Stefano Bottoni: felkészültség és kecsegtető jövőkép kellene az autonómiához
Fotó: Boda L. Gergely
Nem fest optimista képet a székelyföldi autonómia esélyeiről Stefano Bottoni. A Románia és Magyarország történetét egyaránt kutató olasz származású történészt a marosvásárhelyi felvonulás apropóján kérdeztük.
Pataky István
2017. március 11., 17:092017. március 11., 17:09
2017. március 13., 15:322017. március 13., 15:32
„Az 1990 utáni erdélyi magyar autonómiatörekvéseket több alapvető probléma jellemezte: a román nemzetállammal folytatott párbeszéd aszimmetrikus jellege; az anyagi források szűkössége − ami lehetetlenné tett igényes, ám költséges nemzetközi kampányok indítását; és nem utolsósorban a végső üzenet körüli bizonytalanság. Az utóbbi 25 évben a mai napig alig ismerek olyan embert, aki egy román televízióműsorban vagy egy nemzetközi konferencián néhány perc alatt világosan és rokonszenvet keltve el tudná magyarázni, hogy kik a székelyek, mit akarnak, hogy nézne ki egy autonóm Székelyföld − azaz mit jelentene konkrétan az áhított autonómia” − mondta a Vásárhelyi Hírlapnak a politikai elemzőként is ismert Bottoni.
Nincs szükség az RMDSZ-re a legitimáció szempontjából
Ezekhez a régi gondokhoz a történész szerint két új nehézség párosul. Az egyik az, hogy az EU-s csatlakozást követően és kiváltképp az utolsó években, a román állam egyre tudatosabban igyekszik leépíteni a politikai magyar érdekszervezetet. Nincs rá szüksége a demokratikus legitimáció szempontjából, mint a kilencvenes évek második felében, amikor az RMDSZ beemelése a kormányba Bukarest euroatlanti integrációs elkötelezettségét jelezte. A nagypolitikai érdektelenséget a növekvő nemzetbiztonsági nyomás kíséri − tette hozzá az elemző. Mint fogalmazott, a magyarokat sokáig „kímélte” a DNA (nem annyira kisebbség- és emberjogi megfontolásokból, hanem azért, hogy ne haragítsák magukra ezzel a nemzetközi szervezeteket), ma azonban megszűnt a védelem. „A magyar közösség, benne a székelyföldi magyar előjárók, akik óhatatlanul a romániai kijárási technikákban szocializálódtak, most tapasztalják meg saját bőrükön a védőháló hiányát” – hangsúlyozta Stefano Bottoni.
A nemzetállami logika reneszánsza
A történész a másik új és negatív fejleménynek az Európa-szerte tapasztalható nemzetállami logika reneszánszát nevezte. A sokáig lesajnált, sőt pusztulásra ítélt nemzetállami közösségek felveszik a kesztyűt a globális kihívásokkal, például a migrációval és a multikulturális (valóban csak konfliktusok mentén tagolt) társadalomképpel. A politikusok szemében elmosódni látszanak − és erre sokan rájátszanak Bukarestben − a korábban világos határvonalak az őshonos kisebbségek és a bevándorlás által létrehozott új közösségek között. Az elemző szerint azt is látni kell sajnos, hogy román nemzetállami szempontból nagyon is kívánatos fejlemény a Magyarországról érkező „multikult” kritikája, a „homogén” társadalom megőrzésének programja. „Csakhogy Romániában olyan állampolgárokat érint az új nemzeti kurzus − amelynek sok nyomát láttuk a korrupcióellenes tüntetések során is −, akik nem bevándorlóként érkeztek az országba, hanem akiket száz éve fosztottak meg saját nemzetállami keretüktől, és azóta sem találták meg a helyüket Romániában” – véli Bottoni.
A történész nem sok esélyt lát a magyar területi autonómiatervek megvalósítására az elkövetkező 10-20 évben. Hozzátette: ahhoz, hogy egyáltalán fel lehessen vetni a kérdést, kellene egy sokkal intenzívebb és látványos lobbizás belföldön és főleg külföldön, legalább Washingtonban és Brüsszelben. „Kellenének felkészült, nyelveket beszélő, a 21. századi eszközökkel kommunikáló aktivisták. Kellene egy világosan magyarázható ütemterv. Kellene egy valóban kecsegtető jövőkép, amiből nem maradnak ki a székelyföldi románok sem (mert azt nem lehet elképzelni, hogy ellenük létrehozható egy újabb Magyar Autonóm Tartomány, mint amit Sztálin ajándékozott 1952-ben a székelyeknek). És kellenek partnerek, támogatók a román politikában, médiában és abban a mély vízben, amit deep state-nek, azaz mély államnak nevezünk. Amíg ezt nem tudjuk felépíteni, sajnos nincs miről beszélni autonómiaügyben” − összegzett lapunknak Stefano Bottoni.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ismét ég a Rez-tető
Újból ég a száraz növényzet a Székelyudvarhely kadicsfalvi határában álló Rez-tetőn, ezúttal is a domboldal erdős részén csaptak fel a lángok.
Ismét ég a Rez-tető
Elképzeléseit ismertette Hargita megye frissen kinevezett prefektusa
Jusson lélegzethez a Hargita megyei kormányhivatal, a munkája legyen könnyebb és hatékonyabb – ez a rövid távú cél, amit kitűzött magának Petres Sándor, a megye frissen kinevezett prefektusa.
Elképzeléseit ismertette Hargita megye frissen kinevezett prefektusa
Az egekbe szökött a gabona ára, bizonytalanok a termelők
Az elmúlt néhány hónapban negyven, tavaly ősz óta pedig csaknem száz százalékkal emelkedett a gabona ára. Kedden reggel kilátogattunk a székelyudvarhelyi barompiacra, hogy felmérjük a gabonapiacot.
Az egekbe szökött a gabona ára, bizonytalanok a termelők
Részvételre buzdít az EMNT, fogadják és várják a levélszavazatokat
Hosszabbított nyitvatartással fogadják az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács demokráciaközpontjai a levélszavazatokat április 2-áig, az erdélyi politikai szervezet ugyanis felvállalta, hogy eljuttatja a levélborítékokat a magyarországi külképviseletekre.
Részvételre buzdít az EMNT, fogadják és várják a levélszavazatokat
Buktatókat is rejt a népszámlálás online része
Egy hete kezdődött el a népszámlálás önkitöltős szakasza, szombatig csaknem hatszázezren éltek is ezzel az online lehetőséggel. Az elmúlt hét tapasztalatai azonban rámutattak a rendszer buktatóira is.
Buktatókat is rejt a népszámlálás online része
Ha ezt a problémát megoldják, elkezdődhet a lakók rácsatlakozása szennyvízhálózatra
Befejezte a kivitelező a rábízott építkezést, így már csak kisebb, az önkormányzatra háruló munkálatok vannak hátra, a közel háromszáz háztartást érintő zeteváraljai szennyvízhálózat üzemképességének eléréséhez.
Ha ezt a problémát megoldják, elkezdődhet a lakók rácsatlakozása szennyvízhálózatra
Helyi színdarabot adnak elő a csengettyű felújításáért Gyergyószárhegyen
Elhanyagolt, rossz állapotban áll a gyergyószárhegyi Énkány utcában az a régi harangláb, amelynek rendbetételére készülnek. Egy színjátékot készülnek előadni, amelynek célja a közösség figyelmének felhívása a csengettyű felújításának fontosságára.
Helyi színdarabot adnak elő a csengettyű felújításáért Gyergyószárhegyen
Több kórházban is engedélyezték már a beteglátogatást, de van, ahol már visszaélnek ezzel
Stagnál a koronavírus-járvány Hargita megyében, ahol mindössze öt-hat új esetet igazolnak naponta, és a kórházban ápoltak száma is jelentősen lecsökkent, így több intézményben is lehetővé tették a betegek látogatását.
Több kórházban is engedélyezték már a beteglátogatást, de van, ahol már visszaélnek ezzel
Kevés bevétel, de annál nagyobb népszerűség – közeleg a szezonzárás a székelyudvarhelyi jégpályán
Anyagi nyereséget a harmadik szezon végének közeledtével sem könyvelhet el a 2019-ben átadott székelyudvarhelyi sátortetős műjégpálya, sikereket viszont annál inkább: elégedettek a szülők és tanítók a Korisulival, illetve a hokiedzésekkel.
Kevés bevétel, de annál nagyobb népszerűség – közeleg a szezonzárás a székelyudvarhelyi jégpályán
Marosvásárhely jelesre vizsgázik, de folyamatosan szükség van a segítségre
További adományokra, alapélelmiszerekre, ruhaneműre, cipőre, tisztálkodószerekre van szükség, hiszen egyre több menekült érkezik Ukrajnából Marosvásárhelyre.
Marosvásárhely jelesre vizsgázik, de folyamatosan szükség van a segítségre
Látogatottsági adatokMédiatér
- Médiatér
- Székely Sport
- Liget
- Krónika Online
- Erdélyi Napló
- Főtér
- Nőileg
- Rádió GaGa
- Jóállás
- Transversum
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!