Stefano Bottoni: felkészültség és kecsegtető jövőkép kellene az autonómiához

•  Fotó: Boda L. Gergely

Fotó: Boda L. Gergely

Nem fest optimista képet a székelyföldi autonómia esélyeiről Stefano Bottoni. A Románia és Magyarország történetét egyaránt kutató olasz származású történészt a marosvásárhelyi felvonulás apropóján kérdeztük.

Pataky István

2017. március 11., 17:092017. március 11., 17:09

2017. március 13., 15:322017. március 13., 15:32

„Az 1990 utáni erdélyi magyar autonómiatörekvéseket több alapvető probléma jellemezte: a román nemzetállammal folytatott párbeszéd aszimmetrikus jellege; az anyagi források szűkössége − ami lehetetlenné tett igényes, ám költséges nemzetközi kampányok indítását; és nem utolsósorban a végső üzenet körüli bizonytalanság. Az utóbbi 25 évben a mai napig alig ismerek olyan embert, aki egy román televízióműsorban vagy egy nemzetközi konferencián néhány perc alatt világosan és rokonszenvet keltve el tudná magyarázni, hogy kik a székelyek, mit akarnak, hogy nézne ki egy autonóm Székelyföld − azaz mit jelentene konkrétan az áhított autonómia” − mondta a Vásárhelyi Hírlapnak a politikai elemzőként is ismert Bottoni.

Nincs szükség az RMDSZ-re a legitimáció szempontjából

Ezekhez a régi gondokhoz a történész szerint két új nehézség párosul. Az egyik az, hogy az EU-s csatlakozást követően és kiváltképp az utolsó években, a román állam egyre tudatosabban igyekszik leépíteni a politikai magyar érdekszervezetet. Nincs rá szüksége a demokratikus legitimáció szempontjából, mint a kilencvenes évek második felében, amikor az RMDSZ beemelése a kormányba Bukarest euroatlanti integrációs elkötelezettségét jelezte. A nagypolitikai érdektelenséget a növekvő nemzetbiztonsági nyomás kíséri − tette hozzá az elemző. Mint fogalmazott, a magyarokat sokáig „kímélte” a DNA (nem annyira kisebbség- és emberjogi megfontolásokból, hanem azért, hogy ne haragítsák magukra ezzel a nemzetközi szervezeteket), ma azonban megszűnt a védelem. „A magyar közösség, benne a székelyföldi magyar előjárók, akik óhatatlanul a romániai kijárási technikákban szocializálódtak, most tapasztalják meg saját bőrükön a védőháló hiányát” – hangsúlyozta Stefano Bottoni.

A nemzetállami logika reneszánsza

A történész a másik új és negatív fejleménynek az Európa-szerte tapasztalható nemzetállami logika reneszánszát nevezte. A sokáig lesajnált, sőt pusztulásra ítélt nemzetállami közösségek felveszik a kesztyűt a globális kihívásokkal, például a migrációval és a multikulturális (valóban csak konfliktusok mentén tagolt) társadalomképpel. A politikusok szemében elmosódni látszanak − és erre sokan rájátszanak Bukarestben − a korábban világos határvonalak az őshonos kisebbségek és a bevándorlás által létrehozott új közösségek között. Az elemző szerint azt is látni kell sajnos, hogy román nemzetállami szempontból nagyon is kívánatos fejlemény a Magyarországról érkező „multikult” kritikája, a „homogén” társadalom megőrzésének programja. „Csakhogy Romániában olyan állampolgárokat érint az új nemzeti kurzus − amelynek sok nyomát láttuk a korrupcióellenes tüntetések során is −, akik nem bevándorlóként érkeztek az országba, hanem akiket száz éve fosztottak meg saját nemzetállami keretüktől, és azóta sem találták meg a helyüket Romániában” – véli Bottoni.

A történész nem sok esélyt lát a magyar területi autonómiatervek megvalósítására az elkövetkező 10-20 évben. Hozzátette: ahhoz, hogy egyáltalán fel lehessen vetni a kérdést, kellene egy sokkal intenzívebb és látványos lobbizás belföldön és főleg külföldön, legalább Washingtonban és Brüsszelben. „Kellenének felkészült, nyelveket beszélő, a 21. századi eszközökkel kommunikáló aktivisták. Kellene egy világosan magyarázható ütemterv. Kellene egy valóban kecsegtető jövőkép, amiből nem maradnak ki a székelyföldi románok sem (mert azt nem lehet elképzelni, hogy ellenük létrehozható egy újabb Magyar Autonóm Tartomány, mint amit Sztálin ajándékozott 1952-ben a székelyeknek). És kellenek partnerek, támogatók a román politikában, médiában és abban a mély vízben, amit deep state-nek, azaz mély államnak nevezünk. Amíg ezt nem tudjuk felépíteni, sajnos nincs miről beszélni autonómiaügyben” − összegzett lapunknak Stefano Bottoni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 02., csütörtök

Kisbusz és személyautó ütközött

Személyautó és kisbusz ütközött csütörtök este a Maros megyei Mezőcekeden. Az ütközés következtében mindkét jármű lesodródott az úttestről.

Kisbusz és személyautó ütközött
Kisbusz és személyautó ütközött
2026. július 02., csütörtök

Kisbusz és személyautó ütközött

Hirdetés
2026. július 02., csütörtök

Eltűnt tinédzsert keres a rendőrség

Egy hete eltűnt kamaszlányt keres a Maros megyei rendőrség.

Eltűnt tinédzsert keres a rendőrség
Eltűnt tinédzsert keres a rendőrség
2026. július 02., csütörtök

Eltűnt tinédzsert keres a rendőrség

2026. július 02., csütörtök

Marosvásárhelyen is károkat okozott a vihar

A csütörtök délutáni viharkárok elhárításában Marosvásárhelyen is több helyszínen szükség volt a tűzoltók munkájára.

Marosvásárhelyen is károkat okozott a vihar
Marosvásárhelyen is károkat okozott a vihar
2026. július 02., csütörtök

Marosvásárhelyen is károkat okozott a vihar

2026. július 02., csütörtök

Nemzetközi együttműködésben lepleztek le pénzügyi csalókat a rendőrök

Román, illetve ukrajnai bűnözők informatikai és vagyon elleni bűncselekményeit vizsgálta ki egy nemzetközi nyomozócsoport, melynek három Maros megyei rendőr is tagja volt.

Nemzetközi együttműködésben lepleztek le pénzügyi csalókat a rendőrök
Hirdetés
2026. július 02., csütörtök

Rövid időre a víz lett az úr Csíkszeredában

Nagy mennyiségű csapadék hullt rövid időintervallum leforgása alatt Csíkszeredában és környékén csütörtök délután. A nagy mennyiségű csapadékot nem mindenhol tudta elnyelni a vízelvezető rendszer. Fotókon mutatjuk a vihar utáni állapotokat.

Rövid időre a víz lett az úr Csíkszeredában
Rövid időre a víz lett az úr Csíkszeredában
2026. július 02., csütörtök

Rövid időre a víz lett az úr Csíkszeredában

2026. július 02., csütörtök

Bolojan: a következő napokban az üzemanyagáraknak fokozatosan csökkeniük kellene

Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak várhatóan a következő napokban csökkenni kezdenek, amint a vállalatok elkezdik eladni az alacsonyabb áron vásárolt készleteket.

Bolojan: a következő napokban az üzemanyagáraknak fokozatosan csökkeniük kellene
2026. július 02., csütörtök

Csíkszeredára is lecsapott a vihar

Udvarhelyszék után Csíkszékre is lecsapott az vihar csütörtök délután. Rövid idő leforgása alatt nagy mennyiségű víz zúdult le, amit helyenként nem tudott elnyelni az esővíz-elvezető rendszer.

Csíkszeredára is lecsapott a vihar
Csíkszeredára is lecsapott a vihar
2026. július 02., csütörtök

Csíkszeredára is lecsapott a vihar

Hirdetés
2026. július 02., csütörtök

Kiskorúakat érintő balesetek, amik nagyobb körültekintéssel és tudatosítással elkerülhetőek lennének

Az utóbbi hetekben több kiskorú is baleset áldozata lett, amelyek elkerülhetőek lettek volna. A rendőrség a kellő óvatosság és körültekintés fontosságát hangsúlyozza a szülők számára.

Kiskorúakat érintő balesetek, amik nagyobb körültekintéssel és tudatosítással elkerülhetőek lennének
2026. július 02., csütörtök

Udvarokról, pincékből kellett kiszivattyúzni a nagy mennyiségű esővizet

Udvarokat, pincéket árasztott el a nagy mennyiségű esővíz a csütörtök délutáni felhőszakadás következtében Udvarhelyszéken.

Udvarokról, pincékből kellett kiszivattyúzni a nagy mennyiségű esővizet
2026. július 02., csütörtök

Érettségi: már csak az anyanyelvi próba van hátra a nemzeti kisebbségek diákjainak

A nyári érettségire beiratkozott diákok 97,6 százaléka vett részt csütörtökön a szaknak megfelelő választható tantárgyból tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.

Érettségi: már csak az anyanyelvi próba van hátra a nemzeti kisebbségek diákjainak
Hirdetés