Székelykapukról, kopjafákról tanácskoztak Csittszentivánon

A csittszentiváni Bandi Dezső Kulturális Egyesület elnökétől, Székely Lajos főszervezőtől megtudtuk: a konferencián részt vevők a legtöbbet Mezőpanitban időztek, hiszen itt sok régi és újabb székelykapu áll, tornácok és gazdasági épületek őrzik a fafaragók keze nyomát. Több magyar címeres kaput is szemügyre lehet venni, legtöbbjüket az 1940-es években, helyi mesteremberek készítettek. Mezőmadarason több festett székelykaput láthattak. Érdekessége Madarasnak, hogy van román motívumokat és feliratokat tartalmazó faragott kapuja, de itt található az az az alkotás is, amelyen a magyar népi motívumok mellett „jól megfér” a vörös csillag, a sarló és a kalapács is.

A helyszínelés után a csittszentiváni Tollas Jenő Kultúrotthonban összegezték tapasztalataikat a Hargita és Maros megyéből érkezett szakemberek és érdeklődők, akik közül legtöbben Maros megyéből voltak. A marosvásárhelyiek mellett eljöttek Jeddről,  Nagyernyéből, Backamadarasról, Mezőpanitból is, és nem hiányoztak a helybéli fafaragók sem, de Csíkszereda és Székelyudvarhely képviselői is tiszteletüket tették.

Akinek fontos a népművészet

A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke, Szatmári Ferenc köszöntő beszédében elmondta, nagyon fontosnak tartja, hogy a szakemberek találkozzanak, beszélgessenek a sikerekről, a nehézségekről, és meghatározzák azt az utat, amelyen közösen járniuk kell, hogy meg tudják őrizni a népművészeti hagyományokat, és gyarapítani tudják a tárgyi emlékeket. „Naponta tapasztaljuk, hogy az idős szakemberek nincs kinek átadják tudásukat, értékes szerszámaikat, a népművészet iránt érdeklődő fiatalok inkább a néptáncot választják. Jó látni, hogy vannak, akik szívesen jöttek a konferenciára, hogy közösen beszélgessünk a  régiek megőrzéséről és a jövőbeli tervekről”.

A gyerekek, fiatalok képzését fontosnak tartó, számos faragókört beindító Bandi Dezső lánya, Bandi Katalin iparművész meghatódottan méltatta az édesapja nevét viselő egyesület elnökének, Székely Lajosnak a munkáját. Elmondta: nagy öröm számára, hogy édesapja egykori tanítványai is itt vannak, folytatják közösségi munkáját, továbbadják tudásukat.

Más a minta, más a megmunkálás

A csíkszeredai Török Csaba immár negyven éve foglalkozik székelykapuk és kopjafák faragásával.  Érdeklődésünkre elmondta, hogy az itteni faragók más mintákat használnak, mint amilyeneket Hargita megyében lehet látni, darabosabbak, durvábbak. „Sok érdekes és értékes alkotást láttunk, jó volt találkozni és beszélgetni ezekről. Környékünkön nagyon sok régi és új faragott kapu van, sok új házhoz is ilyet állíttatnak. Ez jó, hiszen akinek székelykapuja van, az a házában is helyet ad a népművészeti tárgyaknak” – mondta Török Csaba, akitől azt is megtudtuk, hogy Hargita megyében 3-4 olyan fafaragó van, aki kopjafák és kapuk faragásából él meg, s ő bizakodó, hiszen azt tapasztalja, hogy a fiatalokat is érdekli ez a szakma, sokan tanulnak meg faragni.

A Maros Megyei Tanács által támogatott hétvégi konferencián résztvevők elhoztak pár saját alkotást is, amelyet a Kultúrotthon egyik termében állítottak ki, lehetőséget teremtve a helybélieknek is, hogy megcsodálhassák ezeket.