Újra benépesül a bonyhai Bethlen-kastély?

A bonyhai Bethlen-kastélyban évekig a helyi polgármesteri hivatal működött. Az egykori református lelkész, Benczédi Albert kitartó munkával kutatta fel az örökösöket, vette fel a kapcsolatot az államosításkor kiköltöztetett tulajdonosok egyikének, gróf Bethlen Ádámnak az unokájával, Bethlen Fruzsinával, aki benyújtotta a visszaigénylési kérvényt. Miután 2006-ban a tulajdonjogot megkapta, a még mindig impozáns épületet az Erdélyi Református Egyházkerületnek adományozta, azzal a kéréssel, hogy közösségi célt szolgáló intézményt hozzanak létre benne. Az egyházkerület 2010-ben újrafödette a 42 helyiségből álló épületet, kicseréltette a csatornákat, lezáratta az ablakait, így próbálva meg védni az esetleges illetéktelen behatolóktól.

Bethlen Fruzsina és a bonyhai nőszövetség

A pénteki találkozón részt vett a bonyhai református lelkész, Fehérvári Bálint is, aki röviden ismertette a Bethlen család és Bonyha kapcsolatát. Elmondta, az egykori pompás kastélykertből csak egy részt adtak vissza a jogos tulajdonosnak, a többit az évek során kertekkel, magánházakkal, ortodox templommal foglaltak el. A lelkész azt is elmondta, hogy Bethlen Fruzsinát a bonyhai nőszövetség tiszteletbeli tagjává választották. Igaz, az érintett – betegség miatt –  nem tudott részt venni az ünnepségen, de megköszönte a kitüntetést, és arra biztatta a helybélieket, hogy ápolják a bonyhai kastélyban született Árva Bethlen Kata emlékét.

Milyen rendeltetést adnak neki?

Az egyházkerületi nőszövetségi elnök, Borsos Melinda elmondta, hogy az egyházkerület jelenlegi vezetősége szeretné átadni a nőszövetségnek a bonyhai kastély adminisztrálását, de ez csak akkor lehetséges, ha egy életképes tervet mutatnak be. Éppen ezért felkérte az erdélyi egyházmegyék képviseletében érkező nőszövetségi elnököket, hogy mondják el, mit látnának legszívesebben benne. A beszélgetések során nyilvánvalóvá vált, hogy nemcsak az igencsak megromlott állapotban levő épület rendbetételére kell megszerezni előreláthatóan uniós pályázatokból a pénzt, hanem annak fenntartási költségeit is igen nehéz lesz biztosítani. Tudni kell, hogy a kastélyhoz csaknem félszáz hektáros legelő és ugyanannyi erdő is tartozik, így azok némiképp hozzásegíthetnek a kiadások fedezéséhez. Felmerült annak a lehetősége, hogy az épület egy részében magyar szakiskolát hozzanak létre, amelyben kertészetet, gazdálkodást tanulhatnak a könyékbeli magyar gyerekek. Az is elhangzott, hogy egyik részében konferenciaközpontot lehetne létrehozni, de mindenképpen figyelni kell a szociális tevékenységekre, így talán bántalmazott nőket, leányanyákat is befogadhatnának. Az igencsak hosszas beszélgetés során konkrét javaslat nem született, de az elhangzott, hogy a nőszövetség hajlandó átvenni az épületet, és konkrét tervet dolgoz ki annak adminisztrálásával kapcsolatban. Az átvételi szándékról a közgyűlés határozatot fogadott el.

A legsürgősebb tennivalók

A nőszövetségi találkozón felszólalt az egyházkerület generális direktora, Szegedi László lelkész is, aki elmondta, hogy a nőszövetség igencsak nagy fába vágja a fejszéjét a bonyhai kastéllyal, hiszen a legrövidebb időn belül neki kell fogni az állagmegőrzésnek. Legfontosabb tennivalók között alapos udvartakarítás, az uradalom bekerítése, a beomlással fenyegő mennyezet kijavítása és a villanyhálózat felújítása szerepel. „Nem lesz egyszerű és könnyű ez a feladat a nőszövetségnek. Mindenki hozzá kell majd tegye a maga önrészét, a Bibliából ismert özvegyasszonyhoz hasonlóan a maga két fillérét. A püspökség is mindenben segíteni fog, hiszen megfelelő szakemberei vannak, akik a kolozsvári Apafi-kollégium felújításával bebizonyították, hogy igenis lehet eredményesen pályázni, és uniós pénzeket lehívni.”