Sikeres tánctábort zártak Jobbágytelkén

Szombat estére annyira megtelt a jobbágytelki kultúrotthon és udvara, hogy mozogni is alig lehetett. A délután folyamán a faluvégen íjászversenyt rendezett a marosvásárhelyi Reflex egyesület és a kecskeméti íjászegyesület. A nagy sikernek örvendő és sok táborlakót kicsalogató verseny legjobbjait a színpadon díjazták a fiúk, lányok, férfiak, nők és tiszteletbeliek, valamint a kiegészítő kategóriákban. Ezután gyerekek, kezdő, haladó és ínyenc csoportok mutatták be, hogy mennyire sikerült elsajátítaniuk a hét folyamán az új táncokat, de a hangszeres zenét tanulók is felléptek a péterlaki cigány muzsikusokkal együtt. A szerencsés táborlakók pólót, zenei CD-t nyerhettek, az egyik résztvevő a tábori részvételi díjat is visszakaphatta. Az est fénypontja a gálaműsor volt, amelyen a nyárádszeredai Bekecs Néptáncegyüttes mutatott be Küküllő és Maros menti, valamint kalotaszegi táncokat a Hagyatékok című műsorából. Majd egy utolsót mulathatott mindenki, mert a reggeltől reggelig tartó mulatságok sora Jobbágytelkén már csupán egy év múlva, a tizenhetedik Marosszéki népzene- és néptánctáborban folytatódik majd.

Minden tábornak megvan a maga sajátossága, minden tábor hoz új kihívásokat és feladatokat. Ezek kiértékelésére, megoldására már a következő napokban, hetekben sor kerül – nyilatkozta lapunknak Puskás Attila főszervező, a marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány munkatársa. Mint elmondta, az idén többen voltak mint az elmúlt esztendőkben, talán az ötödik tábor volt még ennyire népes: a hét második felében 350 feletti volt a bejelentkezett résztvevők száma! Ebben az évben az anyaországiak „túlsúlyba” kerültek az erdélyiekkel szemben, de egész Európából, valamint Ausztráliából és Amerikából is érkeztek táncolni vágyók.

A salgótarjáni Józsa Edmond már negyedik alkalommal tért ide vissza egy „törzsközösséggel”, számukra különleges a zene, a tánc, a falunak olyan varázsa van, amit már kevés helyen lehet megtalálni Erdélyben, és ilyen hangulat nincs más tánctáborokban – állítja az anyaországi férfi.

A japán Kirihara Rioko  első alkalommal jött a Jobbágytelkére, barátnőjétől tudta meg, hogy itt nagyon jó tánctábor van. A felkelő nap országából érkező lány nagyon szereti az erdélyi magyar táncokat, ezért nem hagyta ki a lehetőséget. Ugyanígy a Kansas City-ből származó, Magyarországon dolgozó Cris Black sem, aki hetedik alkalommal vett részt a táborban. Szerinte Erdély a világ legszebb része, számára a Székelyföld és Jobbágytelke abszolút hihetetlen, a falu, az emberek, a táj, a muzsika, a tánc, a táborba járók csodálatosak.