Rákóczi alakja Marosvásárhelyen különleges helyet foglal el a közösségi emlékezetben

Az április 5-i évforduló különösen jelentős a város számára, hiszen éppen itt iktatták be Rákóczit Erdély fejedelmévé 1707-ben –

Idén húsvét miatt is, és a közös ünnepség miatt is hamarabb tisztelegnek a fejedelem emléke előtt. Az Erdélyi Hagyományok Háza, a marosvásárhelyi Római Katolikus Líceum és több partnerszervezet közösen vállalta fel a jelentős esemény megszervezését Marosvásárhelyen. A nap kincskereséssel indult a Mathias Corvinus Collegium helyszínén, ahol főként a fiatalok kapcsolódhattak be az ünneplésbe.

Ezt követően hálaadó szentmisét tartottak a Keresztelő Szent János plébániatemplomban – nem véletlenül éppen ott, ahol egykor maga Rákóczi is részt vett beiktatása utáni hálaadáson, és ahol egy jezsuita páter Te Deumot énekelt neki.

Délben a Vársétány alsó felén, a hajdani Rákóczi (ma Avram Iancu) utca közelében álló Rákóczi mellszobránál gyűlt össze az emlékező közösség, a katolikus iskola tanárai, diákjai, civil szervezetek képviselői, politikusok, hogy koszorúikkal fejet hajtsanak az egykori szabadságharcos előtt.

Nemzetformáló mítosszá nőtte ki magát

Az ünnepi beszédet Tamási Zsolt, a Római Katolikus Líceum igazgatója tartotta, aki hangsúlyozta: Rákóczi alakja Marosvásárhelyen különleges helyet foglal el a közösségi emlékezetben. A város polgárai lépcsőt, utcát, hidat és iskolát is elneveztek róla – bár mára ezek közül már csak a lépcső és a közösségi tudatban az iskola viseli a fejedelem nevét.

Tamási Zsolt ünnepi szavaiban kiemelte, hogy Rákóczi szabadságharca ihlette az 1848-as forradalmárokat, indulója a forradalom himnuszává vált, a költészet pedig máig elevenen tartja emlékét. Mélyen vallásos emberként küzdelmeiben mindig Istenre hagyatkozott – vallomásaiban maga írta, hogy egyedül az ő személye volt képes egyesíteni az azonosan gondolkodók szándékait.

Méltóképpen emlékeztek

Az ünnepség egyben emlékeztetett arra is, hogy Marosvásárhely milyen meghatározó szerepet játszott a szabadságharc történetében. Az 1707-es fejedelmi beiktatás fordulópontot jelentett: az osztrákok ekkor döbbentek rá, hogy Rákóczi állama sokkal erősebb, mint gondolták, és ettől kezdve jóval keményebb ellentámadással sújtották a kurucokat – hívta fel erre a figyelmet Tamási Zsolt.

A koszorúzáson az erdőszentgyörgyi Muzsikosz Zenekar zenéje és a katolikus iskola harmadikos diákjainak furulya-műsora adott keretet az ünnepségnek. Koszorút helyezett el Soós Zoltán konzul Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa nevében, valamint Csibi Attila Zoltán a Maros megyei RMDSZ képviseletében, Benedek Zsolt, a Rákóczi Szövetség nevében, az EMKE Maros megyei szervezetétől Benke József, az Erdélyi Hagyományok Háza képviseletében pedig Marton László hajtott fejet a fejedelem szoba előtt.

A koszorúzást követően délután borkóstoló és felolvasás (Studium HUB), történelmi előadás, valamint ünnepi gálaműsor következett a Maros Művészegyüttes termében. A napot táncház zárja az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány székhelyén.