Ragadozók, nagyvadak és az ormányát lógató Tánja

Fotó: Boda L. Gergely

Az ország legnagyobb állatkertjében, Marosvásárhelyen nem csak azért jó bóklászni, mert legalább ötszáz állatot szemlélhetünk meg, hanem azért is, mert a környezet sok pavilonban az állatok eredeti élőhelyét utánozza. A somostetői átalakított erdőrészlet mégsem ettől vált elsősorban híressé.

2014. június 11., 14:242014. június 11., 14:24

Tánja jól van – mondja mosolyogva az egyik állatgondozó a Marosvásárhelyi Állatkert fősétányán, amikor afelől érdeklődöm, merre találom Kopacz András igazgatót. A hírre, hogy ismét újságíró keresi a főnököt, ma már valószínűleg mind a 38 alkalmazottnak a tehénelefánt neve, Tánja ugrik be. Aki miatt nem csak a helyi és Európa más országaiból verbuválódott állatvédők és önjelölt elefántmentők kongatták a vészharangot romániai és külföldi lapokban, közösségi oldalakon, hanem az Európai Bizottság kért hivatalos információkat Románia kormányától az elefánt életkörülményeiről.

Ez nem vicc, ez a pőre valóság: az EB Tánja feltételezett depressziója miatt szabadította az állatkert nyakába az ország valamennyi ellenőrző szervét, az állat-egészségügyi igazgatóságot, a környezetvédelmi hatóságot, a tisztiorvosi szolgálatot és társaikat, Tánja sorsáért aggódva koptatták heti rendszerességgel ellenőrök a Marosvásárhelyi Állatkert sétányait. Kopacz István és állatkertje ezzel nem csak idehaza vált híressé, de Európa-szerte is. Az igazgató nyilatkozatát, miszerint az országban lévő egyetlen indiai elefánt nem depressziós, hanem igenis, jól érzi magát, úgy tálalta a sajtó, mint egy hollywoodi sztár szavait.

Szerencsére mára lecsengett az elefántcirkusz, de mielőtt az igazgatóval megbeszélt találkára kerülne sor, mégiscsak megnézem Tánját. Nem nehéz megtalálni: kisiskolások legnagyobb örömére a háza mögötti dagonyázóban strandol.

A teljes riport az Erdélyi Napló június 12-ei, 23. lapszámában olvasható.