Stefano Bottoni: felkészültség és kecsegtető jövőkép kellene az autonómiához

•  Fotó: Boda L. Gergely

Fotó: Boda L. Gergely

Nem fest optimista képet a székelyföldi autonómia esélyeiről Stefano Bottoni. A Románia és Magyarország történetét egyaránt kutató olasz származású történészt a marosvásárhelyi felvonulás apropóján kérdeztük.

Pataky István

2017. március 11., 17:092017. március 11., 17:09

2017. március 13., 15:322017. március 13., 15:32

„Az 1990 utáni erdélyi magyar autonómiatörekvéseket több alapvető probléma jellemezte: a román nemzetállammal folytatott párbeszéd aszimmetrikus jellege; az anyagi források szűkössége − ami lehetetlenné tett igényes, ám költséges nemzetközi kampányok indítását; és nem utolsósorban a végső üzenet körüli bizonytalanság. Az utóbbi 25 évben a mai napig alig ismerek olyan embert, aki egy román televízióműsorban vagy egy nemzetközi konferencián néhány perc alatt világosan és rokonszenvet keltve el tudná magyarázni, hogy kik a székelyek, mit akarnak, hogy nézne ki egy autonóm Székelyföld − azaz mit jelentene konkrétan az áhított autonómia” − mondta a Vásárhelyi Hírlapnak a politikai elemzőként is ismert Bottoni.

Nincs szükség az RMDSZ-re a legitimáció szempontjából

Ezekhez a régi gondokhoz a történész szerint két új nehézség párosul. Az egyik az, hogy az EU-s csatlakozást követően és kiváltképp az utolsó években, a román állam egyre tudatosabban igyekszik leépíteni a politikai magyar érdekszervezetet. Nincs rá szüksége a demokratikus legitimáció szempontjából, mint a kilencvenes évek második felében, amikor az RMDSZ beemelése a kormányba Bukarest euroatlanti integrációs elkötelezettségét jelezte. A nagypolitikai érdektelenséget a növekvő nemzetbiztonsági nyomás kíséri − tette hozzá az elemző. Mint fogalmazott, a magyarokat sokáig „kímélte” a DNA (nem annyira kisebbség- és emberjogi megfontolásokból, hanem azért, hogy ne haragítsák magukra ezzel a nemzetközi szervezeteket), ma azonban megszűnt a védelem. „A magyar közösség, benne a székelyföldi magyar előjárók, akik óhatatlanul a romániai kijárási technikákban szocializálódtak, most tapasztalják meg saját bőrükön a védőháló hiányát” – hangsúlyozta Stefano Bottoni.

A nemzetállami logika reneszánsza

A történész a másik új és negatív fejleménynek az Európa-szerte tapasztalható nemzetállami logika reneszánszát nevezte. A sokáig lesajnált, sőt pusztulásra ítélt nemzetállami közösségek felveszik a kesztyűt a globális kihívásokkal, például a migrációval és a multikulturális (valóban csak konfliktusok mentén tagolt) társadalomképpel. A politikusok szemében elmosódni látszanak − és erre sokan rájátszanak Bukarestben − a korábban világos határvonalak az őshonos kisebbségek és a bevándorlás által létrehozott új közösségek között. Az elemző szerint azt is látni kell sajnos, hogy román nemzetállami szempontból nagyon is kívánatos fejlemény a Magyarországról érkező „multikult” kritikája, a „homogén” társadalom megőrzésének programja. „Csakhogy Romániában olyan állampolgárokat érint az új nemzeti kurzus − amelynek sok nyomát láttuk a korrupcióellenes tüntetések során is −, akik nem bevándorlóként érkeztek az országba, hanem akiket száz éve fosztottak meg saját nemzetállami keretüktől, és azóta sem találták meg a helyüket Romániában” – véli Bottoni.

A történész nem sok esélyt lát a magyar területi autonómiatervek megvalósítására az elkövetkező 10-20 évben. Hozzátette: ahhoz, hogy egyáltalán fel lehessen vetni a kérdést, kellene egy sokkal intenzívebb és látványos lobbizás belföldön és főleg külföldön, legalább Washingtonban és Brüsszelben. „Kellenének felkészült, nyelveket beszélő, a 21. századi eszközökkel kommunikáló aktivisták. Kellene egy világosan magyarázható ütemterv. Kellene egy valóban kecsegtető jövőkép, amiből nem maradnak ki a székelyföldi románok sem (mert azt nem lehet elképzelni, hogy ellenük létrehozható egy újabb Magyar Autonóm Tartomány, mint amit Sztálin ajándékozott 1952-ben a székelyeknek). És kellenek partnerek, támogatók a román politikában, médiában és abban a mély vízben, amit deep state-nek, azaz mély államnak nevezünk. Amíg ezt nem tudjuk felépíteni, sajnos nincs miről beszélni autonómiaügyben” − összegzett lapunknak Stefano Bottoni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 01., hétfő

Medvét láttak Csíkszenttamáson és Firtosilázon

Fényes nappal láttak medvéket Firtosilázon és Csíkszenttamáson hétfőn délután – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Medvét láttak Csíkszenttamáson és Firtosilázon
2025. szeptember 01., hétfő

Kelemen Hunor szerint Bolojannak maradnia kell a kormány élén

A koalíciónak folytatnia kell a munkáját, Ilie Bolojannal a kormány élén – nyilatkozta hétfőn a parlamentben az újságíróknak Kelemen Hunor.

Kelemen Hunor szerint Bolojannak maradnia kell a kormány élén
2025. szeptember 01., hétfő

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében

Villámlásokra, felerősödő szélre (55–60 km/óra), valamint heves esőzésekre (15–25 l/nm) figyelmeztet a Hargita megyei katasztrófavédelem, több település is érintett. A riasztás délután hat óráig van érvényben.

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében
Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében
2025. szeptember 01., hétfő

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében

2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták a külföldi munkavállalót félholtra ütlegelő férfit

A kolozsvári bíróság hétfőn elrendelte egy férfi letartóztatását, aki a múlt héten egy fadarabbal félholtra vert egy futárként dolgozó vendégmunkást.

Letartóztatták a külföldi munkavállalót félholtra ütlegelő férfit
2025. szeptember 01., hétfő

Romániába jött Ursula von der Leyen

Hétfőn Romániába érkezett az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyent a Mihail Kogălniceanu katonai bázison fogadta Nicușor Dan államfő.

Romániába jött Ursula von der Leyen
Romániába jött Ursula von der Leyen
2025. szeptember 01., hétfő

Romániába jött Ursula von der Leyen

2025. szeptember 01., hétfő

Ártalmatlan is lehet ez a szívzörej, de csak egy vizsgálat zárhat ki egy meglapuló problémát

A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház gyermekgyógyászati osztálya részeként működő gyermekkardiológia a gyermekkorban előforduló szívbetegségekkel foglalkozik.

Ártalmatlan is lehet ez a szívzörej, de csak egy vizsgálat zárhat ki egy meglapuló problémát
2025. szeptember 01., hétfő

Négy megszorító intézkedés ellen tervez bizalmatlansági indítványt benyújtani az AUR

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, amelyik öt törvénytervezetért készül felelősséget vállalni hétfőn a parlamentben.

Négy megszorító intézkedés ellen tervez bizalmatlansági indítványt benyújtani az AUR
2025. szeptember 01., hétfő

Hatósági felügyelet alatt marad Călin Georgescu

Jóváhagyta hétfőn Bukarest első kerületének bírósága Călin Georgescu hatósági felügyeletének meghosszabbítását. A bíróság döntése nem végleges, 48 órán belül megfellebbezhető.

Hatósági felügyelet alatt marad Călin Georgescu
2025. szeptember 01., hétfő

A családállítás olyan mint az áram: működik akkor is, ha nem értjük

Ma sem éri mindenki teljességében, miért és hogy működik a családállítás módszere, hogyan tud feloldani családi és egyéni, transzgenerációs és jelen életbeli konfliktusokat, de a tudomány egyre közelebb áll hozzá.

A családállítás olyan mint az áram: működik akkor is, ha nem értjük
2025. szeptember 01., hétfő

Erdélyi címerművészről Jászvásáron

Az elmúlt héten, augusztus 27–30. között tartotta Jászvásáron a kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát a Nemzetközi Címertani Akadémia. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.

Erdélyi címerművészről Jászvásáron
Erdélyi címerművészről Jászvásáron
2025. szeptember 01., hétfő

Erdélyi címerművészről Jászvásáron