat-egészségügy és élelmiszerlánc-ellenőrző állandó bizottságot (SCFCAH) arról, hogy az eredeti receptben szereplő adalékanyagok nem egészségkárosító hatásúak, főként pedig, hogy az alkalmazott szódabikarbóna (nátrium-hidrogénkarbonát) sem káros. Az állandó bizottság március 10-én döntött úgy, hogy zöld utat ad a miccsnek, s vele együtt még kilenc tagállam által benyújtott különböző helyi jellegű terméknek. Ennek a döntésnek alapján hagyták jóvá a hagyományos adalékanyagok használatát a német és osztrák eredetű Kasseler, Bräte és Surfleisch termékek, a spanyol omo adobado, pincho moruno, careta adobado és costillas adobadas, az észt toorvorst és ahjupraad, a görög gyros, souvlaki, bifteki, soutzoukaki és kebap, a horvát  csevapcsicsi, pljeskavice, valamint a svéd karácsonyi sós sonka esetében.

Lobbizni kellett

Maros megye egyik húsfeldolgozója, a Petry cég is készíti a terméket már régóta, a hagyományokon nyugvó, mégis saját fejlesztésű receptje szerint. A cég ügyvezető igazgatóját, Varga-Pál Petry Zsoltot (képünkön) kérdeztük erről.

„Valóban lobbizni kellett azért, hogy a szódaport – szódabikarbónát – elfogadják az uniós ellenőrző szervek. Pedig az már köztudott, hogy ennek nincs káros hatása az emberi szervezetre. Enélkül pedig nem is miccs a miccs” – magyarázta a cégvezető. A Petry húsfeldolgozó régóta készíti saját – hagyományokon nyugvó – recept alapján. „Sertés- és marhahúsból készítjük, mivel a juh-, illetve bárányhús nagyon drágává tenné. Húsvét környékén kisebb mennyiségben készítünk olyat is, amiben bárányhús is van, az ínyencebb vásárlók számára” – tájékoztatott. Arra a kérdésre, hogy a cég külföldre szállít-e csórékolbászt, igennel válaszolt. „Eddig úgy történt, hogy a külföldre szánt miccspasztából kihagytuk a szódaport, pontosan a tiltás miatt. Mostantól, azazhogy június 25-től már az eredeti – állagnövelő szódaport is tartalmazó – recept szerint készült terméket szállíthatjuk, s így az uniós államokbeli fogyasztók is az eredeti készítményt kapják” – fejtette ki az ügyvezető igazgató.

Eredete és „rokonai”

Romániai források szerint a miccset először a XIX. század végén, színészek, írók, újságírók, politikusok, diplomaták, katonatisztek törzshelyén, a Bukarest történelmi központjában levő Kovács (Covaci) utca 3. szám alatti La Iordache fogadóban sütöttek – az épület jelenleg is megvan –, nevét N. T. Orăşanu humorista adta.  

A csórékolbász az egész Balkánon ismert, készített és kedvelt ételkülönlegesség, a délszláv konyha csevapcsicsinek, a bolgár kebabcsetának nevezi.